Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 17. Régió 3 Lampl Zsuzsanna szociológus volt az IrodalmiKorzó nyár előtti utolsó rendezvényének vendége Cukrászdái beszélgetés a szlovákiai magyarokról Lampl Zsuzsanna szociológussal H. Nagy Péter irodalomtörténész beszélgetett (A szerző felvétele) Érsekújvár. Kettős könyv- bemutatót tartottak szerdán az IrodalmiKor- zó utolsó, nyár előtti rendezvényén a főtéri Szamba cukrászdában. Lampl Zsuzsanna szociológussal, egyetemi oktatóval, kutatóval H. Nagy Péter irodalomtörténész beszélgetett. SZÁZ ILDIKÓ A Szlovákiai magyarok szociológiájának első kötete közérthető, szerzője elfogulatlanul, a továbbgondolás céljával adta közre a kutatási eredményeket. Az érsekújvári beszélgetés során Lampl Zsuzsanna utalt arra, milyen hatással volt rá Rogers Brubaker amerikai szociológus egyik fontos megállapítása, mely szerint három szereplője van a küzdőtérnek: a nemzeti kisebbség, a nemzetiesítő állam és az anyaország. „Képletesen kell érteni, de emiatt állandó huzatban élünk” - magyarázta Lampl Zsuzsanna. A szerző és a közönség élénk párbeszédet folytatott arról, mi mindenről lehet szociológiai felmérést végezni, például meg lehetne-e „mérni” a boldogságot. Szó volt a kérdezőbiztosok tapasztalatairól. „Volt alkalmam kipróbálni a kérdezőbiztosi munkát is. Egyszer egy idősebb férfi ünneplőben, terített asztallal, családi körben fogadott. A kérdezettek olykor nehezen nyílnak meg, később azonban örömmel tölti őket el, hogy valakit érdekelhet a véleményük” - nyugtázta a szociológus. Az iskolaválasztással kapcsolatban az évek folyamán változott a gyerekeiket szlovák iskolába írató magyar szülők válasza arra a kérdésre, miért választották a szlovák iskolát. Már nem a gyerek jobb érvényesülésével érvelnek. Döntésüket elsősorban azzal indokolják, hogy Szlovákiában élnek. H. Nagy Péter arról faggatta Lampl Zsuzsannát, a Randevú és más írások szerzőjét, mit tart fontosnak a napilapban népszerűvé vált publicisztikai írásaiban. „Igyekeztem elkerülni, hogy én legyek előtérben. A publicisztikai írásokban mindig ott a szerző, ahogy a festőnél is az egyéni látásmód és a stílus” - választolta Lampl Zsuzsanna. Kecskés Ildikótól, az Irodal- miKorzó háziasszonyától, az Anton Bemolák Könyvtár munkatársától megtudtuk, a legközelebbi találkozót szeptember 25-én tartják a Szamba cukrászdában, Bolemant Éva és Póda Erzsébet életvezetési tanácsadót látják vendégül. Az Uj Szó a KultúrKorzó állandó médiapartnere. Fő cél a fiatalság egészséges lokálpatriotizmusra való nevelése Nyílt napot tartanak a kassai levéltárban KOCSIS EDINA Kassa. Kedden megnyitja kapuit a nyilvánosság előtt a város levéltára. A látogatók felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumentumokat tekinthetnek meg. A levéltár gyűjteményében a 13. századból származó relikviák is szerepelnek. „A titkos levéltár termét 18. századi levéltári bútorral rendezték be, amit Velencéből hoztak - árulta el Szeghy Gábor, a levéltár dolgozója. - A legértékesebb és Európában egyedülálló dokumentum Kassa város címeres levele 1369-ből” - tette hozzá. Itt őrzik a legrégibb okiratot, amelyben Kassa neve szerepel, azt az A levéltárban felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat tárolnak (A szerző felvétele) 1261-ből származó donációs levelet, mellyel V. István király két bevándorlónak adományozta Felső-Kassát. A nyűt nap egyik fő célja a fiatalság egészséges lokálpatriotizmusra való nevelése. Ezért főként az iskolás csoportokat várják. Szeghy Gábor szerint fel keli hívni a kassaiak figyelmét városuk történelmére és értékeire. „Fontosnak tartjuk megmutatni a kassaiaknak, hogy itt vagyunk, mert nagyon sok kassai nem is tudja, hol van Kassa város levéltára” - jegyezte meg Szeghy Gábor. Az érdeklődők rövid történelmi előadáson is részt vehetnek, és címertani tudást is szerezhetnek. EZ ITT A KÉRDÉS Dolgozzanak, akik szociális segélyt kapnak? Drapák Károly, Muzsla polgármestere Irreális ennyi embernek munkát adni. Községünkben a kétszáz rászorulóból százan kapnak szociális segélyt. A másik száz nem, mivel valamelyik családtagjuk dolgozik. Azokból, akik szociális segélyt kapnak, csak minden tizediknek tudunk munkát adni. A községben mindössze idénymunkák vannak, hosszútávon nem tudnánk száz embernek munkát adni. Annak pedig nem látom sok értelmét, hogy egész nap a seprűvagy lapátnyelet támasszák. Zsolt munkás, Az a véleményem, hogy a segélyen élők is dolgozzanak a juttatásokért. Főként azok, akiknek fizikai állapota lehetővé teszi. Az a pénz, amit a munkáért kapnának, szintén rajtuk segítene, az állam ezáltal is javíthatná a gondozás minőségét - azokét, akiknek szükségük van a segítségre. Az intézkedésnek köszönhetően talán a munkanélküliek aránya is csökkenne, ami Kelemen Nádszeg szintén az állam javát szolgálná - nőne a teljesítmény, és emelkedne az állampolgárok életszínvonala. Kalapos Árpád alpolgármester, Királyhelmec Azt, hogy a szociális segély kifizetéséért az igénylőtől munkát várjanak el, támogatható kezdeményezésnek tartom. Ám a szabályozásnak differenciáltnak kell lennie. Az olyan személyt, aki megromlott egészségi állapota miatt került nehéz szociális helyzetbe, nem lehet arra kényszeríteni, hogy dolgozzon meg a segélyért. Számtalan példa van a városunkban arra, hogy nemcsak iskolázatlan egyének, hanem középiskolát vagy egyetemet végzettek is elveszítik az állásukat, nem tudják biztosítani a családjuk megélhetését. Ezek az emberek a képzettségüknek, a képességeiknek megfelelő munkakörben végezhetnének közhasznú munkát. A jelenlegi szabályozás változtatásra szorul, ugyanis az is előfordul, hogy a szociális segélyből élő személy szeretett volna dolgozni, adtunk volna munkát neki, ám ha szerény fizetésért alkalmazzuk, az illető elveszti jogosultságát a segélyre, (guzsu, béva, leczo) A JOGASZ VÁLASZOL Kell adót fizetni, ha lakást adunk el? Párommal a szülei után örökölt családi házba költözünk, melynek felújítására fel szeretnénk szabadítani egy nagyobb összeget. Ezért úgy döntöttünk, hogy a lakását, melyben jelenleg lakunk, eladjuk - illetve az élettársam adja el, hiszen az az ő kizárólagos tulajdonában van. Azt szeretnénk tudni, vonatkozik- e rá ilyen esetben az adózási kötelezettség. Olvasónk nyilván arra kíváncsi, le kell- e mondaniuk a lakás eladásából származó nyereség egy részéről az állam javára. 2011-től ugyanis nem vállalkozó természetes személyekre is vonatkozik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, mely együtt nem elhanyagolható tétel, hiszen az eladásból származó bevétel 33 százalékát teszi ki. Pontosabban fogalmazva: az adó- és járulékalap az eredeti vételi ár (örökléskor a 431/2002-es számviteli törvény 25/6 paragrafusának b pontja szerint megállapított, általában szakértő által felbecsült érték) és a későbbi eladásból származó összeg különbsége (ha az utóbbi magasabb), miután az elismerhető költségeket, pl. bizonyítható lakás-felújítási költségeket, ingatlan- közvetítői, ügyvédi, jegyzői díjat vagy a kataszterbe való bejegyzési illetéket levonták belőle. A megmaradt összeg 19 százalékát a jövedelmi adó, 14 százalékát pedig az egészségügyi járulék teszi ki. A törvény ugyanis az efféle bevételt is pénzkereső tevékenységnek (zárobková činnosť) tekinti, melyre vonatkozik az egészségbiztosítási járulékbefizetési kötelezettség. Ha részletekben fizetik ki a vételárat, melyek több naptári évre osztódnak, minden évben csak az abban az évben kapott rész után kell adót és járulékot fizetni - függetlenül attól, mikor szállt át az eladóról a vevőre az ingatlan tulajdonjoga. Az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól azonban kivételeket is megállapít a törvény. A személyi jövedelemadóról szóló 595/2003-as számú törvény (zákon o dani z príjmov) 9. paragrafusa szerint mentesül az adózási kötelezettség alól azon ingatlaneladásból származó bevétel, mely a tulajdonjog megszerzése utáni legalább öt évvel később megvalósult ingatlaneladásból származik. Ha egy ilyen ingatlan öröklés útján, egyenes ágon (pl. szülőről gyermekre) vagy házastárs után került az eladó tulajdonába, az öt évbe beleszámítható azon időtartam is, mely során az örökhagyó tulajdonában volt az ingatlan. 2015 végéig kihasználható még egy kivétel, mely szerint azok a személyek, akiknek állandó lakhelyük az eladásra bocsátott ingatlanban volt bejelentve 2010 végéig, már két évvel az ingatlanszerzés után is eladhatják azt anélkül, hogy az eladásból adó- vagy járulék- fizetési kötelezettségük származna. A jövedelemadó törvény 548/2010-es módosítása azonban ezt a kivételt a jövőre vonatkozóan törölte, viszont az átmeneti rendelkezések jóvoltából a 2010. december 31-én hatályos kivételekről szóló rendelkezések továbbra is vonatkoznak azokra az ingatlanokra, melyeket addig a napig szereztek. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Részegen akart robbantani Trstená. Ittas volt az a férfi, aki bombarobbantást helyezett kilátásba a trstenái volt vámépületben. A rendőrök bombakereső kutyával kutatták át az épületet, robbanószerkezetet nem találtak. Pénteken aztán elfogták a telefonbetyárt. Leheletében 1,6 ezrelékes alkoholszintet mértek. Rémhírterjesztés gyanújával indult ellene eljárás. (TASR) Autó égett Kassán Kassa. Felgyújtottak vasárnapra virradóra egy Fiat 126 típusú gépkocsit. Ajármű teljesen kiégett. Egyébként nem volt működőképes. A sugárzó hő megrongált két autót is, melyek a közelben parkoltak. A keletkezett anyagi kár 2600 euróra tehető. Az esetet a rendőrség rongálásként vizsgálja. (SITA) Holttest a bezárt házban Vaspatak. Holtan találtak egy 68 éves férfit a felsővízközi járásbeli Vaspatak (Železník) községben. A férfi tetemét szombaton egy bezárt családi házban találták meg. A rendőrség az erőszakos halált valószínűsíti. (TASR)
