Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-01 / 126. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 1. Közélet 3 Van, akinek csak a díj felét kell fizetnie, van, akinek semmit sem - a mentességet viszont kérni és igazolni is kell Hogyan intézzük el az üzembentartási díj fizetése alóli felmentésünket? Mindegy, hogy nézi a köztévét vagy sem, üzembentartási díjat fizetni kell (Vladimír Šimíčekfelv.) Még egy hónapjuk van a nyugdíjasoknak és az egészségkárosodottaknak, hogy kérjék a rádió- és televíziókészülékek üzembentartási díja alóli teljes vagy részleges felmentést. A határidő június 30. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az üzembentartási díj összege 4,64 euró, amit idén januártól közvetlenül a Szlovák Tele- vízónak és Rádiónak (RTVS) kell átutalni. Ez kötelező mindenki számára, aki villanyszámlát fizet, ugyanakkor a törvényhozók elismerték, a társadalomban léteznek olyan szociális csoportok, melyek számára a havi 4,64 euró - évente 55,68 euró - is sokat jelent, ezért tettek néhány kivételt. A törvény kétféle kedvezményt határoz meg: bizonyos esetekben vagy megfelezik a díjat, vagy semmit nem kell fizetni. „Féláron” 50 százalékos kedvezményre jogosultak a nyugdíjasok és az anyagi szükséghelyzetben lévők - de ez nem automatikus, kérni kell a kedvezményt, és amikor ezt igénylik az RTVS- től, postázni kell a megfelelő igazolást. Ha anyagi szükség- helyzetben van, akkor a szociális ügyi hivatal által erről a tényről kiállított igazolást kell postázni arról. Ha nyugdíjas, akkor el kell küldeni a Szociális Biztosító határozatát arról, hogy jóváhagyták a nyugdíját. Ehhez ugyanakkor mellékelni kell egy becsületbeli nyilatkozatot is, hogy az adott nyugdíjas nem dolgozik, azaz a nyugdíján kívül nincs más bevétele, és a vele egy háztartásban élő személyeknek sincs jövedelmük. Tavaly decemberig azok is jogosultak voltak a kedvezményre, akik a nyugdíj mellett dolgoztak, de januártól ez már nem érvényes. Az említett iratokról elég fénymásolatot készíteni - ezt nem szükséges közjegyzővel hitelesíttetni -, nem kell az eredeti dokumentumokat odaadni. Semmit sem kell fizetni A súlyosan egészségkárosodott személyeknek semmit nem kell fizetniük, ám ez sem automatikus. Az RTVS-nek el kell küldeni a szociális ügyi hivatal határozatának fénymásolatát arról, hogy súlyosan egészségkárosodott személynek nyilvánították, de postázhatja a ŤZP-igazolvány fénymásolatát is - az a lényeg, hogy valamivel igazolni tudja, hogy egészségkárosodott. Akkor sem kell fizetni, ha ilyen személlyel él egy háztartásban, de ezt a tényt is igazolni kell. A szükséges dokumentumokat június 30-ig kell eljuttatni az RTVS-be, ellenkező esetben a 2013. január 1-je és a június 30. közötti időszakért - min♦ A szükséges igazolásokat az RTVS címére postázzák: RTVS, Odbor výberu úhrad, Mlynská dolina, 845 45 Bratislava. ♦ E-mailben is elküldhetik: uhrady@rtvs.sk. ♦ Ne felejtsék el feltüntetni a készpénz-átutalási megbízás számát (SIPO- számj vagy az átutalás egyedi azonosítóját (variabilný symbol)! ♦ Ezen a számon informálódhatnak: 18288 den egyes hónapért - ki kell fizetni a teljes havi díjat, azaz hatszor 4,64 eurót. Ha jelenleg valaki ezt az összeget, azaz a havi 4,64 eurót fizeti, de június 30-ig igazolja, hogy jogosult a kedvezményre, utólag visszaadják az addig kifizetett összeg felét, az egészségkárosodott személyek esetében pedig a teljes összeget. Ha lekési a június 30-ai dátumot, már nem lehet reklamálni, utólag nem adnak már vissza egy centet sem. Ugyanakkor még ha lekési is valaki a június végi határidőt, a szükséges dokumentumokat mindenképpen érdemes eljuttatni az RTVS-be, mert legalább a későbbiekben elismerik jogosultságát a kedvezményre - így a következő hónapokban már „féláron” vagy ingyen tévézhet. (sza) Két kategória Kinek milyen a díjfizetési „besorolása” A szociális segítségnyújtásról szóló törvény értelmében egészségkárosodásnak minősül a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás, mely több mint egy évig tart. Ha a funkciózavar eléri az 50 százalékot, súlyosan egészségkárosodott személyről van szó. Az egészségkárosodás mértékét a lakhely szerint illetékes munka-, szociális és családügyi hivatal szakorvosa állapítja meg. Az ő szakvéleménye alapján a szociális ügyi hivatal kiad egy határozatot arról, hogy egészségkárosodott személynek nyilvánították, súlyos egészségkárosodott esetében pedig kiállítják az ún. ŤZP-iga- zolványt. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személyre havonta 194,58 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személyre számított létminimum 135,74 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 88,82 euró. Azt, hogy valaki anyagi szükséghelyzetben van-e, formálisan a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatal állapítja meg. Miután megvizsgálja az illető családi helyzetét, kiad egy határozatot az anyagi szükséghelyzetről, melyben jóváhagyják számára a szociális segélyt, (sza) Egyiptom és Törökország a „legveszélyesebb" célpontok között Biztosítás nélkül drága lehet a kirándulás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Míg az Európai Unió országainak a többségében csökkent a nyaralást tervezők száma, a szlovákiai utazási irodák tapasztalatai szerint az elmúlt évhez képest idén többen érdeklődnek a külföldi utak iránt. A biztosítók már most figyelmeztetnek az utazásokkal járó veszélyekre. A nyári szabadság kiválasztásánál egyre többen veszik figyelembe az egészségügyi kockázatokat is. Mely országok számítanak ebből a szempontból a legkockázatosabbaknak? A legnagyobb hazai biztosítótársaság, az Allianz adatai szerint a legtöbb veszély és baleset a szlovákiai turistákra Egyiptomban és Törökországban leselkedik, ezekben ugyanis nagyobb az esélye egy fertőzés elkapásának. A biztosító listáján előkelő helyen szerepel Horvátország is, a biztosítási esetek számát azonban ez esetben erősen befolyásolja, hogy ide utazik a legtöbb szlovákiai turista. Kedvelt célországnak számít ugyanakkor Olaszország is, — Olaszország kedvelt úti célnak számít - emellett nem számít kockázatosnak sem (Képarchívum) miközben ez az első tíz legkockázatosabb ország közé sem került be. A leggyakoribb problémáknak a nyaraláson egyébként a gyomorpanaszok, a megfázás, az allergiás panaszok és a fogfájás számítanak. Ez utóbbi kezeléséért egyes A legkockázatosabb országok a szlovákiai turistáknak ország káresetek száma károk nagysága (euró) 1. Egyiptom 878 345 ezer 2. Törökország 569 360 ezer 3. Horvátország 513 60 ezer 4. Bulgária 360 95 ezer 5. Németország 295 111 ezer 6. Görögország 284 114 ezer 7. Írország 213 28 ezer 8. USA 198 315 ezer 9. Spanyolország 188 77 ezer 10. Ausztria 184 143 ezer Az adatok 2012-re vonatkoznak. (Forrás: Allianz) országokban akár a 300 eurót is elkérik. Különösen kellene ügyelniük ebből a szempontból az Egyesült Államokba utazóknak, hiszen ha utasbiztosítás nélkül vágnak neki az útnak, a kezelésért hatalmas összeget lesznek kénytelenek kifizetni. Tavaly például egy medencecsont-sérülés kezeléséért 111 ezer eurót számláztak, olyan esetre is volt azonban példa, amikor egy sürgős műtét 360 ezer euróba került, (mi) Pozsony. Míg a szlovákiai utazási irodák növekvő ügyfélszámról beszélnek, a gazdasági válság újabb elmélyülése, a növekvő munkanélküliség és a bérek stagnálása Európa több országában is erősen rányomja a bélyegét a lakosság nyaralási szokásaira. Az Ipsos-Europ Assistance társaság tegnap közzétett elemzése szerint az Európai Unióban 13 éve nem volt ilyen alacsony azok száma, akik megengedhetik maguknak, hogy a nyári szabadságuk alatt elutazzanak valahová. A felmérés során több mint 4 ezer brit, belga, francia, német, osztrák, spanyol és olasz állampolgár véleményét kérték ki, akiknek alig valamivel több mint a fele, pontosan 54 százalékuk készül valahová a nyáron. Összehasonlításképpen tavaly ez még 58, 2011-ben pedig 66 százalékvolt. „A gazdasági válság már régebben érezteti hatását a nyaralásokra is, minél nagyobb anyagi gondokkal kénytelen szembenézni a lakosság, annál többen mondanak le a nyári szabadságról” - mondta el Martin Vial, a Europ Assistance vezérigazgatója. A krízis leginkább a dél-európai országokat sújtja, így nem csoda, hogy Spanyolországban például a lakosság alig 42 százaléka tervez nyaralást, a tavalyi 51, és a 2011-es 65 százalékkal szemben. Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol a két évvel ezelőtti 78 százalék helyett, idén már csak a lakosság fele engedheti meg magának, hogy elutazzon valahová. Idén stagnál a nyaralást tervezők száma Németországban (52%) és Ausztriában (57%) is, és egyedül a britek (56%) nyaralási kedve nőtt egy kicsit, a tavalyi jelentősebb esést követően. Visszafogottabban költekeznek idén azonban azok is, akik elutaznak valahová. Az európaiak átlagosan 2100 eu- rót költenek majd a szabadságra, az egyes országok között azonban ez esetben is jelentős különbségek vannak. Míg a németek és az osztrákok többet költenek, a dél-európaiak kevesebbet engedhetnek meg maguknak. A nyaralók 81 százaléka egyébként európai célpontot választott, kétharmaduk pedig tengerparti nyaralásra vágyik, (mi, TASR) Mélyponton az uniós turizmus Nincs pénz a nyaralásra
