Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-07 / 131. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 7. www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Lomnici Zoltán, ügyvéd Számított az emberi jogi bíróság ilyen értelmű döntésére? Az volt az ereden célunk, hogy nemzetközi fórumok elé vigyük a szlovák állam jogsértését, tehát azt, hogy a szlovák alkotmány rendelkezéseivel ellentétes módon megfosztották szlovák állampolgárságuktól azokat, akik nyíltan bejelentették a magyar állampolgárság felvételét. Sajnos ezt nem határozatban mondták ki. Fontosnak tartom azonban, hogy ugyanezen tényállás mellett az Európai Parlament Pe- tíciós Bizottsága befogadta ezt a panaszt, napirenden tartja, és vizsgálja a szlovák jogsértéseket és várja az Alkotmány- bíróság döntését. Mi eredményezte a negatívdöntést? Astrasbourgi bíróság esetében azvoltalegnagyobb probléma, és ezt a szlovák hatóságok pontosan tudták, hogy nem határozatban mondták ki az állampolgárság megvonását. Ha határozatban mondták volna ki a jogfosztást, akkor szlovákiai bírósághoz fordulhattunk volna, fellebbezhettünk volna ellene, de csak egy levelet küldtek, amelyben értesítették őket arról, hogy megszűnt a szlovák állampolgárságuk, lakcímük érvénytelen. De nemcsak a lakcímnyilvántartásukat törölték, hanem a schengeni rendszerben érvénytelenítették személyi igazolványukat is, nem szavazhattak, többeket lakásunkon zaklattak. Lehet jogorvoslattal élni a bíróság döntése ellen? Amikor a strasbourgi beadvánnyal éltünk, mindenki tudta, hogynincsjogorvoslatilehe- tőség, de valamit tenni kellett. Szerintem még korai a szlovák hivatalos szervek öröme. Van olyan további fórum, ahová fordulhatnak? Fontolgatjuk, hogy a már említett Európai Parlament mellett, ahol a petíciós bizottság foglalkozik az ügygyei, az európai ombudsmanhoz fordulunk. (lpj) Az Európai Emberi Jogi Bíróság érdemben nem foglalt állást Dolník és Fehér ügyében A szlovák külügy elégedett Lajčák örül (SITA-felvétel) Pozsony. Nem tartja az emberi jogokkal ellentétesnek az állampolgárságtól való megfosztást a magyar állampolgárságot felvett szlovák állampolgárok esetében a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, amely csak formálisan vizsgálta a beadványt, érdemben nem is foglalt állást. LAJOS P. JÁNOS A kedden, Dolník Erzsébet és Fehér István ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy az állampolgárság elvesztését ebben az esetben nem lehet emberijogi ügyként kezelni. A szlovák külügyminisztérium örömmel fogadta a bíróság döntését, amely szerintük megerősíti Szlovákia eddig képviselt álláspontját. Szerintük az ítélet is azt bizonyítja, hogy a más állampolgárságot felvevők megfosztása a szlovák állampolgárságtól nem nevezhető önkényes döntésnek. Pe- tőcz Kálmán emberi jogi szakértő szerint viszont ennél sokkal árnyaltabb a kép. „Az ítéletben valóban konstatálják, hogy a szlovák jog szerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik állam állampolgárságát, de ezt eddig is tudtuk, ez formális jogi szempontból igaz - mondta lapunknak Petőcz. - Másrészt azonban a bíróság a beadvánnyal érdemben nem foglalkozott,' mivel csak az Európai Emberjogi Egyezmény alapján járhát el, amely nem tartalmazza az állampolgársághoz való jogot.” Szerinte azt azonban nem mondja ki, hogy nem sérültek Dolník és Fehér emberi jogai. ,A bíróság vizsgálta a másodlagos emberi jogi sérelmeket is, amelyek ugyan meg voltak említve a beadványban, de mivel nem voltak részletesen kifejtve és alátámasztva, nem tudta megítélni a bíróság - magyarázta az ítélet lényegét Petőcz. - Azzal viszont egyáltalán nem foglalkozott, hogy a törvény összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal, mert ez nem a feladata.” Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője bízik benne, hogy a jogszabály nem állja ki az alkotmányossági próbát. „Véleményünk szerint az, hogy a törvény önmagában a Strasbourg által vizsgált szempontból nem hibás, nem jelenti azt, hogyjó és igazságos törvényről van szó, amelyet meg kellene tartani - véli Gál. - Ezt nem csak mi mondjuk, az elmúlt hónapokban számos politikai erő jelezte azt, hogy igénye lenne ennek a morális szempontból tarthatatlan és az állam szempontjából káros törvénynek a megváltoztatására.” Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az AB mikor tűzi napirendre ezt az ügyet. Lomnici Zoltán, Dolník és Fehér jogi képviselője az ítélet ellenére is bízik abban, hogy a szlovák állampolgárságuktól megfosztott emberek ügye még nincs veszve. „Ezek olyan dolgok, amihez szerintem különösebb jogi érzék sem kell, csak emberség, tisztesség, hogy valaki belássa, így azért nem lehet egy emberrel elbánni” - mondta lapunknak Lomnici. RÖVIDEN Bojkottálnák a főügyészválasztást Pozsony. A június 18-án esedékes főügyészválasztás bojkottjára szólította fel az ellenzéki pártokat az OLaNO. Ok biztosan nem vesznek részt az erről szóló titkos parlamenti szavazáson - jelentették ki. Szerintük Robert Fico az árvíz- helyzet mögé bújva, szándékosan ezekben a napokban jelentette be, hogy a parlament rövid időn belül fűügyészt fog választani. Az SaS tegnap arra szólította fel a hazai ügyészeket, hogy utasítsák el a Smer esetleges felkéréseit a főügyészi posztra. Szlovákiának van megválasztott főügyésze, mégpedig Jozef Čentéš - teszik hozzá. (TASR) Hlina pártot alapít Pozsony. A polgárok érdekeit és jogait akarja védeni Alojz Hlina újonnan megalakuló pártjával, amely a Polgárok (Občania) nevet fogja viselni. ,A polgár szónak büszkén kell hangzania, de nálunk nem hangzik így. Ezen kell változtatni” - mondta Hlina. Pártját transzparens forrásokból fogja finanszírozni. ,A kezdeteket kibírom saját forrásokból, aztán hiszem, hogy kisüt a nap, s becsületes emberek csatlakoznak majd hozzám a pénzükkel együtt” - fűzte hozzá Hlina. (SITA) Dušan Čaplovič oktatási miniszter végre elmondta, mi a terve a pedagógusbérekkel 2016-ig Havi 1000 euró bruttó a tanároknak ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 2016-ra havonta 1000 eurót fognak keresni a hazai pedagógusok. Lejgalábbis ezt szeretné Dušan Čaplovič. Az oktatási miniszter a Tanár2020 nevű szakmai kezdeményezés e heti vitafóruma után először beszélt arról, mik a konkrét tervei a tanárbérekkel a kormányciklus végéig. Mint mondta, az akkori hazai átlagbér (ez jelenleg 789 euró) 1,2-szeresét kellene kapniuk a tanároknak 2016-ra, vagyis nagyjából ezer eurót. „Ezt szeretnénk elérni. Meg lehet csinálni” - ígéri Čaplovič. Az alapiskolás és középiskolás tanárok átlagbére állítása szerint jelenleg 849 euró. „Vagyis már most magasabb, mint az országos átlagbéri’ - tette hozzá. 2020-ra a tanároknak a hazai, felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének 75%-át kellene kapniuk, áll az oktatásügy helyzetéről és céljairól készült minisztériumi jelentésben. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, évente 10%-kal kellene emelni a tanárok bérét, állítják a Tanár2020 szakemberei. Čaplovič ezt nem kívánta kommentálni. „Amíg a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokon valamit el nem érek, nem szólok hozzá ezekhez a számokhoz” - hárította el a további kérdéseket a miniszter. A tanárbéreket meg lehet emelni, és meg is kell, ebben mindenki egyetért a pénzügyminisztériumban, mondta a Komenský Egyetemen tartott vitában Martin Filko, a Pénz- politikai Intézet vezetője. „Ez viszont olyan intézkedéseket igényelne, amelyeknek nem örülnének az emberek, így a politikusok sem merik őket felvállalni” - állítja. Példaként az áfa emelését és a nyugdíjak csökkentését említette. Filko szerint ráadásul az oktatásügyre fordított pénzkeret növelése nem teszi automatikusan színvonalasabbá az oktatást. „Csak akkor lesz jobb az oktatás, ha a tanárok is jobbak lesznek” - vélekedik a főközgazdász. A béremelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanárok munkájának színvonala megemelkedjen, szögezte le Stanislav Boledovič, a Tanár2020 nyilvános vitájának szervezője. A pedagógusbérből sokan képtelenek megélni, ezért további munkákat is vállalnak - mutatott rá a vitában Tomáš Varga fiatal pozsonyi tanár. „Nem tudom, hogy a tanári szakmának jót tesz-e, ha az embernek mellette még más foglalkozása is van ” - jegyezte meg Varga. Az oktatásügyi jelentés véleményezése június végéig tart - július elején a minisztérium konferencián mutatja be a hozzászólásokat, a hozzá érkezett véleményeket, (vps, TASR) A cseh és a szlovák kormányfő az uniós támogatások és az euró kérdésében nem értett egyet, Nečasnak nem hiányzik az euró, Fico szerint hasznos Fico szerint a romák miatt magas ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem mindenben értett egyet tegnap Robert Fico szlovák, és pozsonyi látogatásokon levő cseh kollégája, Petr Nečas. Robert Fico kormányfő szerint a 14 százalékot is meghaladó szlovákiai munkanélküliségi adatot rendkívüli mértékben deformáljá a roma állástalanok népes tábora. „Ha 250-300 ezer olyan roma polgártársunk van, akik képtelenek munkát találni, akkor ez egy olyan közösség, amely döntő mértékben befolyásolja a szlovákiai munkanélküliségi mutatókari’ - mondta el a kormányfő a Hospodárske noviny Az árvíz ellenére szakítottak időt a megbeszélésre (TASR-felvétel) a munkanélküliségi mutató gazdasági napilap által szervezett tegnapi vitafórumon, amelyen Petr Nečas cseh kormányfő volt a vitapartnere. Fico szerint a roma munka- nélküliek esetében olyan emberekről beszélhetünk, akik számára eleve nehéz bármilyen munkát is találni, hiszen csak nehezen képezhetők át, ráadásul nincsenek hozzászokva a munkához és hiányzik a munkafegyelmük is. „Ha ez a problémánk nem lenne, a munka- nélküliség 8-9 százalék között mozogna” - állítja Fico. Á kormányfő ezzel Nečas azon kijelentésére reagált, hogy Csehország sokkal jobban áll a munkanélküliség szempontjából, mint Szlovákia, mivel nyugati szomszédunknál az állástalanok aránya nagyjából fele a szlováknak. Csehországban Nečas szerint ráadásul az átlagbér is nagyjából 200 euróval haladja meg a szlovákiait, amire Fico azzal reagált, hogy a szlovákiai munkatermelékenység a jelenleginél nagyobb béreket tenne lehetővé. Ő is elismerte azonban, hogy a bérek alakulásába a kormánynak nincs beleszólása. A két kormányfő véleménye nem egyezik az uniós támogatások esetében sem. Fico szerint az Európai Unió a szolidaritásra és a regionális különbségek közötti kiegyenlítődésre épül, az uniós alapokat így az EU működéséhez alapvető fontosságúnak tartja. Nečas ezzel szemben az uniós támogatásokat a függőséget okozó kábítószerekhez hasonlította. Hosz- szabb távon ezek nem jelentenek egészséges megoldást a gazdaságnak, hozzászoktatnak ugyanis az átlagon felüli élethez, amit egyébként nem engedhetnénk meg magunknak - figyelmeztet a cseh kormányfő. Nem jutottak közös nevezőre az euró bevezetésével kapcsolatban sem. Míg Fico csak dicsérni tudta a közös valuta szlovákiai bevezetését, Nečas elmondta, hogy Csehország ezt a lépést egyelőre még csak nem is tervezi, mivel a cseh korona fenntartása gazdaságilag előnyösebb számukra. (SITA, TASR, mi)
