Új Szó, 2013. június (66. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-06 / 130. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JÚNIUS 6. Régió 9 Vágsellye, Vágtornóc és Mocsonok eljuttatja állásfoglalását a Duslo vegyi üzem vezetéséhez Nyolcszáz munkahely szűnhet meg, ha nem lesz anilingyártás A hétfői lakossági fórumon részt vettek a vegyi gyár alkalmazot­tai is (A szerző felvétele) Vágsellye. Lakossági fó­rumot tartott Vágsellye önkormányzata és a Dus­lo vezetése. Ismertették a legújabb fejlesztési és gyártási terveket. A cég vezetése közölte a lako­sokkal, hogy 800-1000 munkahely szűnhet meg négy éven belül, ha nem nyitják meg az új, anilin gyártására szakosodott részleget. SZÁZ ILDIKÓ Martin Alföldi, Vágsellye polgármestere elmondta, a Duslo az elmúlt húsjz évben so­kat tett a környezetvédelemért, de azt is tudja, hogy mint min­den vegyi gyárét, a Duslo el­képzeléseit is fenntartásokkal fogadják az itt élők. Vágtornóc és Mocsonok ezen a héten dönt Ľubomír Zatlukaj, a Duslo műszaki igazgatója elmondta, a térség egyik legjelentősebb munkaadójaként 2200 sze­mélyt alkalmaznak. Számos céggel együttműködve azon­ban további, mintegy 1500 személynek biztosítanak be­dolgozási munkalehetőséget. A találkozón részt vett Marián Borza, Mocsonok (Močenok) és Ján Hrabovský, Vágtornóc polgármestere is, mindkét te­lepülés érintett az új gyártási folyamatban, az anilin előállí­tását Vágsellye, Mocsonok és Vágtornóc kataszterében ter­vezik. Az anilint Belgiumban, Németországban, Portugáliá­ban és Csehországban is gyárt­ják, Európában évente csak­nem 650 ezer tonnát dolgoz­nak fel. Évi 70 ezer tonna anilin előállítását tervezik, ebből 35—40 ezer tonnát saját hasz­nálatra. A fel nem használt ve­gyi anyagot értékesítenék. A lakossági fórumon részletesen foglalkoztak az anilingyártás folyamán keletkező káros anyagok és szennyvíz feldolgo­zásával, ökológiai hatásaival. A Duslo vezetőségétől a lakosok megtudták, hogy a vegyi gyár 2006 és 2012 között 36,4 mil­lió eurót fordított ökologizáci- óra, és korszerűsítette a víztisz­tító állomását. Gyári alkalmazott és onkológus is felszólalt Marián Borza, Mocsonok polgármestere cáfolta az egyik gazdasági lapban megjelent hírt, amely szerint lakosaik el­lenzik az anilingyártást. Vág- tomócon és Mocsonokon ezen a héten tartanak lakossági fó­rumot az új gyártási folyamat­ról. A két falu vezetése ezt kö­vetően juttatja el állásfoglalá­sát a vállalathoz. Martin Alföl­di, Vágsellye polgármestere elmondta, egy héten belül ké­szül el a város állásfoglalása. Ľudovít Gremeň onkológus és tüdőgyógyász megjelent ta­nulmányokból idézett, melyek szerint az anilingyártás folya­matában részt vevők között gyakori a húgyhólyagrák. Gremeň elmondta továbbá, hogy számos vágsellyei és ré­gióbeli betege van, köztük a cég alkalmazottai. A vállalat vezetése azzal érvelt, hogy a technológia az évek folyamán tökéletesedett, az új gyártási folyamattal kapcsolatos fej­lesztési eljárásokat az Európai Unió támogatásával végezték, és a környezetvédelmi tárca szigorúan, minden részletre kiterjedően bírálja el kérel­müket. A felszólalók között voltak a gyár alkalmazottai is, akik sürgetnék az új anilin­gyártó részleg megnyitását, mert félnek a munkahelyük elvesztésétől. A lakosokat érdekelte, ho­gyan szállítják majd el az el­adásra szánt anilint a városból. A cég vezetése a vasúti szállí­tást tartja előnyösnek, vasúti szerelvényekre átrakható cisz­ternákban. Peter Gombos váro­si képviselő felszólalásában elmondta, a városon át a Dus- lóba közlekedő kamionok tönkreteszik a városi utakat, a cég vezetése sürgethetné a te­relőút mielőbbi megépítését. Újfajta filozófia, jobb kommunikáció A vegyi gyár új vezetése új­fajta filozófiát követ, nyitot- tabbak, rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a régióbeli pol­gármesterekkel. Továbbra is támogatják az oktatási intéz­ményeket, sportegyesületeket. Zatlukaj elmondta, a környe­zetvédelmi minisztérium jóvá­hagyását követően, 2013 szep­tembere után szeretnének eu­rópai uniós hozzájárulást kérni a részleg létrehozására. „Mo­csonok lakosainak jelentős ré­sze a Duslóban dolgozik. A két falu jelentős - mintegy évi 170-200 ezer eurós bevételhez jut ingatlanadóból, amit a cég fizet a telkek használatáért -, Vágsellye néhány kilométerrel távolabb fekszik, a városnak évi 30 ezer euró ingatlanadót fizet a vállalat. Az új gyártási folyamat so­rán 34 új munkahelyet hoz­nának létre. Vágtomócon ta­lálható az a monitorozó állo­más, amely folyamatosan el­lenőrzi a levegő szennyezett­ségét. A cég vezetése arról tá­jékoztatta a lakosokat, a Dus­lo mindent megtesz, hogy dolgozóik megfelelő egész­ségügyi ellátásban részesülje­nek, a lakosok pedig egészsé­ges környezetben éljenek. Az önkormányzat két megoldást javasol - a végeredmény kérdéses Róka sétálgat Rimaszombat utcáin Egyre gyakrabban látni rókát az utcán fényes nappal (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Rimaszombat. Két helyen is rókát láttak a város terüle­tén. Bár a róka nem védett-ál­lat, nem olyan könnyű meg­szabadulni tőle. Az Akasztóhegyen lakók elmondták, a probléma nem új keletű. Hangácsi Mária, a helyi lakóközösség egyik képviselője szerint két éve garázdálkodik róka a város peremterületén található csa­ládi házaknál. „Idén már há­rom család jelezte, hogy több szárnyas jószáguk odave­szett” - mondta a lakó. Míg korábban csak éjjel garázdál­kodott az állat, mára annyira felbátorodott, hogy napszak­tól függetlenül sétál a város utcáin. „Többen úgy vélik, az állat veszett lehet. Attól tar­tunk, hogy valakit megtámad” - tolmácsolta a lakók vélemé­nyét Hangácsi Mária. Rókát láttak a polgárok a Rozsnyói utcában és a Rimava lakótelepen is, az egyik homo­kozóban. Peter Berecz, a váro­si rendőrség vezetője lapunk­nak elmondta, több bejelen­tést kaptak az ügyben, de a testület nem léphet, nincsenek ezt megengedő kompetenciái. Hasonló a helyzet az állami rendőrséggel is. Ján Bozó, a városi hivatal környezetvédelmi osztályának vezetője lapunknak elmondta, a város kétféleképpen tudja orvosolni a problémát. Első lé­pésben a Szlovák Vadászszö­vetségen keresztül körlevelet küld a környező vadásztársu­latoknak, amelyben arra kérik a vadászokat, fokozottabban figyeljenek oda a rókák elsza­porodására. A másik alternatí­va a csapdák kihelyezése. Spe­ciális csapdákra lenne szük­ség, de hogy mi lenne a befo­gott állat sorsa, azt nem tudni. Bozó elmondta, nem egyértelmű azt sem, hová he­lyezzék ki a csapdákat, hiszen az állat állandóan mozgásban van. A szakember szerint az eredmény kétséges. Ezt a le­hetséges megoldást a város vezetése az illetékes szerveze­tekkel még egyeztetni fogja. Forgáč Tibor vadász úgy véli, az állat befogása lenne a meg­oldás. A speciális csapdákat vadászoknak kell kihelyezniük és a befogott állatról is a helyi vadásztársulatnak kell gon­doskodnia. (ie) Lakóházakat, utakat öntött el a víz Keleten két folyón van készültség LECZO ZOLTÁN Sároskőszeg/Kassa/Bod- rogszerdahely. A csapadékos időjárás miatt több délkelet­szlovákiai folyó vízszintje is emelkedett, ám elsőfokú ké­szültség tegnap csak a Hemá- don és a Tarcán volt érvényben. A Szlovák Hidrometeoroló- giai Intézet adatai szerint a Hemád vízmagassága Sáros­kőszegnél (Kysak) szerda dél­ben 222 centiméteres, a Tár­cáé Kassaolcsvárnál (Košické Olšany) 200 centiméteres volt, ezek a vízállások az elsőfokú készültségi szint felettiek. Az Olsva vízszintje Garbócbog- dánynál (Bohdanovce) egy ki­adós eső után tegnap reggel még meghaladta a másodfokú készültségi szint feletti 238 centimétert, ám a folyó nap­közben gyors apadásnak in­dult. A Bodrogon Bodrogszer- dahelynél 509, a Latorcán Nagykaposnál 424, a Laborcon Iskénél pedig 463 centiméter vízmagasságot mértek. Bár a folyók áradnak, ezek a vízállá­sok semmiféle készültségi szint elrendelését nem indo­kolják. A Ronyva Alsómihályi- nál tegnap reggel 206 centi­méterre emelkedett, majd napközben már csak 139 cen­timéteres, az Ungon Lakárdnál pedig 201 centiméteres vízál­lást mértek. Ezek a folyók apadnak. Áprilisban, az utolsó itteni nagyobb áradás idején a Ronyva szintje Alsómihályinál esetenként meghaladta a harmadfokú készültségi szint feletti 295 centimétert. Akkor a Latorca Nagykaposnál 720, a Bodrog Bodrogszerdahelynél 820 centiméteres volt, a tava­szi áradásokkor a Latorca víz­magassága egy nap alatt kb. 15-18, a Bodrogé ugyanennyi idő alatt 30-35 centimétert emelkedett. Az elkövetkező napokban a szakemberek elő­rejelzései alapján a régióban hasonló helyzetre nem kell számítani. Több folyó vízszintje emelkedett, elsőfokú készültség tegnap csak a Hemádon és a Tárcán volt érvényben. A TASR hírügynökség érte­sülései szerint Richard Raši, Kassa polgármestere szerda délelőtt a város területén har­madfokú készültséget rendelt el, ugyanis az éjszakai esőzé­sek miatt a település egyes ré­szein lakóházakat, utakat árasztott el a víz. Óriási szerepe van a felvilágosító munkának Előnyös takarékossági program rászorulóknak 1BOS EMESE Simonyi (Šimonovce). A község L7 polgára kapcsoló­dott be az ETP Slovensko polgári társulás spórolási programjába. Ha a résztve­vők teljesítik a projekt felté­teleit, az általuk megtakarí­tott összegre százszázalékos kamatot kapnak. Az ETP Slo­vensko, vagyis a Fenntartha­tó Fejlődés Központja olyan polgári társulás, mely a nor­vég alapokból - különböző projekteken keresztül - igyekszik segíteni a szociáli­san hátrányos helyzetben le­vő családokat. Első lépésben névre szóló takarékbetétkönyvet kell nyit­ni. A felek szerződésben rög­zítik, milyen összeget tesznek félre havonta, és az így meg­takarított pénzt mire szeret­nék költeni. Arra is van lehe­tőség, hogy menet közben módosítsák a spórolás célját. A megtakarítást egyebek mel­lett különböző képzésekre, tandíjra, számítógép-vásárlás­ra, jogosítvány megszerzésé­re, illetve a vezetői engedély bővítésére, lakásfelújításra és a lakással kapcsolatos ügyin­tézésre lehet költeni. Tíz hó­napig tart a program. Min­den hónapban igazolni kell, hogy a pénz valóban a szám­lára került. A havi spórolás összegének alsó határa 10, felső határa pedig 50 euró. Aki 50 eurót tesz félre ha­vonta, az tíz hónap alatt 500 eurót spórol meg, ugyan­ennyit tesz hozzá a polgári társulás is. így tíz hónap el­teltével ezer eurót költhetnek el a program résztvevői. Azért, hogy a megtakarítást valóban a meghatározott cél­ra költsék, a polgárok nem készpénzt kapnak. A polgári társulás koordinátora a vá­sárlás pillanatában bocsátja rendelkezésre a társulásra eső pénzösszeget. Lakatos Ernő polgármester közölte, a program nevelő szándékkal indult. Célja, hogy az emberek megfontol­tan és célirányosan költsék el a pénzüket, ne máról hol­napra éljenek. A község má­sodik alkalommal kapcsoló­dott be a programba, koráb­ban négyen éltek a lehető­séggel. Lakatos szerint az emberek többsége bizalmat­lan, tart az ismeretlen dolog­tól. Miután meggyőződtek róla, hogy a feltételek kedve­zőek számukra, bátrabban belevágnak. „Óriási szerepe van a szociális munkásnak, hiszen a családok többségét ösztönözni, bátorítani kell a spórolás ideje alatt” - mond­ta a polgármester. A takarékossági program­ba a szociálisan hátrányos helyzetben levők és az ala­csony jövedelmű polgárok kapcsolódhatnak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom