Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-29 / 123. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 29. Régió - Csallóköz és mátyusföld - hirdetés 11 A folyók energetikai célokra való hasznosítása miatt számos természetes élőhely szűnik meg Csökken a faji sokszínűség és a fészkelőhelyek száma Ártéri erdő a Duna mentén - nem játszótér, hanem védett élőhely (Képarchívum) Dunaszerdahely. Az SOS/Birdlife Slovensko természetvédő szervezet jelentése szerint az utóbbi öt évben harmadára csökkent a fészkelőhelyek száma a Duna szlovákiai szakaszának ártéri erdeiben, ráadásul Szlovákiában lényegesen gyorsabban csökken a biodiverzitás, mint a környező országokban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A fészkelőhelyek számának érzékelhető csökkenésére a szakemberek a május első felében ezernél több ornitológus és természetvédő bevonásával végzett madárszámlálás eredményeinek kiértékelése után mutattak rá. Jozef Ridzoň, az SOS/Birdlife Slovensko aktivistája az MTI hírügynökségnek elmondta: a fészektelepek csökkenését vélhetően egy törvényi hiba okozta. ,A Duna hazai szakaszának ártéri erdők borította részein öt évvel ezelőtt még tizenhét fészektelepet számoltunk össze - közölte ezek közül napjainkra tizenegy eltűnt, és csak egy új jött létre. A tényre, hogy a térség látogatói zavarják a madárpopulációt, már évekkel ezelőtt felhívtuk az illetékes hivatalok és intézmények figyelmét. Európa más országaiban a hasonlóan fontos élőhelyek kiemelt védettséget élveznek.” Az ártéri erdőket 2008-ban nyilvánították madárvédelmi területté, ám az erről szóló rendelet egy elírás miatt nem a megfelelő végrehajtási csatolmányra hivatkozik. Míg ezt helyre nem igazítják, nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek a fokozottan védett területek. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a Duna szárazföldi deltáját több ezren használják üdülési és sportolási célokra, ami nem kis zajjal jár. Megoldást az úgynevezett csendzónák kialakítása jelentene. A szervezet a vonatkozó rendelet módosításának előmozdítására honlapján petíciót kezdeményezett; egyben felszólította a környezetvédelmi minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a madárfajok és a Duna mentén található legfontosabb fészkelőhelyek védelme érdekében. Az SOS/Birdlife Slovensko egy másik közleményében arra mutat rá, hogy Szlovákiában a környező országokhoz képest gyorsabban csökken a faji sokszínűség, azaz a biodiverzitás, ami az eredeti élőhelyek szűkülésével és eltűnésével hozható összefüggésbe. Az Európai Unióban mindössze a fajok és élőhelyek 17, illetve a kulcsfontosságú élőrendszerek 11 százaléka maradt fenn eredeti állapotában. Szlovákiában 2005-től az olyan élőlények faji sokszínűsége és egyedszáma is csökken, amelyek nem tartoznak a védett és ritka fajok közé. Juraj Lukáč, a Vlk Erdővédelmi Társulás aktivistája szerint ezt főképp a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás okozza. A természetvédők ezzel kapcsolatban is átfogó intézkedésekre szólították fel a környezetvédelmi tárcát. (MTI, la) HOOLIGANS • MAGNA CUM LAUDE 30 ÉVES MAJKA S CURTIS-AURORA*ROAD IRIGY HÓNÁLJMIRIGY • KÁRPÁTIA BÁRÁNY ATTILA • MEGAVIDÁMPARK ÉS MÉG SOKAN MÁSOK!!! c.:- eua Egyiptom: Sharms uam^a u mlui^uaua Palm Beach 4*/Hurghada már 379 €-tól. Törökország: Mirage Apart Hotel 3*/Alanya már 239 €-tól. igzkaymak Aiaaddin 4VAIanvajriár 359 €-tóI. JRmekek csak mC-ért. 1 BulqáriaTMe;r?uW4* /||N^os-tmrtlB «mar 239€-tól. jelfiearíaa/iNaposfp^tl-. ^mar/299 €-tólr* m. • 'A szelvény szlovák utazási irodák üdüléseire érvényesíthető 2. személy részére, ha az 1 üdülés ára több mint 500 €. 2013.8. 31-éig érvényes TP3302519 A támogatás egyik feltétele, hogy a háztartások legalább nyolcvanöt százaléka csatlakozzon a rendszerhez Bővítik két község csatornahálózatát BARTALOS ÉVA Negyed/Farkasd. Bővítik a két Vág menti falu csatornahálózatát, a munkálatokat még tavaly télen kezdték, 2014-ben kezdődik meg a szennyvíztisztító állomás próbaüzeme, 2015-ben fejeződik be a projekt. A két falu közösen indult a már meglevő csatornahálózat szélesítésére és a szennyvíz- tisztító állomás kapacitásának növelésére kiírt pályázaton. „Először úgy tudtuk, hogy a két község önállóan is pályázhat, később kiderült, hogy csak agglomerációként, közösen pályázhatunk” - beszélt a projekt kezdeteiről Jancsó István, Negyed polgármestere. A pályázatban Negyed község szerepelt kérvényezőként, Far- kasd partnerként volt feltüntetve. A környezetvédelmi minisztériumnál a kérvényezőnek hitelszerződéssel kellett bizonyítania, hogy fedezni tudja az ötszázalékos önrészt, ami több mint félmillió euró. A projekt célja az is, hogy minél több háztartás kapcsolódjon rá Negyed és Farkasd agglomerációként együtt pályázott a csatornahálózat bővítésére és a szennyvíztisztító állomás kapacitásának növelésére (A szerző felvétele) a szennyvízelvezető rendszerre, a kiírás alapján legalább a lakóházak 85 százalékának a csatornahálózatba kell elvezetnie a szennyvizet. Farkas- don eddig a mintegy 1300 háztartás alig negyede, körülbelül 350 csatlakozott rá a rendszerre. „A csatornarendszer fő gerince már régóta működik, viszont volt olyan utca, ahol még nem voltak lefektetve a vezetékek, mostanra ezt is pótoltuk” - mondta lapunknak Iván Gyula, Farkasd polgármestere. Hozzátette, Farkasdon a bekötés árának öt százalékát fizeti a lakos. Negyeden jelenleg a közel 1300 háztartásból mindössze 100 vezeti a csatornahálózatba a szennyvizet. „A falu kép- viselő-testülete korábban úgy döntött, a lakosnak a bekötés aktuális árának negyven százalékát kell megfizetnie - 750-800 eurót -, a maradék hatvan százalékot a falu téríti. Mi arra használtuk az építésekor meglevő forrásokat, hogy minél több utcában legyen csatornahálózat, így a lakosok egyenlő eséllyel csatlakozhatnak” - mondta Jancsó István. Egy családi ház csatlakoztatásáért a támogatásnak köszönhetően a lakosoknak ezután csak 150 eurót kell fizetniük. A pályázatot 2009 végén adták be a környezetvédelmi minisztériumba, ám az elhúzódó közbeszerzési eljárás és a kormányváltás miatt csak nemrég láthattak neki a munkálatoknak. „Pályázatunkat 2010 áprilisában fogadták el, de a közbeszerzési eljárás csak a harmadik nekifutásra sikerült” - nyilatkozott lapunknak Jancsó István. „Az eredetileg megpályázott összeg 10,5 millió euró körüli volt” - tájékoztatott Iván Gyula. A közbeszerzési pályázatnak köszönhetően sikerült le- tomázni az összeget az eredeti ár hatvan százalékára, így összesen 5,9 millió eurót emészt fel a projekt. Jancsó István elmondta, a szomszéd településsel szerződésben fektetik le a csatornahálózattal kapcsolatos jogköröket. A polgármester bízik a lakosokban, és úgy véli, 30 hónap alatt sikerül a háztartások nagy részét csatlakoztatni a csatornahálózatra.
