Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-27 / 121. szám, hétfő

12 GYÓGYHÍREK Egészség 2013. MÁJUS 27. www.ujszo.com Nem biztos, hogy csak a cipő a hibás A legújabb amerikai kutatás sze­rint a nagylábujjon lévő bütyök kialakulásának kockázata nem a lábbelinek, hanem a családi kór­történetnek köszönhető. A Framingham Láb Tanulmány keretében 1370 felnőttet vizsgál­tak, és kimutatták, hogy a rendel­lenesség erőteljesen megjelenik a családi kortörténetben, ami gene­tikai hajlamra utal. Az eredmé­nyek azt a korábbi feltételezést tá­masztják alá, mely szerint a lábbe­li súlyosbíthatja ugyan a problé­mát, mégsem teljes egészében ez felelős a rendellenességért. A 2002 és 2008 között végzett kutatás során olyan embereket vizsgáltak, akik valamilyen lábbe­tegségtől, például bütyöktől vagy kalapácsujjtól szenvedtek. Miután ugyanezeknek a rendelle­nességeknek az előfordulását a kö­zeli családtagoknál is megvizsgál­ták, kiderült, hogy a bütyök csalá­don belüli előfordulása erőteljes családi kortörténetet mutat a fér­fiaknál és a nőknél egyarán t az életkortól függetlenül. Az össze­függés a nőknél még erősebbnek mutatkozott. Dr. Marian Hannan, a kutatás vezetője úgy véli, ez arra utal, hogy egy bizo­nyos lábfejforma öröklése hajla­mosíthat arra, hogy az adott sze­mélyben kialakuljon a rendellenes­ség. A szakértők szerint tehát a ko­rábbi tévhit szerint nem maga a cipő okozza a bütyköt, hanem az emberek eleve genetikai hajlammal rendelkeznek, és a rossz lábbeli csak tovább súlyosbítja a problé­mát. Mivel csontdeformitásról van szó, ha valaki megpróbálja belepré­selni egy cipőbe, nem fog sikerül­ni. Ha pedig már kialakult a bü­työk, inkább kényelmes cipőt ér­demes választani, (hazipatika) VERSE Aki kedveli a gyors, kiegyensúlyozott és nem utolsósorban ízletes reggelit, az a Brumík keksszel elégedett lesz. Nemrég eper és alma ízzel jelent meg az üzletekben. A finomság 45 százaléka gyümölcs, s nagy előnye, hogy festékanyagot és tartósítószert nem tartalmaz. A mellékelt szelvényt ragassza fel postai levelezőlapra, és küldje be szerkesztőségünknek. Öt olvasónk megkóstolhatja a kekszet. Eredményhirdetés Fokhagymakivonatú készítményt nyert Duducz Ilona somorjai, Szilvás Ágnes nagysallói és Kőrös Edit farkaséi olvasónk. Amikor a csillagok bel­sejében a tömegvon­zás, a nyomás és egyéb hatalmas energiák ha­tására elindul a magfú­zió, óriási mennyiségű sugárzás is keletkezik. Ezt a sugárzást nevez­zük elektromágneses sugárzásnak. A tudósok már régóta kutatják, s rájöttek, hogy a sugárzást a ré­szecskék energiatar­talma szerint az inf­ravörös vagy látható, az ibolyán túli vagy röntgen (RTG) sugarakra, x részecskékre és a töltött atom atom­mag részecskékre osztják. Az élőlé­nyek számára mindez nagyon fon­tos, hiszen ezeket az energiákat hasznosítjuk testünk építésére (fo­toszintézis útján). Sugárzás a háztartásban A kozmikus sugárzás halálos hatás­sal van az élő szervezetre, a genetikai anyagra, így nemi sejtjeink örökítő anyagának minőségére. A gyógyítás mindennapos eszközeivé váltak a RTG sugarak, az infra­vörös lámpák, sőt ma már a CT- ről, azaz szá­mítógépes tomográfi­áról, MRI- ről, azaz mágneses nukleáris rezonanciá­ról, kobalt ágyúkról, ult­rahangról stb. beszélünk. Ezek az eszközök a modern medicina csúcstechnológiai eszközei. Más a helyzet a modem háztartá­sokban tapasztalha­tó sugárzással! Amikor otthon bekapcsolunk egy elektromos fogyasz­tót, a töltött részecskék áramlása közben elekt­romágneses tér, kisugár­zás, ún. elektroszmog ke­letkezik. A vezetékek általában a fáiban vannak, de hosszabbítok, szabadon vezetett kábelek révén mellettünk, alattunk is jelen van az elektromágnesesség. Hogyan hathat testünkre, ha be­kapcsoljuk a mosógépet, a tévét, vi­lágítanak az égők, vasalunk, vagy épp a számítógéppel, laptoppal a térdünkön dolgozunk? Testünk mint makroorganizmus működéséhez élő sejtekre van szük­ség. Van is, mégpedig sok-sok billi- árdnyi mennyiségben. Ez az emberi test. Minden élő sejt csak akkor marad életben, ha biztosítani tudja a sejtfalon kívüli és belüli világ kö­zött a 70-90 mV feszültség-különb­séget. Ez minden sejtre vonatkozik. Aszerint, hogy milyen munkát vé­geznek sejtjeink, nem mindegy, hogy megkárosodva le lehet-e őket cserélni, vagy nagyon hosszú ideig szükségünk van rájuk. Ilyen sejtek a szívünk ha­rántcsíkolt iz­maiból álló szö­vetek, de az ideg­sejtek is nélkülöz- hetetlenek. Ahhoz, hogy egy ingerület végigsza­ladjon egy sejt felü­letén és megfelelő csadakozással át lehes­sen vinni egy további és további sejtre (idegsejtre), megfelelő állandó belső közegre van szükség. A vérplazma kémhatása, sű­rűsége, a kationok és az an­ionok egyensúlya, a pH állan­dósága, az égethető energiaforrások (glükóz), az oxigén odaszállítása és a keletkezett melléktermékek (széndi­oxid, salakanyagok) elszállítása, a szervezetből való kiválasztása bo­nyolult egyensúlyt igényel. Ez a homeosztázis. Tehát mi a kis elekt­romos impulzusainkkal, azok fe­szültségével létezésünk minden pil­lanatában nagyon érzékeny biológi­ai számítógépként is „működünk”. Ebbe a rendkívül pontos egyensúly­ba, a felsőbb idegi tevékenységbe, de akár az ingerület átvitelekor ke­letkezett mini töltések és áramok rendszerébe negatív értelemben szól bele a környezetünket átható, tes­tünket körülvevő elektroszmog, az elektromágneses tér és kisugárzás. Már régen tudjuk, hogy a magas frekvenciájú hullámok (radar vagy az infravörös sugárzás) károsan hat a férfi nemi sejtek érésére, fejlődésére. Az is ismert, hogy a színes képek éj­szakába való átvitelével túlterheljük ... az elektromágneses sugárzás komoly elvál­tozást okoz agysejtje­inkben... szemünket. Normális esetben ugyanis napnyugtával a természet­ben megszűnik a színek világa. A modem ember viszont akár éjfélkor is felkapcsolja a villanyt, tévézik, szórakozik, s közben a szeme színes képet észlel. Éheznek az agykéreg sejtjei A vezeték nélküli, tehát bizonyos sugárzás alapján működő hétközna­pi elektromos eszközök tömkelegé (távirányítók, elektromos fogyasz­tók, mobilok, az internet, laptopok) elárasztotta mind a munkahelyeket, mind a családokat. Eljutottunk oda, hogy már nemcsak sejtjük, hanem konkrét bizonyítékok is vannak ar­ra, hogy az elektromágneses sugár­zás komoly elváltozást okoz agysejt­jeinkben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutató Hivatal (IARC) tavaly Lyonban tartott kongresszusán leszögezték, hogy a mobiltelefon elektromágneses su­gárzása rákot okozhat! Ezzel egyér­telműen a mobiltelefonok elektro­mágneses sugárzását olyan kockáza­ti kategóriába sorolták, mint ami­lyenben egyes nehézfém, pl.: az ólom van. 31 szakember értékelte az agyunkban fellelhető Glia sejtek (agysejteket ellátó támogató, etető ún. dajka sejtek) daganatos elválto­zásait, melyeket gliómáknak nevez­tek. Agyunk ugyanis egy elég szűk térben, az agykoponyában helyez­kedik el, melynek térfogata kb. 1650 cm3. Mindennemű plusz tér­fogat, amely ebben a térben növek­szik eleve túlnyomást vált ki. Megváltoztatja az agy vérkeringését, a nyomás éppen a legfontosabb ré­tegekre, az agykéregre hat, ahol a felsőbb idegi tevékenység minden formája zajlik. Ha az agykéreg sejtjei nem kapnak táplálékot (glükózt és oxigént), akkor megszűnnek dol­gozni (észlelni, elemezni és paran­csot adni). Ezzel károsodik az integ­ráló funkció és a beteg akár kómába is eshet. Amikor a túlnyomás veszé­lyezteti a létfontosságú életfunkció­kat vezénylő központjainkat (kardi- ovaszkuláris és a légzés központját a nyúlt velőben), akkor kikapcsol a légzés és a vérkeringés. Ez a szervezet leállását, azaz halálát okozza. Agyunk daganatos megbetegedésé­nek lehetősége halálos fenyegetés je­lent a mobilt használó társadalom tagjaira! A nemzetközi kongresszus ezeket a tényeket a WHO központi szervei felé terjesztették azzal a céllal, hogy keressék a kiutat, a megoldást az elektromágneses sugárzás kiküsz­öbölése vagy annak jelentős csök­kentése érdekében. így a nemzed egészségvédő szervezetek (egészség- ügyi minisztériumok) is folyamato­san bekapcsolódnak ebbe a prog­ramba. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa. Rákot okozhat az elektromágneses sugárzás A

Next

/
Oldalképek
Tartalom