Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-27 / 121. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 27. Vélemény És háttér 7 A hírszerzésünk olyan, mintha a Bond-filmeket játszanék újra infantilis titokszolgák Nem loptak? Dehogynem! Nem loptak a katonai hírszerzésnél, de nem ám, hiába a kiszivárgott titkosszolgálatijelentés, az kamu, de nem mondjuk meg, miért kamu, mert államtitok. No, valahogy így reagált az ingatlanbotrányra Glváč védelmi miniszter. LOVÁSZ ATTILA Nyilván azt gondolja, így is le lehet söpörni a problémát az asztalról. Nem lehet. Nem mintha azt gondolnám, hogy bármilyen titkosszolgálati fecni azonnal hihető igazságokat tartalmaz. Ilyen Jelentést” bármelyik írástudó összeeszkábál, a baj ott van, ahogyan a botrány alapanyagát a kormányzat és a miniszter kezelte. A botrány alapja ugyanis az, hogy állami tulajdonban lévő ingaúanokat ruháztak át a titkosszolgálatoktól magánszemélyekre, nem éppen piaci áron. Az efféle állítások ellenőrizhetőek: vajon volt-e a titkosszolgálatnak a jelentésben szereplő ingatlana, az ingatlan fölöslegessé vált-e, s ha igen, akkor azt a piaci árhoz legalább egy kicsit hasonlító árért adták-e? Mindez ellenőrizhető, kivizsgálható, megállapítható. Ha ezek után a miniszter képes azt mondani, hogy kitaláció az állítólagos jelentés, és „veszélyeztette az állam érdekeit, a katonai hírszerzés működését, tisztjeinek és családtagjainak életét“, akkor kezelésre szorul. Nem a kassai vasmű nagyolvasztója, nem is a mohi erőmű reaktora szerepel az ingatlanok közt, de még a katonai lőterek után maradt telkek sem. Lakásokról van szó, amelyek értékesítéséről csak akkor mondhatna ilyet a kormány felelős tagja, ha a lakásokban semtexet, antraxot vagy plutóniumot raktároznának, igaz, akkor már pofon is járna, mert efféle artikulumokat lakásban nem illik tárolni. Vagy ott lakott James Bond? Ott klónozták Mata Harit? Mi a fene titkos egy állami ingatlan eladásában, méghozzá annyira, hogy államérdeket és életeket veszélyeztet? A katonai hírszerzésünk úgy fest, mintha a Bond-filmeket játszanék újra infantilis titokszolgák, hogy ekkora badarságot el lehessen sütni az éterben. A titkosszolgálati botrányok után nem hisszük el, hogy nem loptak a hírszerzésnél. Nem hisszük, hogy a jelentés szerzőjét kell kriminalizálni és titkosítani az eljárásokat. Nem hisszük, mert nem hihető, ahogyan Glváč az ügyet kommunikálta, inkább azt hisszük el, hogy még nagyobb gazemberségek miatt falaz. Az állam, a köz érdekeit ezúttal Glváč sérti, de nagyon. Ha így folytatja, akkor gyerekeink A feudalizmusban a kastélyokban Ester- házyk éltek meg Zi- chykr ma meg a senki- házik és stricik. egy olyan világba nőnek bele, ahol a gazemberség norma, s ha tisztességes vagy, az pech. Ha nem lopsz, ha bérből élsz, ha háromszáz eurós nyugdíjból, ha kisvállalkozásból, pech. A feudális viszonyoktól csak abban különbözünk, hogy akkor a kilenced és a tized húsz százalék adót, elvonást jelentett, tokkal, vonóval, ma kétszer annyit. Meg abban, hogy a kastélyokban Es- terházyk és Zichyk éltek, ma meg asenkiházikés stricik. Az Sí rendszerben - érettségizők, figyelem! - a másodperc az alapállapotú cézium-133-as atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Valamivel egyszerűbb megfogalmazásban a másodperc az az idő, amíg a gömöri gazda csettint egyet, és azt mondja: patty. S háromszor mondja egymás után, az a három másodperc. Szerény véleményünk szerint ezt a három másodpercet kellett érteni azon a kijelentésen, amelyet Robert Fico, akkor még csak a kormányfői poszt várományosaként tett a kampányban: Ha bármely kormánytagra a korrupciónak csak az árnyéka vetül, három másodpercen belül meneszteni. Ehhez képest Glváč védelmi miniszter látszólag átírja a fizika törvényeit és a mértékegységek Sí-rendszerét. Szlovákiában lassan telik az idő, ha ilyen hosszúak a másodpercek. Talán éppen ezért tartják sokan hosszúnak a munkaidőt, kivárhatatlannak a felzárkózást a fejlett Nyugathoz. Stalán ezért vagyunk egyre távolabb a gazdag, jómódú polgárokáltal alkotott, demokratikus államtól - vulgo: az olcsó kenyértől.- Nem elég zavaros, azért nem járnak ide a nagy halak. (Peter Gossónyi rajza) Orbán Viktor és Robert Fico másként tekint az Európai Unióra Németország gatyamadzagján JARÁB1K BALÁZS Mivel a sajtó múlt héten Orbán Viktor Németország címére tett - valóban félreérthető - nyilatkozatait boncolgatta, jómagam is utána néztem, mit is gondol(hat) Orbán a németek felől. Rábukkantam egy hosz- szabb Orbán-beszédre, még tavaly novemberből, amit külön érdekessé tesz, hogy a magyarszlovák (valóban magas szintű) gazdasági fórumon hangzott el. Orbán Viktor a németekről akkor azt találta mondani, hogy Közép-Európa a német gazdasági gatyamadzagon lóg, és amikor jól megy a németeknek, jól megy nekünk is. Márpedig most a németeknek jól megy, bármennyire utálja is őket Európa egy jó része (ezért is). Azonban Orbán úgy látja, az európai jóléti társadalomnak befellegzett, és Magyarország immár a munka alapú (vagyis a termelésen alapuló) társadalmat építi. Nem tudom azt mondani, hogy nem lehet igaza. Annyi biztos, hogy az EU nem működik úgy, ahogy eredetüeg tervezték. A közös pénzhez nem járult teljes politikai közösség, és ez óhatatlanul hozzájárul a jelenlegi se hús, se hal helyzethez. Azonban a jóléti államot teljes egészében temetni egy picit erősnek tűnik, a német kapcsolat Magyarország és a régió számára pedig kulcskérdés István király óta. Örvendetes azonban, hogy Orbán észrevette Szlovákiát, és nem mellőzi a regionális kérdésekben. Magyarország nem cselekedhet Közép-Európa hatékonyabb összekalapálásán úgy, hogy egyszerűen átnéz északi szomszédján. Bár ettől nem leszek népszerű, nem véletlen, hogy éppen Fico és Orbán alatt talált magára a magyar-szlovák együttműködés. A két miniszterelnöknek ugyanis elsősorban lokális programja van, nem Európát szándékoznak „szédíteni”. Természetes partneri kapcsolat ez - de mind a két ország éppen Németország gazdagságától függ. De a két ország stratégiája közti különbség szakadéknyi, és itt a bökkenő. Szlovákia ugyanis más utat választott, mint Orbán Magyarországa, és ez Robert Fico kormányzásával sem változott. Szlovákiában a külföldi tőke nagy úr, és a szlovák elit - ha törik, vagy szakad - az euró mellett tette le a vok- sot, az unió első vonalába akar tartozni. Ehhez hozzátartozik, hogy Fico elismeri, az államon kívül vannak más játékosok is és elsősorban konszenzusra törekszik. Orbán viszont éppen azt mondja ominózus beszédében, az európai autót nem lehet megjavítani, másikat kell építeni helyette. Félő, ha nem a Suzuki lesz a mi autónk, akkor jön megint a Lada. Kicsi, büdös, de a miénk. KOMMENTAR Svédcsepp kerestetik S1DÓ H. ZOLTÁN A mindeddig a béke szigetének tartott és Ber- nadotte Magdolna királyi hercegnő közelgő esküvőjére készülő Svédországban komoly ria- -™ , dalmat okozott az egy hete kirobbant zavargásj sorozat. A Stockholm külvárosaiból Malmőre, Göteborgra, Örebróra, Linköpingre is átterje- 1 dő, az éjszakában lángoló autókkal, összetört kirakatokkal szegélyezett rendbontások az után robbantak ki, hogy Husbyben, Stockholm döntően bevándorlók lakta elővárosában a rendőrök agyonlőttek egy 69 éves, késsel hadonászó férfit. Ha visszaemlékezünk, 2005-ben Párizsban vagy 2011-ben Londonban is hasonló ügy volt a kiváltó szikra, ami aztán napokra lángba borította a két fővárost. Vagyis a probléma visszatérő, és mint a bárányhimlő piros pöttyei, ütik fel a fejüket a forrongások Nyugat-Európa afrikaiakkal, arabokkal zsúfolt elővárosaiban. Svédország rendkívül toleráns és nagyvonalú volt a migrán- sokkal szemben, azonban a válság kipattanása óta erőteljesen csökkentette a szociális juttatásokat. Bármilyen meglepő, a fejlett államok közül az egyenlősdiség megtestesítőjének tartott királyságban nőttek leginkább a szociális különbségek az utóbbi25 évben. Svédországba csak tavaly 103 ezren vándoroltak be, így az ezer főre jutó menedékkérők száma alapján a világon a második helyen áll. A 9 milliós ország lakosságának már 15 százaléka külföldi. Egyszerűen képtelenség viszonylag rövid idő alatt ennyi embert integrálni egy korábban homogén társadalomba, pláne ha a menedékkérőkjelentős része Szíriából, Afganisztánból vagy Szomáliából érkezik. Nem a bevándorlók első generációja lázadozik a kirekesztettség ellen, hanem az unokáik, akiknek állampolgárságuk ellenére sincsenek tényleges jogaik a társadalomban. Annak esélye, hogy azt, akinek idegenül csengő neve van, behívnak egy állásinterjúra, ötödé annak, hogy egy angol nevűvel teszik ugyanezt - úja Corinna Milbom Abevándorlás fekete könyve c. művében. Megállapítása igaz a skandináv országra is. Abban az országban, ahol 200 éve nem volt se háború, se felkelés, amely az Economist brit szaklap szerint a világ legjobban kormányzott állama, amelynek gazdagsága megkérdőjelezhetetlen, nos ott sem sikerült a beilleszkedés és felemelkedés nehéz és hosszú folyamatát felgyorsítani. A huszonéves lázongok már nem kötődnek szüleik, az óhaza kultúrájához, viszont a befogadó állam kultúrájába se integrálódtak, döntően etnikai alapon létrejött külvárosokban laknak, meghatározó részük munkát se talál. Márpedig a gyökértelenség, a számki- vetettség minden szélsőség ideális táptalaja, aminek politikai ára is van. Jelesül mindkét térfélen erősödnek a szélsőségesek, most éppen a 2010-ben a parlamentbe is bejutott szélső- jobboldali Svéd Nemzeti Demokrata Párt kapott a zavargások láttán erőteljes hátszelet, a másik oldalt meg az európai civilizáció ellen dzsihádot hirdető iszlámisták képviselik. Ahogy nálunk a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt a cigányellenes érzelmeket lovagolja meg, úgy Nyugaton a bevándorlást kísérő anomáliák emelik fel a radikális pártokat. Fokozza a hatást a válság, amely bár az egész társadalmat sújtja, de a leszakadókat, képzetlen bevándorlókat jobban. A nem Svédországban született lakosok körében a munkanélküliségi arány 16, míg a svédek körében 6 százalékos. Minden társadalmi modell működőképességét a válságállóság mutatja meg. Bár Európában az utcai zavargások egyre több helyenjelennekmegjkontinensünkeddigálltaasarat. Mégis felvetődikakérdés, az elhúzódó válságidején vajonmennyi pénzre és türelemre van szükség ahhoz, hogy a más kultúrából érkezett bevándorlók többségét sikeresen integrálják? Akér- dés kissé költői, hiszen régiónkra pillantva, mi máig nem tudtuk felszámolni a cigányputrikat, minden igyekezet ellenére csak részsikereket mutatnak fel a romaprogramok. Az emésztési zavarokra jóka svédcseppek, a társadalom „emésztési“ zavaraira^viszont még nem találtak hatékony orvosságot. FIGYELŐ Kivonul az RTLKlub? Elfogadhatatlannak tartják a külön reklámadó bevezetését a magyar kereskedelmi tévécsatornák. Az RTL Klub azt sem zárja ki, hogy elhagyja az országot. Meglepte a televíziókat a reklámadó tervezete, mely szerint 10 milliárd forint feletti árbevételnél 20%-os elvonással szembesülnek a médiacégek. Az RTL Klub közleménye szerint figyelemmel követi a törvényjavaslat alakulását és minden lehetőséget mérlegel a további magyarországi működésével kapcsolatban. ATV2 közleményében az áll: „A reklámpiacból élő TV2 sokmilliárdos veszteségbe fordult az elmúlt két évben. A reklámadó terve váratlanul érte a csatornát, nagyságrendje meglepő és elfogadhatatlan.” (bors)
