Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-25 / 120. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 25. Közélet-hirdetés 3 Aláírásokkal kényszerítenék az Európai Uniót a kötelező érvényű jogszabály kidolgozására Törvénnyel védenék az őshonos kisebbségeket Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A testülettől várnak megoldást. (SITA/AP-felvétel) Kartelleztek a szlovákiai bankok Jogos volt a bankokra kirótt súlyos pénzbírság Kolozsvár. Az európai ős­honos kisebbségek vé­delmére dolgoztatna ki törvényeket az unióval néhány európai kisebb­ségi párt, köztük az MKP. Az elmúlt napokban Ko­lozsváron egyeztettek ar­ról, hogy októberben aláírásgyűjtésbe kezde­nének. ÖSSZEFOGLALÓ 2012-től ugyanis egymillió aláírással kötelezni lehet az Európai Bizottságot arra, hogy törvényeket dolgozzon ki az adott témában - ez esetben a kisebbségvédelem területén. Azért fontos ez a kezdemé­nyezés, mert az EÚ és általában az európai intézmények csak ajánlásokat fogalmaznak meg például Szlovákiával vagy más országgal szemben, s azt ta­pasztaljuk, hogy az ajánlásokat Szlovákiában sokszor figyel­men kívül hagyják - hangsú­lyozta Berényi József. „Fontos, hogy az EÚ felől a kisebbség- védelem talaján is kötelező érvényű jogszabályok szüles­senek, amelyeket az egyes tag­országoknak be kell tartaniuk”- tette hozzá az MKP elnöke. Az aláírásgyűjtés nyomán szüle­tendő kisebbségvédelmi szabá­lyozás nem a bevándorlókra, hanem az őshonos kisebbsé­gekre vonatkozó dokumentum lenne. Az MKP összefogást fog meghirdetni, hogy Szlovákiá­ból minél több aláírás gyűlhessen össze. Az európai polgári kezde­ményezés héttagú kezdemé­nyező bizottságának megala­kulását tegnap Kolozsváron jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Ismertette, a kisebbségvédelmi keretsza­bályozás végleges szövegét az Európai Nemzetiségek Föde­ratív Uniója (FUEN) a dél-ti- roli kongresszusán fogadja el, amelyet június második felé­ben tartanak. Az aláírás- gyűjtést akkor kezdhetik el, ha az Európai Bizottság meg­állapítja, hogy az uniónak jo­gosultsága van a javasolt sza­bályozásra, és bejegyzi a kez­deményezést. Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarság­nak legalább 250 ezer aláírást kell összegyűjtenie a szüksé­ges egymillióból, (vps) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A legnagyobb ha­zai bankoknak jogosan szabott ki több millió eurós büntetést még 2009-ben a versenyhivatal a cseh Akcenta CZ társasággal szemben létrehozott kartell miatt. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis e héten úgy döntött, hogy a versenyhivatalnak ad igazat, az utóbbi döntését ko­rábban érvénytelenítő Pozso­nyi Kerületi Bírósággal szem­ben. A versenyhivatal 2009-es döntése szerint meg nem en­gedett egyezség keretében mondta fel a Szlovák Takarék- pénztár, az Általános Hitel­bank (VUB) és a ČSOB a cseh Akcenta CZ pénzügyi szolgál­tató szerződését, ezért a három pénzintézetet együttesen 10,19 millió euró pénzbírság­gal sújtotta. A Szlovák Taka­rékpénztárnak 3,197, a VÚB- nak 3,810, a ČSOB-nak 3,183 milliós büntetést szabott ki. „Megsértették a törvényt, mivel egymás között bizalmas információkat cseréltek ki, és egyeztették lépéseiket az Ak­centa CZ társasággal szemben, hogy korlátozzák riválisukat a devizaműveletek szolgáltatása terén” - indokolta a döntést a versenyhivatal. Az Akcenta szerint a bankoknak szemet szúrt, hogy a szlovák vállalko­zók számára kedvezőbb átvál­tási árfolyamokat kínáltak, mint a pénzintézetek. Szerinte ezért az említett bankok arra törekedtek, hogy kiszorítsák őt a szlovák piacról. Az érintett pénzintézetek a Legfelsőbb Bí­róság mostani döntését tiszte­letben tartják, a további jogi lé­pésekről pedig a döntésről szó­ló értesítés kézbesítését köve­tőennyilatkoznak. (mi) A VÚB központja (Pavol Funtál felvétele) A csúcs 2004 táján, az uniós csatlakozás előtt volt, amikor egy évben több mint 11 ezer ember kért menekültstátust Szlovákiában Még mindig sokan kérik, de kevesen kapják meg a menekültstátust ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fegyverek könnyebben „átléphetik” az or­szághatárt, mint a menekültek - mutat rá az Amnesty Interna­tional (AI). A nemzetközi em­berjogi szervezet szerint a me­nekültek jogvédelme terén ná­lunk is tapasztalhatók hiányos­ságok, a migránsok sokszor egyfajta emberjogi vákuumba kerülnek. Szlovákia megalakulásának évében mindössze 96 személy folyamodott menekültstátu­sért, 41-en meg is kapták, két évre rá pedig már kétszer annyian jártak sikerrel. 10 év alatt a kérelmek száma a száz­szorosára nőtt, ám közben fo­kozatosan szigorodtak a törvé­nyek, minek következtében 2004-ben a több mint 11 ezer benyújtott kérvényből mind­össze 15-re bólintottak rá. A belügyminisztérium adatai szerint azóta évről évre csök­ken a menekültstátusért fo­lyamodók száma, tavaly 732 ilyen kérvényt jegyeztek, ebből 32-t hagytak jóvá. Idén már 130-an kértek menekültstá­tust, heten kapták meg a szlo­vák állampolgárságot. Az Emberjogi Liga adatai szerint a menekülteknek csak egy nagyon kis része él az Eu­rópai Unióban és a gazdasági­lag fejlett országokban, több mint 70 százalékuk a szegény, fejlődő országokat részesíti előnyben - főleg azért, mert a legközelebbi, általában a szomszédos országokban kér­nek segítséget, és sok helyen e célból nagy táborokat létesítet­tek. Az Európai Unióba pedig egyébként is egyre nehezebb bejutni, a külső határokat jól védik. „Elszomorító, hogy a fegyverek könnyebben átjut­hatnak az államhatárokon, mint az emberek, akik gyakran emberkereskedők hálójába ke­rülnek, és még ma is sokan hal­nak meg a határátlépések so­rán. A migránsokkal senki sem törődik - az anyaország sok esetben lemond róluk, a befo­gadó országban kirekesztett­nek érzik magukat” - mondta lapunknak Jana Vargovčíková, az AI szóvivője. Amióta Szlovákia belépett az EU-ba, az országhatárok vé­delme prioritás, de sok esetben a menekültek sem érzik itt jól magukat. „Noha sikerült elme­nekülniük az örökös üldözés, kínzás, jogtiprások elől, sokan nem érzik itt biztonságban ma­gukat - a szóbeli sértések mel­lett elszaporodtak a rasszista támadások. Minél jobban kü­lönbözik egy idegen, annál job­ban szembesül ezzel a prob­lémával” - állítja az Embetjogi Liga. Bár a rasszizmus valóban súlyos társadalmi probléma, mivel Szlovákia mindig is főleg tranzit ország volt, az Amnesty • International éves jelentésében különösebben nem elemzi Szlovákia menekültpolitikáját. Szlovákiát az Európai Em- beijogi Bíróság két esetben is elmarasztalta, amiért mene­külteket utasított ki olyan or­szágokba, ahol fennállt a kín­zás és embertelen bánásmód veszélye. „Szlovákia megsér­tette Mustafa Labsi jogait, és ignorálva az Európai Bíróság előzetes intézkedését, 2010- ben kiutasította Algériába, pe­dig fennállt a rossz bánásmód veszélye” - részletezte Vargov­číková. Az AI szerint a migrán­sokkal emberségesebben kel­lene bánni, a fegyverkereske­delmet pedig hatékonyabban ellenőrizni, mert a hazai nor­mákban sok a kiskapu, aminek következtében tavaly Szlová­kia is szállított haditechnikát olyan helyekre, ahol az állam megsértette saját polgárai em­berijogait. (sza) Ki a menekült? Az 1951-ben elfogadott Genfi Egyezmény értelmében me­nekült az a személy, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatar­tozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, po­litikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmé­ben nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni, ezért máshol keres biztonságot. APRÓHIRDETÉSEK FELVÉTELE DUNASZERDAHELYEN Komenský utca 5872/11. (A Kukučín és a Komenský utca sarkán lévő sárga tornyos ház) tel.: 031/551 13 24, fax.: 031/551 1323 e-mail: valeria.broskova@petitpress.sk. Nyitva tartás: Hétfő: 9.00-12.00 Kedd: 9.00-12.00 Szerda: 9.00-12.00 Csütörtök: 9.00-12.00 Péntek: 9.00-12.00 13.00- 15.00 13.00- 16.00 13.00- 15.00 13.00- 15.00 13.00- 15.00 Szombaton is! 9.00-12.00 VASARNAP A medvei menekülttábor. Őrzik vagy védik okét? (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom