Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-18 / 114. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ 2013. MÁJUS 18. ÉVFORDULÓ 15 (Fotók: facebook, wikimedia/Elizabetta Monaco) üyén lését és indítását lehetővé tévő inf­rastruktúrát. így 2011 óta nemcsak a kazahsztáni Bajkonurból, hanem Francia Guyanából is indulnak Szo­juzok, ahonnan közel kétszer annyi terhet tudnak feljuttatni az űrbe. A Szojuz elemeit hajón és repülővel hozzák Szentpétervárról, és Orosz­országban gyártották azt a vasúti szerelvényt is, ami a rakétát az indí­tóálláshoz szállítja a csarnokból. Az orosz szakemberek az ipari kémke­dés elkerülése végett azonban euró­pai kollegáiktól teljesen szeparáltan dolgoznak, az Ariane-indítóállomás közelébe sem mehetnek. A Szojuz starthelyét 12 kilométerre helyez­ték a bázis központjától, az oroszok pedig nem Kourou-ban, hanem egy másik városban, Sinnamaryben szállnak meg az indítások, illetve az azt megelőző 6-8 hetes előkészí­tési időszak alkalmával. Tavaly óta egy harmadik platform is működik a bázison, amely az olasz többségű Az űrbázis irányító központja kishordozó rakéta, a Masat-1-et is szállító Vega pályára állítását szol­gálja. A három, különböző méretű rakétának köszönhetően a kourou-i űrbázisról bármilyen objektum a vi­lágűrbe küldhető. „Minden indítás teljesen más, és mind egy-egy csoda” - mondta Stel­la az űrbázis agyának számító Jupi- ter-irányítóközpontban. A központ mintegy 1600 embernek ad munkát. Harminc százalékuk vi­lágszínvonalú európai mérnök, de a kiszolgáló személyzetben dolgozik a helyi aktív lakosság 15 százaléka is, a guyanai foglalkoztatottak 30 szá­zaléka. Venczel Katalin, MTI Bajor Gizi születésének százhuszadik évfordulóján A nemzet Júliája magyar Nemzeti Színház örökös tagja, Bajor Gizi, minden idők egyik legemlékezetesebb Júlia szerepét eljátszva aligha sejtette, hogy évtizedek múltán magánéletében is kísérteties pontossággal megismédődik Shakespeare szerelmi drámája. A tragikus tévedést ez esetben az okozta, hogy orvos-egyetemi tanár férje agydaganatot vélt felfedezni imádott feleségé­nél, és hogy megkímélje őt a tengernyi szenvedéstől, a teljes szellemi leépüléstől, halálos adag morfium injekcióval segítette a nemzet legnagyobb színésznőjét a túlvilágra. Ezt követően hasonló módon önkezével vetett véget saját életének Szörnyű tettének tragikumát a boncolás fedte fel: Bajor Gizi makkegészséges volt, míg Germán Tibort a rajta elhatalmasodó elmebaj vezette e kettős gyilkosságra. A 20. századi magyar színmű­vészet legsokoldalúbb alakja 120 évvel ezelőtt, 1893. május 19-én született Budapesten. Az érettségit követően a Színiakadé­mia hallgatója lesz, ahol Csillag Teréz, Gál Gyula és Molnár László tanítványként szerzi meg az oklevelet, 1914-ben. Mivel már főiskolás korában szerepeket kap a Nemzeti Színházban, az akadémia elvégzése után az igaz­gató, Tóth Imre szerződést ajánl fel neki. A tehetséges színésznő haláláig megmarad a nemzet szín­házának kötelékében, egy évadot leszámítva (1924-1925), amikor a Magyar Színház tagja volt. Első szerepe 1914-ben Gaál Józsefi A peleskei nótárius Lizije volt, viszont országos visszhangot kiváltó sikerét 22 évesen Gárdo­nyi Géza Annuska című színmű­vének címszerepében aratta. Ezt követően a magyar és a világirodalom leghálásabb alakjait formálja meg. A fiatal, feltűnően szép színésznőt kultivált beszéd- technikája, magas fokú mimikái készsége, játékának gazdag árnyaltsága teszi a közönség kedvencévé. Rendkívüli tehetsége biztosítja számára, hogy elkerülje a szokásos beskatulyázást. Ennek köszönhetően egyaránt játszik drámát és vígjátékot, klasszikus és modern darabot. A Nemzeti Színház legendás igazgatója, Hevesy Sándor szerint Bajor Gizi káprázatos technikájával a leglehetedenebb feladatokat is könnyedén meg tudja oldani. Jel­lemzése pontosan illik'a színésznő egyéniségére, aki egyre inkább vonzódik a modern darabokhoz, amelyek köteden szövege lehetővé teszi számára az általa tökélyre fejlesztett színpadi rögtönzést, ellentétben a klasszikusokkal, amelynél a szöveg kötöttségéhez játékbeli konvenciók is társulnak. A húszas évek folyamán Bajor Gizi akkora szupersztárrá növi ki magát, hogy Hevesy az ő sze­mélyiségére alapozza a Nemzeti repertoárját. Művészi teljesítményének elismeréseképpen 35 éves korára a Nemzeti Színház örökös tagja lesz, ami az állandó fellépési lehetőség mellett életjáradékot is jelent. Aligha kell hangsúlyozni, hogy a többi színház is versengett a fiatal díva kegyeiért. Bajor Gizi pedig (Fotó: képarchívum) hihetetlen munkabírással, ma már elképzelheteden lelkesedéssel veti magát a munkába. Játékát Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond elragadtatott szavakkal dicséri, a legendás Jászai Mari Zilahy Lajos Zenebohócá­nak a bemutatója után egy cintá- nyéros bohócbábuval ajándékozta meg, annyira elnyerte tetszését Bajor alakítása. Népszerűségének hatása alól a kor műszaki csodái, a rádió és a film sem tudták kivonni magukat: évtizedeken keresztül több száz adásban lépett fel, számtalan filmet forgatott. Az utókor nagy örömére legemlékezetesebb rádió- felvétele, Puskin: Mese a Szaltán cárról napjainkig fennmaradt. Filmjeivel nem volt szerencséje. Sem jelentős rendezővel, sem igazán jó operatőrrel nem hozta össze a sors, így inkább csak bájos alakját, kultivált beszédmodorát csodálhatjuk meg ezekben az alkotásokban. Bája, kedvessége magánember­ként is sugárzó volt. A nyo­morgó festők javára rendszeres, sorsolással egybekötött jótékony- sági műteremteákat rendezett, mindenkin segített, aki hozzá fordult, vagy akinek a nehézsége­iről tudomást szerzett. A második világháborúban összeköttetéseit az üldözöttek megsegítésére hasz­nálta fel, több zsidó ismerősének saját lakásán, élete kockáztatásával nyújtott menedéket. A háborút követően folyamatosan ívelt fel színészi pályája, az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat 1948-ban. A színpad mellett az írásnak is elkötelezte magát: évtizedeken keresztül jelentetett meg színházi lapokban irodalmi igényességű írásokat. Színházi sikereihez, karrierjéhez hasonlóan magánélete is viha­rosnak mondható. Huszonhét évesen lett Vajda Ödön ügyvéd felesége, házasságuk 7 év múltán fűtött zátonyra. 1928-ban a Földhitelbank igazgatójával, Paupera Ferenccel lépett frigyre. E házassága 4 évig tartott. A következő évben lesz a nemzet­közileg ismert ful-orr-gégész spe­cialista, egyetemi tanár, Germán Tibor felesége. Tizennyolc éves házasságuk, különösen végkifej­lete miau, Shakespeare tollára kívánkozó, hamisítadan, élethű dráma, amelyet kezdetben közös öngyilkosságnak tartottak, a bú­csúlevélen ugyanis mindkettejük aláírása szerepel, mintha közös megegyezésből távoztak volna az életből. A szörnyű valóságra csak később derült fény. A 20. századi magyar színház talán legemlékezetesebb alakja 58 éves korában férje tragikus tévedésének következtében 1951. február 12-én hunyt el Budapes­ten. Budai villájában a következő évben emlékmúzeumot rendeztek be, amely a mai napig várja a színháztörténet e jeles alakja iránt érdeklődő közönséget. Ozogány Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom