Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-17 / 113. szám, péntek

www.ujszo.com ■ y ÍZVILÁG ■ 2013. MÁJUS 17. n] Bodza bundában Hozzávalók: kb. 0,5 1 palacsintatészta, 6 nagyobb bodzavirág, olaj, • porcukor. * Elkészítés: A bodzavirágernyőket belemártjuk a palacsintatésztába, és forró olajban hirtelen kisütjük. Még melegen, porcukorral meghintve tálaljuk. A bodzabokrok messziről integető tenyérnyi, fehér virágának jellegzetes illatánál talán csak az íze az egyedibb, máshoz nem hasonlítható. Nemcsak bodzaitalt és ször­pöt készíthetünk belőle, hanem csemegének számító falatokat is. Sz erencsére a bo­dza újra virág­korát éli. Nem hiába fedezzük fel újra és újra a nyár elején kellemesen illatozó bodzát. Jellegzetes íze egyedi­vé teheti a desszerteket, a belőle készült szörp üdítőleg hat egész nyáron, pikánssá varázsolhatja a koktélokat, de készülhet belőle pezsgő, méz és fánk is... Persze nagyanyáink nem csak azért kedvelték, mert az utak mentén szinte mindenkinek el­érhető volt. Több hiedelem is fűződött hozzá. A legtöbbször pozitív erőt tulajdonítottak neki, de például az Őrségben az ördög növényének tartották, és úgy vél­ték: ahol ház mellé ültetik, oda becsap a villám. Máshol éppen ellenkezőleg: előszeretettel ültet­ték a ház mellé, mert úgy gon­dolták, hogy benne lakozik a ház udvarának szelleme, és megvédi a ház lakóit minden rossztól. Egyes helyeken egyenesen a vámpírok elűzésére tartották kitűnőnek. Elterjedt volt az a szokás is, hogy az állatokhoz közel bodzaágat lógattak, mert az kiűzi a férge­ket a jószágból. De nemcsak a bodzához fűződő hiedelmek kü­lönböztek vidékenként, hanem a jellegzetes illatú virág elnevezése is - a bocfa és a esete is a bodzát jelöli, bár van, ahol ez utóbbi csak a bodzabogyóból készült lekvár elnevezése. Ha a ház mellett illatozó bodza­bokor mégsem teljesítette volna teljes egészében a hiedelmek alap­ján hozzá fűzött reményeket, úgy is rengeteg bajt orvosolhatott. A bodza leveléből készült tea re­umás bántalmakra kiváló, a vi­rágzatából készült forrázat pedig nagyszerű vértisztító, régóta hasz­nálatos légúti megbetegedésekre, hurutoldásra, izzasztó hatású és vizelethajtó, C-vitamin-tartalma pedig sokszorosa a citroménak, de sok A- és B-vitamint is tartalmaz. Gazdag vasban, kalciumban, káli­umban, magnéziumot és foszfort is tartalmaz, valamint folsavat, pantoténsavat is. Rendszeres fo­gyasztása erősíti az immunrend­szert, és elkerülhet bennünket minden nyavalya. A bodzavirág begyűjtésénél ügyeljünk arra, hogy az országúttól távol fekvő bokrokról gyűjtsük be a virágza­tot, hogy ne legyen nagyon szeny- nyezett. Vigyázzunk arra, hogy csak kinyílt virágot gyűjtsünk be - csak ez tartalmazza a jellegzetes ízű aromaanyagokat, másrészt a még zárt bogyók íztelenek és has­hajtó hatásúak. A virág zöld részeit és a kocsányát is el kell távolítani, mert mérgező lehet. A virágot a virágernyő alatt vágjuk le. Lehetőleg papírzacskó­ba vagy kosárba szedjük, hogy le- vegőzzön. Műanyag zacskóban a virágzat megfonnyad, megrothad. A leszedett virágokat egyenként jól rázzuk ki, hogy a virágzatban megbújó apró bogarak kihullja­nak belőle. A folytatás attól függ, hogy a bo­dzavirágból mit szeretnénk készí­teni. Ha télre szeretnénk bőséges bodzatea-készletet betárazni, ak­kor a virágokat ki kell szárítani. A virágernyőket száraz helyiségben terítsük szét, egymás mellé — sem­miképp sem egymásra - rakva. A legjobb minőségű szárított bodzát úgy kapjuk, ha a bodzavirágokat felfűzzük és lógatva kifeszítjük. A virág akkor teljesen száraz, ha a legvastagabb kocsányrész is azon­nal eltörik a hajlításra. A virágokat csak akkor adagoljuk papírzacskó­ba, ha már teljesen kiszáradtak. A friss bodzavirágot megtisztítva, nejlonzacskóba téve le is fagyaszt­hatjuk és bármikor elővethetjük, ugyanúgy készíthetünk belőle szörpöt, teát, üdítő italt. A bodza ízével nagyszerűen har­monizál a citrom, az eper, a szil­va, a körte, az alma és a birsalma is. Ha a bodzát egy-két napra borba áztatjuk, muskotályos ízt kölcsönöz a bornak. A bodzavi­rág pikáns ízt adhat az eper-, a cseresznye-, a meggy- és a szilva­lekvárnak is. A bodzavirágzás csak pár hétig tart, ezért mihamarabb gyűjtsük be az illatos, fehér ernyőket, és készítsük el a klasszikus bodza­szörpöt, a kevésbé ismert bodza­fánkot vagy egy buja nyári partira a hűsítő bodzapezsgőt. (Haulitus Anikó) Fánk bodzavirággal Hozzávalók: 8 nagyobb bodzavirág, 3 dl langyos tej, 55 dkg finomliszt, 5 ek barnacukor, 5 dkg vaj, 3 dkg élesztő, 2 tojássárgája, 1 alma apróra reszelve, fahéjas cukor. Friss bodzaszörp Elkészítés: A langyos tejben elkeverjük a barnacukrot, megfuttatjuk benne az összekevert élesztőt. Amikor az élesztő felfutott, hozzáadjuk a liszthez. A puha vajat, a cukrot, a csipet sót a tojássárgájával habosra kever­jük, majd hozzáadjuk a lisztes keveréket és simára dolgozzuk. A megmosott, megszárított bodzavirágokról lecsipegetjük az apró virágokat, és az apróra reszelt, lecsepegtetett almával együtt hozzádagasztjuk a tésztá­hoz. Egy tálba tesszük, lefedve a duplájára kelesztjük. Ha meg­kelt, lisztezett deszkára tesszük és kb. másfél centisre nyújtjuk. Kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és forró olajban mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Papírtörlőre rakjuk, hogy a felesleges zsiradékot feligya, és még melegen, csipet­nyi fahéjjal ízesített cukorral meghintve tálaljuk. Hozzávalók: 10-12 szép, ép, zöld szárától megfosztott bodzavirág, 4,5 liter víz, 1 felkarikázott citrom, 45 dkg cukor, 1 evőkanál méz. Elkészítés: A csap alatt leöblítjük, majd lerázogatjuk a virágokat. Felfor­raljuk a vizet, majd langyosra hűtjük. Elővesszük a nagy, ötliteres befőttesüveget, az al­jába gyömöszöljük a virágokat. Rákarikázzuk a bodzaágyra a citromot, megszórjuk a cukorral (bár drága, egyszer érdemes kipróbálni a nyírfa- vagy a nádcukrot), belecsorgatjuk a mézet. Ha kihűlt a víz, ráöntjük az üveg tartalmára, letakarjuk és félretoljuk a konyhában olyan helyre, ahol nem zavar minket. Napjában egyszer átkeverget­jük fakanállal. Két-három nap múlva kész, csak le kell szűrni, palackozni, behűteni. A po­hárban még ki-ki ízlése szerint cukrozhatja, hígíthatja, akár friss mentalevelet, citromfüvet is dobhatunk hozzá. Bodzazselé Hozzávalók: 20 fej bo­dzavirág, 2 db citrom, 1 vaníliarúd, 30 dkg cukor, 3 db alma, 1 tasak dzsemfix szuper (3:1), 5 dl víz. Elkészítés: A bodzavirágokat leöblít­jük, és a vastagabb szárakat levagdossuk. Felkarikázzuk a citromokat, és egy tálban a bodzával rétegezve és a vízzel leöntve egész éjszaka hűtőben pihentetjük. Másnap hozzáadjuk a cukorral elkevert dzsemfix port, a lereszelt almákat és a félbevágott vaníliarudat. Forrástól számítva 5 percig főzzük, majd leszűrjük, és kis üvegekbe öntjük, melye­ket lezárás után pár percig azonnal fejtetőre állítunk. Tipp: Azért ajánlott kis üvegekbe tölteni, mert felbontás után nem áll el olyan sokáig, mint a rendes lekvárok. A fenti adagból 4 kisebb üvegnyi jön ki. Mézes bodzalikőr Hozzávalók: 15 fej bodzavirág, 35 dkg méz, 7 dl vodka, 1 fahéjrúd, 1 vaníliarúd, 3 dl víz. Elkészítés: A bodzavirágocskákat levág­juk a fejekről, a vékonyka zöld szárak maradhatnak, de a vastagoktól szabaduljunk meg. 25 dkg mézzel nagy, jól zárható befőttesüvegbe rétegezzük a virágokat, s közéjük helyezzük a ciát is használhatunk.) Az egészet leöntjük a vodkával. 2-3 napig hűvös helyen érleljük a likőrt, naponta párszor alaposan megrázo- gatva. A maradék 10 dkg mézből és 3 dl vízből szirupot főzünk, s mikor kihűlt - az érlelés után -, ezzel öntjük fel a vodkás részt. Szűrőbe orvosi gézlapot helyezünk, ezen át szűrjük le a likőrt. Tipp: szigorúan 18 év felett talán ez a legjobb módja, hogy megragadjuk a bodza finom, erőteljes ízét. ... 'U^ohtr^»

Next

/
Oldalképek
Tartalom