Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-15 / 111. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 15. www.ujszo.com Állampolgárság - a rendőrség a bíróságra vár Időt nyertek Gubíkék ÖSSZEFOGLALÓ Csak a családi pótlék megvonásában gondolkozik a szociális ügyi minisztérium Marad az anyasági támogatás Léva. Egy ideig nem követelik a hatóságok a pénzbírságot Gubík Lászlótól, Dolník Erzsébettől és Kassai Gyulától. A kettős állampolgárságát nyíltan felvállaló három lévai magyar ellen több hónapja eljárás folyik, amiért nem hajlandóak beszolgáltatni szlovák személyi okirataikat. A legutóbbi fejlemény az ügyben, hogy a Lévai Járási Rendőrkapitányság egyelőre nem sürgeti a kiszabott büntetések végrehajtását. Erről Nagy Tibor, az érintettek ügyvédje tájékoztatott az MKP internetes oldalán. Nagy újabb jogorvoslattal élt az említett jogerős rendőrségi határozatok ellen, mégpedig azok illetékes bíróság általi felülvizsgálatával. „Egyidejűleg kérelemmel fordultam a Lévai Járási Rendőrkapitánysághoz, hogy azon időre, amíg az illetékes bíróság az ügyben nem hoz jogerős döntést, halassza el a kiszabott büntetések végrehajtását” - magyarázta a helyzetet az ügyvéd. Utóbbi kérelme sikerrel járt. Gubíkéknak 33 eurós fejenkénti büntetést kellett volna kifizetniük az államnak, valamint 16,50 eurós összeget is perköltség címen - döntött korábban a lévai és a nyitrai rendőrség. Nagy Tibor elismeri, hogy ez csak kis előrelépést jelent az ügyben, de reméli, hatással lesz annak további lefolyására, és a végső sikerhez is hozzá fog járulni. A Smer a tavalyi választások óta ígéri az állampolgársági törvény módosítását - erről a magyar féllel is egyeztet. Az eddigi szlovák javaslatok állandó lakhelyhez kötötték volna a másik állam- polgárság felvételét. Egy ilyen változás Gubíkéknak nem jelentene megoldást, (vps) Pozsony. Csak a családi pótlék szabályozása változik majd a szociális ügyi minisztérium szerint, az egyszeri anyasági támogatás összegét nem érinti a családtámogatás tervezett átalakítása. LAJOS P. JÁNOS Az átlagbér többszöröse lesz az az összeg, amitől csökkentik vagy teljesen elveszik a családi pódékot, állítja a szociális ügyi minisztérium. „Hangsúlyozzuk, hogy a fizetéshatár az egyén vagy a háztartás szempontjából olyan anyagi és szociális körülményeket fog tükrözni, amelyek mellett valóban nincs szükség a családi pódékra” - tájékoztatott Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. A családi pódék jelenleg 23,10 euró havonta. Stuška szerint a minisztérium nem akaija átszabni a gyermek születésekor járó egyszeri anyasági támogatás rendszerét sem. A Pravda napilap minisztériumi forrásokra hivatkozva a napokban azt írta, hogy a támogatás összege az első gyermek esetében lenne a legmagasabb, majd fokozatosan csökkenne. A lapnak éppen Stuška erősítette meg, hogy az anyasági támogatás az első gyermek esetében összesen 900 euró, a másodiknál 600, a harmadiknál pedig 500 euró lenne. A szóvivő tegnapi nyilatkozatában ezt cáfolva azt mondta, hogy a jelenlegihez hasonlóan csak az első három gyermek után járna a támogatás, de mindegyik gyermek esetében ugyanakkora lenne, a jelenlegi mintegy 830 eurós összeg nem változna. Ez formailag ma két összegből, a támogatásból és a támogatás kiegészítéséből tevődik össze, ezt akaija egy támogatássá egyesíteni a minisztérium. Az azonban már szinte biztos, hogy a családi pódék nem jár majd automatikusan mindenkinek, tehát bizonyos feltételeket teljesíteni kell a folyósításához. Stuška szerint ezzel kiszűrhető lesz a rendszerrel való „visszaélés” is. „Az automatikus jogosultság megszüntetése lehetővé teszi, hogy a közpénzeket azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá, és a gyermek javára fordítják” - áll a nyüatkozat- ban. Arról nem nyilatkozott, hogy a legszegényebb, a roma telepeken élők esetében korlátozzák-e vagy feltételekhez kötik-e a családi pódék kifizetését. Azt sem árulta el, hogy a konkrét törvénytervezeteket mikor mutatják be. A liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnának, Paška módosítaná a házszabályt Már nem létezik az SaS-frakció Az értesítést nem küldenék szlovákiai címre Teljes adatvédelem a külhoni szavazóknak MTl-HÍR Budapest. Teljes adatvédelmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi választásokon vaíó részvételre külföldön regisztrálók számára - mondta Potápi Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke. Tegnap a bizottság a magyar választási törvény végrehajtásáról tárgyalt. Potápi Árpád szerint az adatvédelem a kettős állampolgárságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsúlyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlovákia esetében magyarországi címet fognak használni” - hangsúlyozta. A bizottsági elnök szerint a magyarországi választásokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon résztvevő külhoni magyarokat ne érhesse semmiféle retorzió. Az ülésen felvetődött, hogy mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék - hogyan oldják meg, hogy ne hozzák nyilvánosságra a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy bármelyik párt visszaéljen a voksokkal. A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megtekinthessék a parlamenti bizottságok tagjai. RÖVIDEN Kaliňák: megyék nélkül is van élet Pozsony. Megyei önkormányzatok nélkül is el tudná képzelni Szlovákiát a belügyminiszter. Robert Kaliňák erről az ESŐ államigazgatási reform második szakaszáról folyó parlamenti vitában beszélt. A tárcavezető szerint ma egy üyen lépést a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) sem kívánna. Úgy véli, be kell bizonyítani, hogy az állam képes hatékonyabban működni egyes felesleges adminisztratív intézmények nélkül. A parlament tegnap második olvasatba utalta az államigazgatási reformról szóló törvényt. (TASR) I CSÜTÖRTÖKÖN! Korengedményes nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei HASZNOS TANÁCSOK Segít, intéz, tanácsot ad! „Nekem is fáj, hogy ezt kell tennem" (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnaptól csak öt frakciója van a parlamentnek. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti klubját Pavol Paška megszüntette. Áz ok? A frakció tagjainak száma 8 alá csökkent, ez kevesebb, mint amennyivel a házszabály szerint egy párt parlamenti klubot alakíthat. A döntés bökkenője, hogy a törvény a frakció létrehozásával kapcsolatban említi a minimális létszámot, arról nem szól, hogy hány tag kell egy frakció „működtetéséhez” - vagyis, ha időközben „elszállingóznak” a képviselők, a parlamenti klub létezhet-e továbbra is. Innentől kezdve pedig jogértelmezési kérdésről van szó. Pavol Paška házelnök szerint a házszabály logikájából az következik, hogy kevesebb mint nyolc taggal nem működhet a klub. Az SaS-nek eredetileg 11 képviselője volt, ám egy hónappal ezelőtt öten - a Jozef Kollár-féle szárny tagjai - távoztak, így csak hatan maradtak a Liberális frakcióban. „Paškának nincs jogköre ahhoz, hogy bezárja az SaS frakcióját” - véli Richard Sulik pártelnök és három alkotmány- jogász elemzésével kardozva száll vitába a parlamenti elnökkel. „Ez mindig közel állt a kommunistákhoz: mindig úgy hiszik, a törvény pont rájuk nem érvényes. Ezért engedhette meg magának az elnök a legitim módon megválasztott főügyész kinevezésének elutasítását, ezért oszlatta fel most Paška úr a frakciónkat” - tette hozzá Sulik. Az SaS azt mérlegeli, hogy a döntést az Alkotmánybíróságon támadja meg. Két éve egyébként már fennállt hasonló helyzet, akkor épp Sulik volt a parlament elnöke. Anna Belousovová és egyik párttársa távozása következtében az SNS frakciója „csonkult” kevesebb mint nyolcfősre, ám akkor Sulik életben hagyta a klubot. Nem úgy Jozef Migaš (SDĽ), aki 2001-ben hasonló okok miatt - akkor fordított volt a felállás: Slota lépett le Malíková miatt - házelnökként megszüntette a nacionalista frakciót. Paška tegnap a házszabály kiegészítését javasolta. Azt szeretné, ha a törvény egyértelműen kimondaná: megszűnik a frakció, ha tagjainak száma nyolc alá esik. Az SaS szétesése miatt várhatóan a parlamenti bizottsági helyek eloszlása is változni fog. Paška jelezte, valószínűleg néhány ellenőrző bizottságot hidas jelöltekkel töltenek majd fel. (MSz, SITA) Žilinkát jelölik az NKÚ élére Maroš ŽUinka volt belügyi államtitkárt jelöli a Népi Platform az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére. Információink szerint az SDKÚ-nak, a KDH-nak és a Hídnak sincs kifogása ellene. Žilinka a speciális ügyészségen dolgozik, Daniel Lipšic bel- ügyminisztersége idején volt államtitkár, de nem tagja a KDH-nak. A Népi Platform állítólag csak akkor jelöli őt, ha nyilvános szavazás lesz az NKÚ vezetőjéről, (vps) A sztrájkjog megszüntetése, és a börtönnel való fegyelmezés ellen tiltakoztak a parlament előtt Akár öt évet is kaphatnának az orvosok Ismét orvosok tüntettek a parlament előtt (TASR-felvétel) Pozsony. A parlament előtt tüntettek az orvosok a büntetőtörvénykönyv tervezett módosítása ellen, amely alapján foglalkozásuktól való eltiltásra vagy börtönbüntetésre is ítélhetnék őket, ha nem veszik fel a szolgálatot a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet esetén. Ez gyakorlatilag a sztrájkjog megvonása lenne az orvosoktól, mivel a kormánynak elég lenne sztrájk idejére veszélyhelyzetet hirdetnie, amivel munkára kötelezhetné a kórházi alkalmazottakat. „Úgy érezzük, hogy egyre csökken a hajlandóság a párbeszédre, nincs igyekezet a konszenzusos megoldás keresésére” - jelentette ki Marián Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A jogszabály módosítását Jozef Valocký (Smer) - aki egyben a nyitrai egyetemi kórház igazgatója is - képviselői javaslatként terjesztette elő. A javaslata szerint akár kétéves letöltendő büntetést is kaphat az, aki veszélyhelyzetben nem teljesíti az előírt kötelességét, és akár ötéves büntetésre is ítélhetik azt, aki ezzel a cselekedetével súlyos egészségkárosodást vagy halált okoz. A törvényszegő orvosokat a bíróság akár életük végéig is eltilthatná az orvosi hivatástól. Kollár szerint a javaslat célja a hatalom erődemonstrálása. „Most az orvosokat akaiják börtönbe zárni, ki lesz a következő?” - tetté fel a kérdést a kamara elnöke. A tervezetet elutasítja a Magánorvosok Társulása (ASL), valamint az ellenzék is. Utóbbi a tartalma mellett kifogásolja azt is, hogy képviselői javaslatként, a szakmai és társadalmi vitát mellőzve érkezett a parlamentbe. A jogszabálytervezetet várhatóan jövő héten tárgyalja a parlament, akkorra az orvosok újabb tiltakozást terveznek. (lpj, SITA)