Új Szó, 2013. május (66. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-15 / 111. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁJUS 15. www.ujszo.com Állampolgárság - a rendőrség a bíróságra vár Időt nyertek Gubíkék ÖSSZEFOGLALÓ Csak a családi pótlék megvonásában gondolkozik a szociális ügyi minisztérium Marad az anyasági támogatás Léva. Egy ideig nem követe­lik a hatóságok a pénzbírságot Gubík Lászlótól, Dolník Erzsé­bettől és Kassai Gyulától. A ket­tős állampolgárságát nyíltan felvállaló három lévai magyar ellen több hónapja eljárás fo­lyik, amiért nem hajlandóak beszolgáltatni szlovák szemé­lyi okirataikat. A legutóbbi fej­lemény az ügyben, hogy a Lé­vai Járási Rendőrkapitányság egyelőre nem sürgeti a kisza­bott büntetések végrehajtását. Erről Nagy Tibor, az érintettek ügyvédje tájékoztatott az MKP internetes oldalán. Nagy újabb jogorvoslattal élt az említett jogerős rendőrségi határozatok ellen, mégpedig azok illetékes bíróság általi fe­lülvizsgálatával. „Egyidejűleg kérelemmel fordultam a Lévai Járási Rendőrkapitánysághoz, hogy azon időre, amíg az ille­tékes bíróság az ügyben nem hoz jogerős döntést, halassza el a kiszabott büntetések végrehajtását” - magyarázta a helyzetet az ügyvéd. Utóbbi ké­relme sikerrel járt. Gubíkéknak 33 eurós fejen­kénti büntetést kellett volna ki­fizetniük az államnak, vala­mint 16,50 eurós összeget is perköltség címen - döntött ko­rábban a lévai és a nyitrai rendőrség. Nagy Tibor elisme­ri, hogy ez csak kis előrelépést jelent az ügyben, de reméli, ha­tással lesz annak további lefo­lyására, és a végső sikerhez is hozzá fog járulni. A Smer a ta­valyi választások óta ígéri az ál­lampolgársági törvény módosí­tását - erről a magyar féllel is egyeztet. Az eddigi szlovák ja­vaslatok állandó lakhelyhez kötötték volna a másik állam- polgárság felvételét. Egy ilyen változás Gubíkéknak nem je­lentene megoldást, (vps) Pozsony. Csak a családi pótlék szabályozása vál­tozik majd a szociális ügyi minisztérium sze­rint, az egyszeri anyasági támogatás összegét nem érinti a családtámogatás tervezett átalakítása. LAJOS P. JÁNOS Az átlagbér többszöröse lesz az az összeg, amitől csökkentik vagy teljesen elveszik a családi pódékot, állítja a szociális ügyi minisztérium. „Hangsúlyoz­zuk, hogy a fizetéshatár az egyén vagy a háztartás szem­pontjából olyan anyagi és szo­ciális körülményeket fog tük­rözni, amelyek mellett valóban nincs szükség a családi pódékra” - tájékoztatott Mi­chal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. A családi pódék jelenleg 23,10 euró havonta. Stuška szerint a minisztérium nem akaija átszabni a gyermek szü­letésekor járó egyszeri anyasá­gi támogatás rendszerét sem. A Pravda napilap minisztériumi forrásokra hivatkozva a na­pokban azt írta, hogy a támo­gatás összege az első gyermek esetében lenne a legmagasabb, majd fokozatosan csökkenne. A lapnak éppen Stuška erősí­tette meg, hogy az anyasági támogatás az első gyermek ese­tében összesen 900 euró, a má­sodiknál 600, a harmadiknál pedig 500 euró lenne. A szóvi­vő tegnapi nyilatkozatában ezt cáfolva azt mondta, hogy a je­lenlegihez hasonlóan csak az első három gyermek után járna a támogatás, de mindegyik gyermek esetében ugyanakko­ra lenne, a jelenlegi mintegy 830 eurós összeg nem változ­na. Ez formailag ma két összegből, a támogatásból és a támogatás kiegészítéséből te­vődik össze, ezt akaija egy tá­mogatássá egyesíteni a minisz­térium. Az azonban már szinte biz­tos, hogy a családi pódék nem jár majd automatikusan min­denkinek, tehát bizonyos felté­teleket teljesíteni kell a folyósí­tásához. Stuška szerint ezzel kiszűrhető lesz a rendszerrel való „visszaélés” is. „Az auto­matikus jogosultság megszün­tetése lehetővé teszi, hogy a közpénzeket azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá, és a gyermek javára fordítják” - áll a nyüatkozat- ban. Arról nem nyilatkozott, hogy a legszegényebb, a roma telepeken élők esetében korlá­tozzák-e vagy feltételekhez kö­tik-e a családi pódék kifizeté­sét. Azt sem árulta el, hogy a konkrét törvénytervezeteket mikor mutatják be. A liberálisok az Alkotmánybírósághoz fordulnának, Paška módosítaná a házszabályt Már nem létezik az SaS-frakció Az értesítést nem küldenék szlovákiai címre Teljes adatvédelem a külhoni szavazóknak MTl-HÍR Budapest. Teljes adatvé­delmet és biztonságot kell nyújtani a magyarországi vá­lasztásokon vaíó részvételre külföldön regisztrálók számára - mondta Potápi Árpád, a Kár­pát-medencei Magyar Képvise­lők Fóruma (KMKF) Állandó Bizottságának elnöke. Tegnap a bizottság a magyar választási törvény végrehajtásáról tár­gyalt. Potápi Árpád szerint az adat­védelem a kettős állampolgár­ságot nem elfogadó Ukrajna és Szlovákia esetében volt hangsú­lyosan téma a tanácskozáson. „A regisztrációnál értesítési címre megy ki a levél, ez lehet magyarországi és határon túli cím. Nyilván Ukrajna és Szlová­kia esetében magyarországi cí­met fognak használni” - hang­súlyozta. A bizottsági elnök sze­rint a magyarországi választá­sokat úgy kell lebonyolítani, hogy az azon résztvevő külhoni magyarokat ne érhesse semmi­féle retorzió. Az ülésen felvetődött, hogy mennyire legyen nyilvános a választói névjegyzék - hogyan oldják meg, hogy ne hozzák nyilvánosságra a névjegyzéket, ugyanakkor pedig senkiben semmi kétely ne legyen abból a szempontból, hogy bármelyik párt visszaéljen a voksokkal. A javaslatok között elhangzott, hogy a névjegyzéket megte­kinthessék a parlamenti bizott­ságok tagjai. RÖVIDEN Kaliňák: megyék nélkül is van élet Pozsony. Megyei önkormányzatok nélkül is el tudná kép­zelni Szlovákiát a belügyminiszter. Robert Kaliňák erről az ESŐ államigazgatási reform második szakaszáról folyó par­lamenti vitában beszélt. A tárcavezető szerint ma egy üyen lépést a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) sem kívánna. Úgy véli, be kell bizonyítani, hogy az állam képes hatékonyabban működni egyes felesleges adminisztratív in­tézmények nélkül. A parlament tegnap második olvasatba utalta az államigazgatási reformról szóló törvényt. (TASR) I CSÜTÖRTÖKÖN! Korengedményes nyugdíjasok munkavállalási lehetőségei HASZNOS TANÁCSOK Segít, intéz, tanácsot ad! „Nekem is fáj, hogy ezt kell tennem" (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnaptól csak öt frakciója van a parlamentnek. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti klubját Pavol Paška megszüntette. Áz ok? A frakció tagjainak száma 8 alá csökkent, ez kevesebb, mint amennyivel a házszabály szerint egy párt par­lamenti klubot alakíthat. A dön­tés bökkenője, hogy a törvény a frakció létrehozásával kapcso­latban említi a minimális lét­számot, arról nem szól, hogy hány tag kell egy frakció „működtetéséhez” - vagyis, ha időközben „elszállingóznak” a képviselők, a parlamenti klub létezhet-e továbbra is. Innentől kezdve pedig jogér­telmezési kérdésről van szó. Pavol Paška házelnök szerint a házszabály logikájából az kö­vetkezik, hogy kevesebb mint nyolc taggal nem működhet a klub. Az SaS-nek eredetileg 11 képviselője volt, ám egy hó­nappal ezelőtt öten - a Jozef Kollár-féle szárny tagjai - tá­voztak, így csak hatan marad­tak a Liberális frakcióban. „Paškának nincs jogköre ah­hoz, hogy bezárja az SaS frakcióját” - véli Richard Sulik pártelnök és három alkotmány- jogász elemzésével kardozva száll vitába a parlamenti el­nökkel. „Ez mindig közel állt a kommunistákhoz: mindig úgy hiszik, a törvény pont rájuk nem érvényes. Ezért engedhet­te meg magának az elnök a le­gitim módon megválasztott fő­ügyész kinevezésének elutasí­tását, ezért oszlatta fel most Paška úr a frakciónkat” - tette hozzá Sulik. Az SaS azt mérle­geli, hogy a döntést az Alkot­mánybíróságon támadja meg. Két éve egyébként már fenn­állt hasonló helyzet, akkor épp Sulik volt a parlament elnöke. Anna Belousovová és egyik párttársa távozása következté­ben az SNS frakciója „csonkult” kevesebb mint nyolcfősre, ám akkor Sulik életben hagyta a klubot. Nem úgy Jozef Migaš (SDĽ), aki 2001-ben hasonló okok miatt - akkor fordított volt a felállás: Slota lépett le Malíková miatt - házelnökként megszüntette a nacionalista frakciót. Paška tegnap a házszabály kiegészítését javasolta. Azt szeretné, ha a törvény egyér­telműen kimondaná: megszű­nik a frakció, ha tagjainak száma nyolc alá esik. Az SaS szétesése miatt várhatóan a parlamenti bizottsági helyek eloszlása is változni fog. Paška jelezte, valószínűleg néhány ellenőrző bizottságot hidas jelöltekkel töltenek majd fel. (MSz, SITA) Žilinkát jelölik az NKÚ élére Maroš ŽUinka volt belügyi államtitkárt jelöli a Népi Platform az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére. Információink szerint az SDKÚ-nak, a KDH-nak és a Hídnak sincs kifogása ellene. Žilinka a speciális ügyészségen dolgozik, Daniel Lipšic bel- ügyminisztersége idején volt államtitkár, de nem tagja a KDH-nak. A Népi Platform állítólag csak akkor jelöli őt, ha nyilvános szavazás lesz az NKÚ vezetőjéről, (vps) A sztrájkjog megszüntetése, és a börtönnel való fegyelmezés ellen tiltakoztak a parlament előtt Akár öt évet is kaphatnának az orvosok Ismét orvosok tüntettek a parlament előtt (TASR-felvétel) Pozsony. A parlament előtt tüntettek az orvosok a büntető­törvénykönyv tervezett módo­sítása ellen, amely alapján fog­lalkozásuktól való eltiltásra vagy börtönbüntetésre is ítél­hetnék őket, ha nem veszik fel a szolgálatot a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet ese­tén. Ez gyakorlatilag a sztrájk­jog megvonása lenne az orvo­soktól, mivel a kormánynak elég lenne sztrájk idejére ve­szélyhelyzetet hirdetnie, ami­vel munkára kötelezhetné a kórházi alkalmazottakat. „Úgy érezzük, hogy egyre csökken a hajlandóság a párbe­szédre, nincs igyekezet a kon­szenzusos megoldás keresésé­re” - jelentette ki Marián Kol­lár, a Szlovák Orvosi Kamara elnöke. A jogszabály módosítá­sát Jozef Valocký (Smer) - aki egyben a nyitrai egyetemi kór­ház igazgatója is - képviselői javaslatként terjesztette elő. A javaslata szerint akár kétéves letöltendő büntetést is kaphat az, aki veszélyhelyzetben nem teljesíti az előírt kötelességét, és akár ötéves büntetésre is ítélhetik azt, aki ezzel a csele­kedetével súlyos egészségkáro­sodást vagy halált okoz. A tör­vényszegő orvosokat a bíróság akár életük végéig is eltilthatná az orvosi hivatástól. Kollár szerint a javaslat célja a hatalom erődemonstrálása. „Most az orvosokat akaiják börtönbe zárni, ki lesz a következő?” - tetté fel a kér­dést a kamara elnöke. A terve­zetet elutasítja a Magánorvo­sok Társulása (ASL), valamint az ellenzék is. Utóbbi a tartal­ma mellett kifogásolja azt is, hogy képviselői javaslatként, a szakmai és társadalmi vitát mellőzve érkezett a parla­mentbe. A jogszabályterveze­tet várhatóan jövő héten tár­gyalja a parlament, akkorra az orvosok újabb tiltakozást ter­veznek. (lpj, SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom