Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-04 / 78. szám, csütörtök
16 TAVASZI SZERVIZ ■ 2013. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com Mire kell ügyelni a kátyús úton? Nagyobb sebességnél, körülbelül 90 km/óránál nagyobb esély van arra, hogy a kerék nem esik bele a mély gödörbe. így aztán nem mindig praktikus fékezni a gödrök előtt. Másrészt vannak olyan mély kátyúk, amelyek tönkretehetik az abroncsot, de a futóművet is. Mit rongálhat meg a kátyú? a futómű alkatrészeit, golyóscsapjait, gömbfejeit, stabilizátorjait, lengőkarjait gumiabroncsot Hogyan viselkedjünk? Ha már nem tudja elkerülni a kátyút, akkor ne fékezzen, inkább gyorsuljon. Ilyenkor az autó súlya a hátsó két kerékre tolódik, az elülső könnyebben ki tud mászni a gödörből. kerekeket dísztárcsát A gyorsulás segíthet Hirtelen fékezésnél az autó súlya az első két kerékre nehezedik, a megterhelés 50%-kal megugrik. Ha fékezéskor hajt egy kátyúba, a kerékre nehezedő függőleges és vízszintes nyomás is megemelkedik. Ne fekezzen mindenáron Az alap Felmérések szerint a sofőr reakcióideje 1,5 másodperc. Ezalatt egy 60 km/órás sebességgel a sebesség haladó autó 25 métert tesz meg, ezután rántja el a kormányt, vagy kezd fékezni, csökkentése Hogy biztonságosan kikerüljön egy kátyút, 35-40 méteres látótávolságra van szüksége. 35-40 m 60 km/óra > szükséges látótávolság itt reagál a sofőr Kátyúja válogatja Nemcsak a sofőrök tapasztalatai, hivatalos statisztikai adatok is igazolják, hogy évekre visszamenőleg nem voltak annyira rosszak az utak a fővárosban, mint most. ország egyik legnagyobb biztosítója szerint kétszer több kátyú okozta káreset történt az országban, mint tavaly. Az, hogy minden pórul járt sofőr kap-e kártérítést, közel sem biztos, ugyanis nem mindenkinek van balesetbiztosítása (casco). Nem kötött gépkocsijára casco biztosítást? Akkor az út karbantartójától kell kártérítést követelnie. Ilyenkor sem lesz könnyű dolga. Pénzt viszont valószínűleg csak akkor kap, ha az úton messze távol csupán egyetlen kátyú volt, a gödrökkel teli úton történt káresetekért a karbantartó nem vállalja a felelősséget. Erre a szlovák jogszabályok adnak lehetőséget. Legyen előrelátó A közúti törvény vonatkozó pa» Ha olyan úton tette tönkre autóját, amelyen több kátyú volt, hiába kér kártérítést. A törvények szerint csak saját magát hibáztathatja, amiért nem ügyelt jobban. ragrafúsai foglalkoznak a kátyúk problematikájával. A jogszabály megkülönbözteti az elvétve előforduló kátyúkat; olyan utakat, amelyeken több kátyú van; az útbucká- kat, de más úthibákat is. Erre a törvényre hivatkoznak az utak karbantartói, ha nem akarnak kártérítést fizetni egy sofőrnek. A jogszabály szerint csak akkor jogosult a sofőr kártérítésre, ha jól karbantartott úton rohan olyan kátyúba, amelyet messziről nem lehetett látni, semmilyen közúti tábla nem figyelmeztetett rá. Ha egy úton több kátyú van, a sofőrnek számolnia kell azzal, hogy potenciális veszélyben van, kockázatos terepen vezet, ezért le kell lassítania, óvatosan kell haladnia az autójával, s számolnia kell azzal, hogy az úton nagyobb gödrök is lehetnek. Figyeljenek a táblákra A kátyúk okozta károk miatt kezdeményezett kártérítési eljárásoknál mindig a sértett sofőrnek kell bizonyítékokkal előrukkolnia. Igazolni kell a káreset körülményeit, a keletkezett kárt s azt, hogy az út karbantartója megsértette az előírásokat azzal, hogy az úthibát nem javította meg. Az egyik legfontosabb bizonyíték egy fénykép lehet, amelyen egyértelműen látni, hogy a kátyúra nem figyelmeztetett útjelző tábla. A kátyúkat háromféle táblával jelölhetik A5 (két fekete domb egy piros háromszögben), Z4a és Z4b táblákkal. Az elsőt 50 méterrel a kátyú előtt kell felállítani, a másik kettőt közveden a kátyúnál. Itt is különbséget kell tenni az egyedül álló kátyúk és olyan úthibák közt, amelyek egy egész útszakaszt érintenek. Ott, ahol több tucat kátyú van az úton, elég egyetlen útjelző táblát elhelyezni az útszakasz elején. Egyszer és elég Akkor sem lehet biztos a dolgában, hogy az összes szükséges bizonyítékot beszerezte, s teljesen egyértelmű, hogy a kártérítési követelés jogos. Előfordul ugyanis, hogy az út karbantartója nem ismeri be saját felelősségét, s nem hajlandó fizetni. Ilyenkor nincs más hátra, mint bíróságra adni az ügyet. Arról se feledkezzenek meg, ha a karbantartó kifizette a kért összeget, de időközben a biztosítótól is kaptak kártérítést a balesetbiztosításból, akkor az egyik kártérítést vissza kell adni. Ellenkező esetben illetéktelen haszonszerzés gyanújával indíthatnak eljárást a sofőr ellen a hatóságok. MIT KELL TENNI AHHOZ, HOGY ESELY LEGYEN A KÁRTÉRÍTÉSRE? Ha a káreset körülményeiről nem készül pontos dokumentáció, szinte biztos, hogy az út karbantartója nem fog fizetni. 1 Fénykép vagy videó • A mobiltelefonnal vagy fényképezőgéppel készült felvételekről egyértelműnek kell lennie, melyik úton szaladt az autó kátyúba. Fontos, hogy a felvételen látni lehessen például az út melletti házat, leolvasható legyen a házszám vagy az utcatábla, esetleg olyan épület, amely alapján pontosan beazonosítható a helyszín. Csak olyan fényképet és videofelvételt készítsen, amelyen fel van tüntetve a dátum és az időpont is. Természetesen a kátyút, illetve az autón keletkezett kárt is pontosan le kell fényképezni. 2 Tanú mindig segít • A káreset pontos leírását nem árt szemtanúk, akár az utastársak vallomásával is kiegészíteni. Ha van rá lehetőség, jó bebiztosítani a járókelők vagy olyan más sofőrök vallomását, akik látták a történteket. 3 Hívják a rendőrséget, • vagy az út karbantartóját Nem mindegyik biztosító követeli a balesetbiztosításból való kártalanításhoz a rendőrségi jegyzőkönyvet. Ha az autón nem keletkezett 3990 eurónál nagyobb kár, akkor a törvények szerint csak káreset, nem baleset történt, tehát nem kell kihívni a rendőröket. Néhány útkarbantartó viszont kifejezetten követeli, hogy a káresetet a rendőrség vagy a karbantartó is dokumentálja. Olyankor is fontos a helyszínre hívni az egyenruhásokat, ha nem tud felvételt készíteni a káresetről. Viszont ne feledje, ha a rendőrség a helyszínelés során kideríti, hogy a sofőr hibázott, mivel nem vette észre, hogy a kátyúra útjelző tábla figyelmeztetett, akkor még büntetést is adhat. 4 Szükséges dokumentumok • Nem ajánlott azelőtt megjavíttatni az autót, mielőtt az út karbantartóját értesítené a történtekről. Túlnyomó többségük biztosítást kötött ezekre az esetekre, tehát a kártérítési eljárás során az adott biztosítóval fog kommunikálni. Néhány karbantartó az autó javítását bizonyító számlát is látni akarja. Saját biztosítás is segíthet A kátyúk okozta károk térítése a legegyszerűbb a balesetbiztosításból (casco). A gépjárműfelelősségbiztosítás ezeket a károkat nem fedezi. Ha úgy dönt, hogy a kátyú okozta kárt saját balesetbiztosításából fogja téríteni, jobb, ha néhány dolgot tudatosít. Ugyanis a biztosító csak abban az esetben fog fizetni, ha standard casco biztosítást fizetett elő, s nem úgynevezett „mini cascót”. Ez utóbbi biztosítási csomag az elmúlt időszakban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sokkal olcsóbb, a standard biztosítási csomaghoz képest előnyösebb, másrészt csak korlátozott biztosítást kínál - lopás, vandálok rongálása vagy eltulajdonítás elleni biztosítást. A kátyúk okozta károk ebből nem téríthetőek. Egyébként némelyik standard casco sem vonatkozik a kerekek és a gumiabroncsok érte rongálásokra. Viszont ha a keréken vagy gumiabroncson kívül az autó más alkatrészei is megrongálódnak, akkor ilyen biztosításból is fedezhető a kár. Gumiabroncsok mennek tönkre További dolog, amire gondolni kell, az önrész. Ha egy kátyú 165 eurónál kisebb kárt okozott a keréken, akkor a biztosító kliense nem kap egy centet sem, ha ötszázalékos önrészen egyezett meg a biztosítóval. Az önrész biztosítónként és biztosítási csomagonként változik. Például kétszázalékosnál a minimális önrész 66 euró. Tehát a biztosító nem fizet, ha ennél az összegnél kisebb kár keletkezett. A tízszázalékos önrésznél 332 euró az önrész. Egy átlagos autó, például Volkswagen Golf vagy Kia Ceed esetében az abroncson vagy keréktárcsán okozott kár 100 és 300 euró között mozog. Az esetek többségében mindig két kerék rongálódik meg, az autó egyik felén. Mi éri meg jobban Kisebb káreseteknél megfontolandó, hogy a casco biztosításból térítik-e a keletkezett kárt, vagy sem. Ha igen, akkor számolni kell azzal is, hogy minimum egy bónuszpontot automatikusan elveszítenek - egy pont általában 10 százalékos árengedményt jelent a biztosítás összegéből. Ezért aztán praktikusabb inkább saját zsebből fizetni a javítást. Ha a keréken kívül más alkatrész is megrongálódik, a kár már nagyobb. Idén például a biztosítók adatai szerint a kátyúkkal összefüggő kárösszeg átlagban 900 euró körül mozog, tavaly 200 euróval kevesebb volt. A mellékletet készítette: Demecs Péter (peter.demecs@ujszo.com). Fotók: Ján Krošlák, fotolia.com, SITA/AP, sxc.hu, képarchívum.
