Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-22 / 93. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 201S. ÁPRILIS 22. Kultúra 5 A magyar kínálatból feltétlenül érdemes megemlíteni a Szépművészeti Múzeum honlapját Online múzeumok világszerte Néhány évvel ezelőtt online múzeumokról szigorúan csak jövő időben beszéltek az igazgatók és kurátorok, mára azonban minden nagyobb galéria az interneten is hozzáférhetővé tette kollekciója nagy részét, így akár otthonról is bejárhatjuk a világ vezető múzeumait! HORVÁTH GERGŐ (Képarchívum) gészhetjük végig a kiállítótermek több száz fotóját. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a világhírű múzeumok mindegyike olyan felhasználóbarát és információ- gazdag, mint a felsoroltak. Az Egyesült Államok legnagyobb galériája, a Metropolitan például meglepően szegényes a telefonos alkalmazások terén. A berlini Neue Nationalgalerie honlapja sem hasonlítható a tárgyalt múzeumok oldalaihoz, ráadásul nem tartalmaz multimédiás anyagokat sem. A látogatók ugyan megnézhetik a galéria és Berlin néhány más múzeumának kollekcióját, de hiányoznak az applikációk és a jelenlét a szociális médiában. A madridi Prado sem büszkélkedhet mobiltelefonos applikációkkal. A magyar online múzeumok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a Szépművészeti Múzeum honlapját. A képtárak közt kutatva meglepő, hogy milyen kevés múzeum gondolt a hallássérült látogatókra. A Szépművészeti élen jár ebben, hiszen egy olyan alkalmazást tett közzé, mely a hallássérült látogatókat célozza. Az alkalmazás, mely iOS-ra és Android- ra is elérhető, mintegy 150 festményről nyújt információt nemzetközi jelnyelveken, és interaktívtérképet is tartalmaz. Sőt! Androidos vagy iOS-os okostelefonnal interaktív tárlatvezetéssel nézhetjük meg minden idők legértékesebb műalkotásait. * Az online múzeumok elterjedését a Google azzal alapozta. meg 2009-ben, hogy a Prado Projecten belül a GoogleEarth technológiáját felhasználva 14 világhírű festményt - köztük Rembrandt és Velázquez munkáit - tett megtekinthetővé, 14 gigapixeles képfelbontásban. Az ötlet működőképesnek bizonyult, ezért 2011-ben a Google hozzáférhetővé tette a világ 17 nagy múzeumának tárlatát az online látogatók számára. A googleartprojecthez akkor olyan múzeumok csatlakoztak, mint a New York-i Metropolitan, a Modem Művészetek Múzeuma (New York) vagy a londoni Taté galéria, a felhasználók pedig a múzeumok kiállítótermeit bejárva El Greco, Rembrandt, Goya, Renoir vagy Manet műveiből saját virtuális gyűjteményt hozhattak létre. Két éve közel négyszáz virtuális termet nyitottak meg, ez a szám azóta folyamatosan bővül. Idén már negyven ország kétszáz gyűjteményének negyvenezer műtárgya tekinthető meg, melyek között már az Iparművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum műkincsei is megtalálhatóak. Nem meglepő, hogy a projekt sikerét látva a világ múzeumainak jelentős hányada saját digitális kollekciót hozott létre, számos alkalmazással és extratartalommal segítve a látogatók kényelmét. Éppen ezért egyes múzeumok, például az IparA párizsi Louvre is bejárható „távolból" művészeti Múzeum a googleartprojecthez csupán kedvcsináló kollekcióval csatlakoztak. Napjainkban a legnagyobb képtárak interaktív galériái rendkívül gazdag képanyaggal várják az online látogatókat. A londoni Taté az elsők között ismerte fel az online galériákban rejlő lehetőségeket, melyekkel egyrészt népszerűsíthetik a tárlataikat, másrészt a termeikbe vonzzák a látogatókat. A Taté honlapja áttekinthető és könnyen kezelhető; a multimédiás tárlatvezetésen kívül kortárs művészek közreműködésével készült számos rövidfilm és interjú tekinthető meg. Ezek mellett a galéria 16 okostele- fon-alkalmazással - többségük ingyenes - próbál a látogatók kedvébe járni. Ezek nagy része ugyan egyelőre csak iPhone-on és iPaden érhető el, de néhány jelentős alkalmazás már androidos okostelefonokon is fut. Hasonlóan igényes a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MMM) online felülete. A múzeum multimédiás részlegén belül gazdag audio-, video- és interaktív anyag érhető el, de feltűnően erőteljes a múzeum jelenléte a szociális médiában is. Az MMM oldaláról szintén számos alkalmazás tölthető le, melyek egyaránt elérhetőek iOS-ra és Ándroidra is. Ilyen módon a telefonunkon keresztül lehetőségünk nyílik audiotárlatvezetésre, melyen a múzeum kurátorának vezetésével olyan mesterművekkel is megismerkedhetünk, mint Van Gogh Csillagos éje vagy Munch Sikolya. A honlap külön részleget szentel a gyerekeknek, ahonnan iPadre olyan applikáció is letölthető, mellyel saját műalkotásokat hozhatnak létre a galéria festőinek stílusában. Nem maradhat ki a sorból a világ legnagyobb múzeuma, a párizsi Louvre sem. A múzeum weblapjáról iOS-ra és Android- ra is letölthető audio-tárlatvezetésre alkalmas applikáció ugyan nem ingyenes, de cserébe az igényes vežetésen olyan műremekeknél is elidőzhetünk, mint a milói Vénusz vagy a Mona Lisa. Az alkalmazást elsősorban a múzeumi látogatók számára fejlesztették ki, de távolból is nagyszerűen működik. Ingyenesen tölthető le a Louvre HD alkalmazás, mellyel századokra lebontva több száz műalkotást tekinthetünk meg akár az íróasztalunk mögött ülve is. A tajpeji National Place Museum galériája szintén az online múzeumok élvonalába tartozik. Ókori kínai műtárgyak hatalmas kollekciójával várja a látogatókat. Közülük több 3D- ben is megtekinthető. Az ingyenesen letölthető iPad applikációval pedig kedvünkre bonLiszt-mánia alakult ki Japánban Tokió. Óriásira nőtt a kereslet Liszt Ferenc művei iránt Murakami Haruki világhírű japán író új regényének köszönhetően a szigetországban, mivel a könyvben nagy szerepet kapnak a magyar zeneszerző Zarándokévek című zongoradarabjai. A Japánban április 12-én megjelent könyv, amelynek címe - A színtelen Tadzaki Cukuri és Zarándokévei - is a Zarándokévek című Liszt-ciklus zongoradarabjaira utal, hosszan és részletesen taglalja a zeneműveket, elsősorban azok Lazar Berman orosz zongorista által előadott változatait. A bestsellernek köszönhetően valóságos Liszt-mánia alakult ki Japánban: a Zarándokévek több internetes zeneáruházban is a letöltési listák első helyére került, míg a boltokból néhány nap alatt elfogytak a Berman által előadott darabok CD-n kiadott változatai - írta az Aszahi Simbun japán napilap. (MTI) Megdőlt a tavalyi látogatói rekord Véget ért a könyvfesztivál MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Zárás előtt néhány órával megdőlt a tavalyi látogatói rekord: több mint 63 ezren keresték fel a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenárison. A könyv- fesztivál zárónapján átadták a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai díjait. Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója kiemelte, hogy az idén 13. alkalommal átnyújtott elismerésekkel a szakma önbecsülését, rangját kívánják erősíteni. A díjakat az MKKE tagságának szavazatai alapján ítélték oda - hangzott el a díjátadón. A Magvető Könyvkiadó lett Az év kiadója, a második helyen a Kossuth Kiadó, a harmadikon a Corvina Kiadó végzett. Az év fővárosi könyvesboltja címet a Libri Allee-ban lévő könyváruháza kapta, a második helyre a Párizsi Nagyáruházban lévő Alexandra került, a harmadikra pedig a Líra Fókusz Könyváruháza. Az Év hangoskönyve hangja díjat Für Anikó színművésznő vehette át. Zentai Péter László elmondta: a seregszemlét tegnap délután három óráig mintegy 63 ezren keresték fel, ami szerinte a 2001-es látogatócsúcsot is túlszárnyalja. Az igazgató szerint a siker a jó időnek, a kiadók remek kínálatának és a programoknak köszönhető. A fesztiválon több mint 380 kulturális programot tartottak, és háromszáznál is több könyvújdonságot mutattak be. A rendezvény tegnap hét órakor zárta kapuit. Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő a könyvfesztivál zárónapján (Fotó: MTI) OTTHONUNK A NYELV Idegen eredetű szót tartalmazó összetételek írása MISÁD KATALIN A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálatához az utóbbi időben több olyan kérdés érkezett, amelyben idegen eredetű szót tartalmazó összetételek írásmódja felől érdeklődtek az ügyfelek. A kérdések túlnyomó része arra irányult, vajon egybe vagy külön kell-e írni az idegen előtagot és magyar utótagot tartalmazó szókapcsolatokat (pl. marketing + eszköz, menedzser + képzés, show + elem, e- mail + cím stb.). Egy idegen szó átvételének és a nyelvbe való bekerülésének szakaszait, valamint az ennek megfelelő nyelvi típusokat helyesírásunk is tükrözi. Az első fontos különbségtétel annak alapján fogalmazódik meg a szabályzatban, hogy az illető szó latin betűs vagy idegen írásrendszerű nyelvből került-e a magyarba. A latin betűs nyelvekből átvett közszavak írását az dönti el, hogy meghonosodott jövevényszóval vagy nem általános használatú, tehát tényleges idegen szóval van-e dolgunk. Ha egy latin betűs írá- sú nyelvből átvett, általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik, eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel (pl.: marketing, menedzser stb.), a nem általános használatú közszavakat azonban eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk (pl.: baseball, show stb.). Ezzel a szabályszerűséggel szorosan összefügg az idegen eredetű szót tartalmazó összetételek helyesírása. Ha egy idegen eredetű, de magyaros írásmódú előtag és egy magyar utótag, illetve két idegen eredetű, de magyaros írásmódú összetételi tag alkotja a szóösszetételt, a különírás és egybeírás általános szabályai szerint járunk el. Ez azt jelenti, hogy a két egyszerű szóból álló összetételt egybeírjuk (pl.: marketingeszköz, marketingosztály, menedzseriskola, menedzserképzés), az eleve összetett elő- vagy utótagot tartalmazó összetételt pedig hat szótagig egybeírva, azon felül pedig kötőjellel rögzítjük (pl.: marketingszakember, menedzsertanfolyam, de: marketingosztály-vezető, sportmenedzser- helyettes). Ha idegen írásmódú előtag alkot összetételt magyaros írásmódú utótaggal, kétféle rögzítési forma lehetséges: az egybeírás és a kötőjeles kapcsolás. Teljes egybeírást akkor alkalmazunk, ha az idegen írásmódú elem utolsó betűje a magyarban is ugyanazzal a hangértékkel rendelkezik, pl.: base- ballmérkőzés, pacemakerműtét. E szerint a szabály szerint járunk el akkor is, ha idegen írásmódú szó és magyar képzőszerű utótag alkot új szóalakot, tehát: curriculumszerű, lymphocytaféle. Kötőjellel kapcsolódik azonban a magyar utótag azokhoz az idegen írásmódú előtagokhoz, amelyek vagy néma betűre végződnek (pl.: stroke-kezelés), vagy az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan betűcsoport jelöli (pl.: show-elem). Ha azonban egy idegen írásmódú előtag eleve tartalmaz kötőjelet, az utótagot célszerű különírni, pl.: e- mail cím, hand-out készítés. Amennyiben az idegen írásmódú szóalak többszavas kifejezés, rögzítésében a különírást alkalmazzuk, pl.: heavy metal együttes. Az idegen eredetű szavakat tartalmazó összetételek írására vonatkozó további szabályszerűségekkel Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila Helyesírás című kötetében (Osiris Kiadó, Budapest 2004) ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A Gramma Nyelvi Iroda közönségszolgálata a gramma@gramma.sk e-mail címen érhető el.
