Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-18 / 90. szám, csütörtök
8 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com Kinek jár a rokkantnyugdíj? 4 Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a személy, aki invalidus, azaz egészségromlás, testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét több mint 40 százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás több mint egy évig nem várható. 4 Megszerezte a szükséges szolgálati időt, azaz a szükséges ideig volt nyugdíjbiztosítása. 4 Nem jár neki öregségi vagy korengedményes öregségi nyugdíj. 4 Meghatározott feltételek mellett rokkantsági nyugdíjat - ún. ifjúkori rokkantnyugdíjat kaphat az a személy is, aki még gyerekként vált rokkanttá, ám a nyugdíjat legkorábban 18 éves korában kezdik folyósítani. • Fotó: fotolia.com Akinek több mint 40 százalékos mértékben csökkent a munkaképessége, kérheti a rokkantsági nyugdíj folyósítását Rokkantsági nyugdíj - fizetéspótló ellátás ♦ Rokkantnyugdíjas az a személy, akinek hosszan tartó rossz egészségi állapota miatt a munkaképessége - az egészséges személyekhez viszonyítva - több mint 40 százalékkal csökkent. ♦ Hosszan tartó rossz egészségi állapotnak minősül olyan egészségromlás, mely következtében az adott személynek csökkent a munkaképessége, és ebben az állapotában javulás több mint egy évig nem várható. ♦ A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlítják az egészséges és az egészségkárosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. A munkaképesség csökkenésének megvizsgálásakor nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatkozást, melyre a rokkantsági szolgálati nyugdíjra való jogosultság megítélésekor voltak tekintettel. ♦ A munkaképességcsökkenés mértékének megállapítása orvosszakmai kérdés. Figyelembe veszik az orvosi jelentéseket, az egészség- ügyi dokumentáció adatait. Szükség van a funkció- zavar megállapítását célzó teljes körű kivizsgálásra, miközben elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg állapota milyen mértékű munkavégzést tesz lehetővé, van-e lehetőség a munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő rehabilitációra. ♦ A munkaképesség csökkenését százalékban fejezik ki. Megvizsgálják, hogy egy-egy funkciózavar és betegség milyen mértékben befolyásolja a munkavégzést. Előfordulhat, hogy valakinek több betegsége van, és mindegyik esetében kiszámolják a munkaképesség csökkenésének mértékét, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni. ♦ A hosszan tartó rossz egészségi állapotot ismét felülbírálják, ha feltételezhető változás a beteg egészségi állapotában és a munkaképesség mértékében. A felülvizsgáló orvos zárójelentésében előre meghatározhat egy időpontot, amikor felülbírálja a rokkantnak minősített személy állapotát. Új vizsgálatot akkor is elrendelhetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyelmet a rokkantnyugdíjas állapotának a változására. ♦ A rokkantsági nyugdíj annak is jár, aki a munka- képességének csökkenése ellenére képes dolgozni, vagyis a jövedelem nem akadályozza a nyugdíj folyósítását. A nyugdíj az a járadék, melyet egy ország időskorú polgárai a biztosítási rendszer alapján kapnak. Akinél viszont olyan mértékű egészségromlás következik be, hogy nem képes dolgozni, akár már huszonévesen nyugállományba vonulhat. Összeállításunkban a rokkantsági nyugdíjról szolgálunk hasznos információkkal. B.SZENTGÁL1 ANIKÓ A nyugdíj egyfajta biztosítás, melyről általánosságban elmondható: a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékot, és valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizonyos feltételek teljesítése mellett - hozzájut a biztosítási összeghez. Minél több évet tölt valaki munkával, és minél nagyobb a fizetése, annál magaÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Betegszabadságon vagyok, a biztosítótól jelenleg táppénzt kapok. Kezelőorvosom azt javasolta a rokkantsági nyugdíjat. A Szociális Biztosító akkor is jóváhagyja, ha még kapom a táppénzt? Sz.B.: Ha a biztosított ideiglenesen nem képes dolgozni, és ezért betegszabadságon van, nem jogosult rokkantnyugdíjra. A táppénzre való jogosultság akkor szűnik meg, amikor befejeződik a betegszabadság, ez legfeljebb 52 hétig tarthat. A sabb a nyugdíja is. A rokkantsági nyugdíj tulajdonképpen az egészségkárosodás miatt elvesztett fizetést pódó ellátás, amely addig jár, amíg az adott személy képessé válik ismét dolgozni. Magyarországon például a közelmúltban megszigorították a rokkantsági nyugdíj folyósításának feltételeit azzal az indokkal, hogy vissza kell vezetni az egészségkárosodott és csökkentett munkaképességű személyeket a munkaerőpiacra - nyugdíj helyett az állam inkább rehabilitációra vagy átképzésre ad pénzt. Eszerint a rokkantnyugdíjat egyfajta táppénzszerű ellátás váltotta fel, mely keretében nyújthatnak rehabilitációs és rokkantsági ellátást. Persze ha a rehabilitációban részesült személyről kiderül, foglalkoztatásra nem alkalmas, nincs remény az állapota javulására, rokkantsági ellátásra jogosult, ami gyakorlatilag a régi rokkantnyugdíjnak felel meg. Szlovákiában egyelőre nem tervezik a rokkantsági nyugdíj konkrét dátum ismerete nélkül nehéz megállapítani, mikor hagyhatják jóvá a rokkantnyugdíjat, sőt bizonyos esetekben addig a járandóság feltételezett összegét sem lehet kiszámítani. Vagyis azt javasoljuk, nyugdíjkérelmét csak azután nyújtsa be, miután kezelőorvosa igazolhatja, pontosan mikor ér véget a betegszabadsága, és már másnap jelentkezhet a Szociális Biztosítóban. A fiam születésétől fogva súlyosan egészségkárosodott, a diagnózis gyermekmegszüntetését, legfeljebb a jogosultság megítélésének feltételeit szokták szigorítani. Általánosságban elmondható: rokkantnyugdíjasnak minősülhet az, akinek a munkaképessége bénulás. Nem kommunikál, nem mászik, nem képes még az oldalára se átfordulni. Az eddig abszolvált kivizsgálások során mindig 90 százalékos funkciózavart állapítottak meg. Én vagyok a gyámja, és amikor betöltötte 18. életévét, kértem, minősítsék rokkantnyugdíjasnak. A Szociális Biztosító szakorvosi felülvizsgáló bizottsága 71 százalékos egészségkárosodást állapított meg, noha előtte mindig mindenhol 90 százalékot említettek. A rokkantság mértéke befolyásolja egészségromlás következtében - több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig javulás nem várható. A hangsúly a munkaképesség csökkenésének mértékén a járandóság összegét? Ha igen, fellebbezhetek a 71 százalék ellen? Sz.B.: Először is azt kell tudatosítani, hogy a rokkantsági nyugdíj elbírálásakor és a járandóság összegének kiszámításakor nem az egészségromlás és a funkciózavar, hanem a munkaképesség csökkenésének a mértéke a legfontosabb szempont. Az igényt felülvizsgáló orvos egyszerű módszert alkalmazott. Á rokkantakat 3 csoportba lehet sorolni, és az egyik csoportba éppen azok tartoznak, akik esetében több van, ugyanis nem minden egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos mértékű egészségromlás mellett lehet dolgozni is. Sok esetben nem a munkavégzés okoz problémát, hanem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt kialakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja kompenzálni, melyeket az egészségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalokban igényelhetnek. (A támogatási rendszert korábbi számunkban részleteztük.) Akinek viszont jelentős, több mint 40 százalékos mértékben csökkent a munkaképessége, vagy egyáltalán nem tud dolgozni, az a szociális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosítóhoz fordulhat segítségért, kérvényezheti a rokkantsági nyugdíj folyósítását. A nyugdíj akkor is jár, ha a jogosult tud dolgozni, akár részidőben, akár teljes munkaidőben. mint 70 százalékos - a fia esetében tehát legalább 71 százalékos - munkaképesség-csökkenésről vem szó. A nyugdíj összegét egy képlettel számolják ki, miközben a rokkantság mértéke mellett figyelembe veszik a szolgálati évek számát és az aktuális nyugdíjértéket is. Mindebből az következik, hogy nincs értelme fellebbezni, a fiát eleve a harmadik, legmagasabb rokkantsági csoportba sorolták, járandóságát a fellebbezés nem befolyásolhatja, összegét tovább nem növelheti. (www.socpoist.sk, sza) A MINIMÁLIS SZOLGALATI IDŐ* ha 2009. december 31. után vált rokkanttá: ♦ 20 éves életkor betöltése előtt kevesebb mint 1 év ♦ 20-24 éves életkorban legalább 1 év ♦ 24-28 éves életkorban legalább 2 év ♦ 28-34 éves életkorban legalább 5 év ♦ 34-40 éves életkorban legalább 8 év ♦ 40-45 éves életkorban legalább 10 év ♦ 45 éves életkor betöltésétől legalább 15 év ha 2010. január 1-je előtt vált rokkanttá: ♦ 20 éves életkor betöltése előtt kevesebb mint 1 év ♦ 20-22 éves életkorban legalább 1 év ♦ 22-24 éves életkorban legalább 2 év ♦ 24-26 éves életkorban legalább 3 év ♦ 26-28 éves életkorban legalább 4 év ♦ 28 éves életkor betöltésétől legalább 5 év *A minimális szolgálati időt az egészségromlás előtti időszakban ledolgozott évek alapján állapítják meg - befolyásolja az is, hogy az egészségkárosulás pillanatában a rokkant hány éves volt. Mikor kérjük a rokkantnyugdíjat: a betegszabadság alatt vagy után? Milyen nyugdíj jár egy gyermekbénulásos betegnek? A Szociális Biztosító válaszol
