Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-17 / 89. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 17. Közélet 3 Öten távoztak, hatan maradtak; Sulik is elégedett; a renitensek liberális platformot alapítanak, új pártról még nincs szó Változó divat Kollárék távoztak az SaS-ből A lelépők: Miškov, Kollár, Krajcer. Az ő sorsuk a legbizonytalanabb. (TASR-felvétel) Pozsony. Tegnap bekövetkezett, ami már napok óta várható volt. Az SaS öt képviselője elhagyta pártját és frakcióját. Kollárék tegnap saját liberális platform alapítását jelentették be, pártot egyelőre nem hoznak létre. ÖSSZEFOGLALÓ Jozef Kollár, Juraj Miškov, Dániel Krajcer, Juraj Droba és Martin Chren tegnaptól nem tagja a Szabadság és Szolidaritásnak. Kollárék szerint összesen 75 párttag távozik az SaS- ből, ez a tagok kb. negyede. Kilépett a regionális pártvezetők harmada és a programalkotásért felelős csoportvezetők fele. Liberális platform „A mai nappal kilépünk a pártból és új platformot alapítunk Liberális Egyezség néven”- jelentette ki tegnap Kollár. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az új formáció vezetője, azt válaszolta: ez nem lényeges kérdés, mivel nem pártról van szó. A távozók nem zárják ki, hogy a jövőben pártot alapítanak. „Polgári társulásunk mindenki előtt nyitott, aki a közügyek irányításának alapvető megváltoztatásáért tenni szeretne”- mondta Kollár. Elemzők szerint ha továbbra is a politikában akarnak maradni, pártot kellene alapítaniuk, nem pedig civil társulást. „Nem vagyok az új pártok alapításának híve, ez esetben mégis ennek kellett volna történnie. A liberális választónak jelenleg nincs alternatívája, ha nem akarja az SaS-t támogatni” - véli Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Kollárék saját elmondásuk szerint tárgyalásokat folytatnak jobboldali politikusokkal az „új jobboldal” megalapításával kapcsolatban - hogy pontosan kikkel, azt ezúttal sem árulták el. „Ha más pártba lépnének be, nem számíthatnának vezető pozíciókra” - véli Miroslav Kusý politológus, aki szerint külön nem sok esélyük van a távozó liberálisoknak. Sulik: végre elmentek „Végre megszabadultunk az állandó konfliktustól, és a párt programjának megvalósításán dolgozhatunk” - kommentálta a tegnapi bejelentést Richard Sulik pártelnök. Szerinte azok távoztak, akik nem voltak képesek elviselni a vereséget és annyira kiélezték a helyzetet, hogy a további együttműködés lehetetlenné vált. Sulik múlt héten arra kérte Kollárékat, minél hamarább távozzanak a pártból. Sulik optimista, szerinte sem a távozások, sem a frakció megszüntetése nem okoz gondot az SaS-nek. „Ha megszüntetik a frakciót, megbékélünk a helyzettel. Ugyanannyi törvénytervezetet és megoldási javaslatot fogunk beterjeszteni, mint eddig” - nyilatkozta a pártelnök. ,A pártnak közel 300 tagja van, eddig 50-en adták be kilépési kérelmüket” - mondta Sulik, aki szerint a párt nem bomlik fel. „Nem tartok attól, hogy 2016-ban ne lennénk sikeresek”- utalt a legközelebbi parlamenti^választások időpontj ára. A következő megmérettetés a megyei választás lesz. Az SaS- úgy néz ki - legfeljebb Pozsony megyében tud labdába rúgni a jobboldali koalíció részeként. Itt is még kérdésesek pozíciói. A tárgyalásokat ugyanis a távozó Miškov vezette, akit ebben a minőségben Sulik vált fel. (MSz, SITA) Párt helyett társulás vagy platform Pozsony. Divatba jöttek a „politikai” polgári társulások. Az utóbbi egy évben pártjukat elhagyó politikusok nem új pártot alapítanak - legalábbis első lépésben nem -, „csak” platformokat, csoportokat hoznak létre. Az elmúlt két évtizedben ez pont fordítva volt: az elégedetlenek szinte rögtön saját pártot alapítottak. A tavalyi választások után elsőként Daniel Lipšic dobbantott. Május végén hagyta el a KDH-t, melynek alelnöke volt, pártról akkor még nem beszélt. Jana Žitňanskával együtt „víziókat keresett” - az Uj Többség (Nova) szeptemberben jött létre, hivatalosan mozgalomként, nem pártként. A KDH-ból év elején távozó Radoslav Procházka már tavaly ősszel bejelentette az Alfa platform megalakítását - akkor még a KDH-n belül -, küépése után pedig polgári társulásként alapította meg. Pártot állítása szerint továbbra sem kíván létrehozni. A pártjuk vezetőségével elégedetlen SDKÚ-sok szintén civil társulásként keresik „víziójukat”. A Találjuk ki Szlovákiát! (Tvoríme Slovensko) egyfajta platformként működik, melynek más pártok képviselői is tagjai lehetnek. Lucia Žitňanská és Miroslav Beblavý, a mozgolódás két vezető arca tagadja, hogy saját pártot szeretnének létrehozni. Ebbe a sorba csatlakozott tegnap az öt, SaS-szel szakító képviselő is a Liberális Egyezség megalapításnak bejelentésével. (MSz) A párt két év alatt elvesztette választóinak felét, most pedig a képviselők fele távozott SaS: négy év után szétesés (Tomáš Benedikovič felvétele) MÓZES SZABOLCS Négy évvel alapítása után a szétesés szélére jutott az SaS. A Szabadság és Szolidaritást Richard Sulik többedmagával liberális pártként alapította - ez ugyanis hiányzott a hazai politikai palettáról. Sulik gazdasági szakértőként, Ivan Miklós egykori pénzügyminiszteri tanácsadójaként és bloggerként vált ismertté - kezdetben ő volt pártja szinte egyetlen ismert személyisége. Az első évben az uniós témákban alig nyilvánultak meg, úgy tűnt, Sulik azért alapított pártot, hogy kedvenc témáját, a járulékbónuszt átültethesse a gyakorlatba. A pártnak 2009-ben 2-4 százalék közötti támogatottságot mértek, a következő év elején már a bejutási küszöb körüljárt a népszerűsége. A választások előtt „leszerződtették” a tévés múltja révén országosan ismert Daniel Krajcert, valamint csatlakozott az SaS választási listájához az Egyszerű Emberek négy tagja is. Matovičék jelenléte azért volt fontos, mert az általa terjesztett reklámújságban nagy teret kaphatott a párt. Mindezek eredményeként a Válságban a liberálisok párt támogatottsága átlépte a 10%-os határt, s számukra a legjobbkor, a választások idejében érte el a csúcsot. Az SaS lett a koalíció második legerősebb pártja, ám 2011-ben már elindult a lemorzsolódás: először Igor Matovičot zárták ki a frakcióból, majd később a többi „egyszerű ember” is távozott. 2011-ben már csak 6-8% között mértek az SaS-nek. A Radičová- kabinet bukása után rövid időre javult támogatottságuk, ám Ľubomír Gaiko védelmi miniszter lehallgatásos botránya és leváltása után zuhanni kezdtek a pártpreferenciák - így örültek, hogy tavaly márciusban bejutottak a parlamentbe. A párt már a Radičová-kor- mány bukása előtt két frakcióra szakadt, ám az ellentétek akkor még nem törtek a felszínre. A Kollár-szárny kompromisszumot kötött volna a többi jobboldali párttal az eurómentőöv kérdésében, ám Sulíkék hajthatatlanok voltak. A tavalyi választások után beindult a bom♦ 2009 márciusában jött létre ♦ első megmérettetése a 2009-es EP-választás volt, 4,71%-ot szerzett + a 2010-es parlamenti választáson 12,14%-os eredménnyel 22 mandátumot szereztek ♦ 2011-ben a párt ellenállása miatt megbukott a Radičová-kormány ♦ 2012-ben épphogy bejutottak a parlamentbe (5,88% -11 mandátum) lás, láthatólag csak idő kérdése volt, mikor távozik a frakció egyik fele - az, amely alulmarad a párt közgyűlésén. Elemzők szerint a frakció szétesése szinte biztosan egyet jelent a párt végével. „Csodának kellene történnie, hogy Sulik a 2016-os választások után vissza tudjon térni” - mondta a SITA-nak Miroslav Kusý politológus. „Ez a vég” - kommentálta tömören a kilépést Ján Baránek, a Polis ügynökségvezetője. Kilencre nőtt a független képviselők száma Nem lesz parlamenti frakciójuk a liberálisoknak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elbúcsúzhat frakciójától az SaS, döntött a Smer. A házszabály nem fogalmaz egyértelműen ebben a kérdésben, csak azt tartalmazza, hogy legalább nyolc képviselő kell a frakció alakításához. A smere- sek szerint ez azt jelenti, hogy létezéséhez is legalább ugyanennyi honatyára van szükség, így Kollárék kilépése után meg fog szűnni a liberális frakció - ezt ugyanis már csak hatan alkotják (Richard Sulik, Martin Poliačik, Jozef Mihál, Lucia Ni- cholsonová, Ľubomír Gaiko és Peter Osuský). A frakció létrehozásával a politikai pártok nagyobb beleszólást kapnak a parlament működésébe. A frakciók képviselői alkotják a házbizottságot, amely megvitatja az ügyrendi kérdéseket, javaslatot tesz az ülések napirendjére. Három frakció javaslatára például az ülés napirendje kiegészíthető egy újabb ponttal az ülés ideje alatt is, vagy éppen fordítva: a napirenden lévő pont tárgyalását elnapolhatják. A frakció további előnye, hogy a működéséhez helyiséget kell biztosítani, vagyis a képviselők az egyéni irodák mellett kapnak egy frakcióirodát is. Ezen felül a parlament elnöke a képviselői klub létszáma alapján működési költséget hagyjó- vá a frakció számára. Ez ugyan nem túl nagy összeg, egy 12-13 fős frakció esetében - amilyen a jelenlegi ellenzéki pártok többsége - havonta mintegy 450 eurójár, amiből fedezhetik a frakció telefonköltségét, frissítőket, irodaszereket és egy részmunkaidős titkárnőt. Frakciót nem csak a választások után lehet létrehozni, klubot alakíthatnak a választási ciklus közben függetlenné vált, vagyis pártjukból kilépett képviselők is - a nyolcfős minimális tagság azonban rájuk is vonatkozik. Az ilyen frakció létrehozásához azonban már a plénum egyetértése is szükséges. Kollárék kilépésével a függetlenek száma 9-re nőtt (a volt SaS-eseken kívül Daniel Lipšic, Jana Žitňanská, Radoslav Procházka és Alojz Hlina). (MSz, lpj)
