Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-16 / 88. szám, kedd
2013. április 16., kedd, IX. évfolyam, 15. szám t Jön a tavasz, megy a tél, f az egyszeri futball- I drukker pedig otthon i üldögél egy kikopott f fotelben, vagy ha úgy f szebben hangzik, hát J egy ötcsillagos párizsi hotelben a Champs- Elysées-n, esedeg egy rongyszagú kocsmaasztal mellett (ha exkluzívabb otthonra nem tellett), és ekképpen morfondírozik magában: szép is, jó is ez a sok Espanyol meg Valencia ilyenkor, vasárnap délelőtt, televíziós HD-minőségben, csak hát a pacsirták olyan hívogatóan dalolásznak, hogy ki kéne menni a jegenyék alatti tribünre, nem? Kórus: „Ki bizony, öregem!” S ahogy így ül, üldögél az egyszeri fut- balldrukker a vasárnap délelőtti penetráns szélcsöndben,, hirtelen látomása támad: ott látja magát a lelátón, a rácskerítés mögött, ahogy teli torokból szurkol, akárcsak boldogult úrfikorában. Eszébe jutnak a régi szombat délutánok, amikor a „meccsre menni” azt jelentette: „hazamenni”. Ki tudja, talán azóta is ott él, a málladozó tribünökön, s bár a deszkaülőke (amelyről lepattogzott a festék) nem éppen lakkozott tölgyfaágy, de ő ott lakott, ott evett, ott sírt és nevetett, szezonokon át. S most, e vasárnap délelőtti, lassú felhővonulásban csodálatos ödet villan be a törkölypálinkától kellemesen bizsergő agyába: kimegy a Győri ETO-Videoton bajnoki mérkőzésre! Minél jobban meghányja-veti magában, annál jobban tetszik neki az ödet. Az élet rövid - így gondolkodik -, talán csak Egy futballfüggő naplójából (kitartás, öregem!) Szászi Zolinak, a ružinovi kórházba ebből az egyeden meccsből áll, s ha most nem megyünk ki, akkor könnyen megeshet, hogy már sohse megyünk ki, mert holnap már az Úristent fogjuk kérlelni fehér ingbe öltöztetve, hogy engedjen be országába bennünket, nem? Kórus: „De bizony, öregem!” Ej-ej, te egyszeri futballdrukker, hát mi lelt téged, hogy így nyavalyogsz? Mit jelentsen ez a sok szentimentális izé? Ilyen könnyed hagyod magad meggyőzni? Lucifer a füledbe duruzsol, s te máris feladod az elveidet? Hát nem esküdtél meg a sok bundabotrány után, hogy részedről a szerelemnek vége, finito, te ezekre a szemét, aljas csalókra soha többé nem vagy kíváncsi, s nemhogy egy petákkal, hanem még a jelenléteddel sem vagy hajlandó támogatni ezt a rohadt ipart? De igen, megesküdtél. Nem egyszer, nem kétszer. Hát akkor? Mi ez a hóbort már megint? Az egyszeri futballdrukker szégyenkezve lesüti a szemét. Mi ez? Ha ő azt tudná! De nem tudja, csak érzi, hogy mennie kell: haza, a pálya szélére. S ahogy a győri stadion felé tart a vakító áprilisi napsütésben, eszébe jut egy Szabó Lőrinc-vers: „Mi az?” - kérdezte Vén Rigó. / „Tavasz” - felelt a Nap. / „Megjött?” - kérdezte Vén Rigó. / „Meg ám!” - felelt a Nap. /„Szeretsz?” - kérdezte Vén Rigó. / „Szeredek!” - szólt a Nap. / .Akkor hát szép lesz a világ?” / „Még szebb és boldogabb.” Minden hétvégén ugyanazok az ősi, soha el nem múló reflexek: a legfelső sorban ül, de a kapu előtt pattogó labdára éppúgy bemozdul a lábfeje, a szögleteknél ő is bólint, a gólok után ő is a levegőbe paskol. A meccs után pedig arra gondol: már csak egy napot kell kibírnia, s hétfőn este megnézheti a tévében a Lazio-Juventust, aztán remélhetőleg valahogy eltelik egy újabb nap, s akkor kedden láthatja az Arsenal- Evertont vagy a Bayern-Wolfšburg kupameccset. És így tovább. Ezen elmosolyodik. Hölgyeim és uraim - mondja magának szomorkás ünnepélyességgel -, megfejtettem a hosszú élet titkát: mindig csak egy újabb napot kell kibírni, nem igaz? Kórus: „De bizony! Kitartás, öregem!” Gazdag József NB1,23- forduló: Győri ETO- Videoton 1-1 (0-0) » Gólszerzők: 67. Kamber, ill. 64. Tóth B. ETO Park, 9400 néző. Vezette: Kassai.
