Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-10 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 10. DlGlTÁLlA 17 Az első mobilhívás a Motorola egykori mérnökének, Marty Coopernek a nevéhez fűződik Negyvenéves a mobilhívás Történelmet ír a mobiltelefónia: negyven évvel ezelőtt, április 3-án kezdeményezte egy mérnök az első igazi, mobiltelefonos hívást egy akkor még csak prototípusként létező készüléken keresztül. A telefonhoz végül csak évek múlva lett hálózat, a mai GSM és CDMA rendszerek egyik előfutáraként. ÖSSZEGFOGLALÓ Negyven évvel ezelőtt, 1973. április 3-án történelmet írt a mobiltelefónia. Ekkor kezdeményezték az első beszédalapú hívást olyan mobilkészüléken, mely kapcsolóközpont beiktatása nélkül képes volt telefon- beszélgetések lebonyolítására. Az első mobilhívás a Motorola egykori mérnökének, Marty Coopernek a nevéhez fűződik, aki egy a cége által fejlesztett rádiótelefon-prototípuson keresztül hívta a vonal végén lévő felet. A híváshoz használt Motorola DynaTAC 8000x prototípust akkoriban téglaként is becézték, amire a készülék szinte minden tekintetben rászolgált. A telefon, aminek a fejlesztése 1968-ban kezdődött, 25 centiméter hosszú volt (nem számítva a tekintélyes méretű, nem flexibilis antennát), tömege pedig megközelítette a 800 grammot. Utóbbinak jelentős részét az akkumulátor tette ki, ami legjobb esetben 35 percnyi beszélgetésre elegendő áramot tudott tárolni magában, a teljes feltöltése pedig több mint tíz óráig tartott. A szokásos 12 gombos numerikus billentyűzettel, emellett 9 funkciógombbal és egy egysoros folyadékkristályos számkijelzővel ellátott mobiltelefonjóval megelőzte a korát, legalábbis az 1973-as próbahívás után még tíz évre volt szükség ahhoz, hogy mobilhálózat is rendelkezésre álljon a kereskedelmi bevezetéshez. A Bell Labs által fejlesztett Advanced Mobile Phone System (AMPS) technológiát csak 1983-ban vezették be kereskedelmi üzembe, ekkor került csak forgalomba az első DynaTAC mobil, 4000 dolláros akkori fogyasztói áron. A DynaTAC széria később, a hálózatok fokozatos kiépülésével komoly sikernek mutatkozott, a telefon számtalan variációja került forgalomba 1983-tól 1994-ig, egyes nemzetközi modellek pedig máig működőképesek bizonyos GSM-hálózatokon. A telefonhoz tartozékok is készültek, így például flexibilis antenna és asztali töltő is kapható volt az első DynaTAC modellekhez, igaz, utóbbi használata a gyorstöltő funkció miatt kifejezetten kockázatos volt, a rendszer ugyanis nem csak gyorsabban töltötte, hanem hamar meg is gyilkolta az akkor még kezdetleges technológiájú akkumulátorokat. A híváshoz használt Motorola DynaTAC 8000x prototípust akkoriban téglaként is becézték, amire a készülék szinte minden tekintetben rászolgált (Képarchívum) Bár a DynaTAC 8000x-et szokás nevezni az első igazi mobiltelefonnak, rádiótelefonos rendszerek már jóval a Motorola készülékét megelőzően üzemeltek. Az első kereskedelmi rádiótelefon-szolgáltatás 1946. június 17-én indult St. Louisban. Az akkori rendszereknek nem sok közük volt a mai modem digitális vagy akár az azokat megelőző analóg mobiltelefonos szolgáltatásokhoz: a technológia a 150 MHz-es frekvenciasávban működött, lényegében VHF alapokon és tulajdonképpen az analóg kapcsolóközpontnak adott csupán egy rádiós kimenetet. Ebből következik, hogy a hívó félnek akkor a hívás kezdeményezéséhez előbb az azonosítást követően a központosnak kellett bediktálnia a hívni kívánt számot, majd ezután kapcsolták a hívni kívánt partnert. A Mobile Telephony Service (MTS) névre keresztelt rendszert valójában csak nagy jóindulattal lehetett mobilnak nevezni. A fél-duplex rendszerben működő adó-vevő berendezések tömege megközelítette a 40 kilogrammot, így kizárólag gépkocsikba^ szerelve lehetett használni egy-egy példányt. Az első automatikus hálózatokat az 1980-as évek első felében hozták létre. 1981-ben hozták létre a Nordic Mobile Telephone rendszert, ez volt az első olyan hálózat, amely nemzetközi roamingra is képes volt. Az első generációs hálózatok legfőbb problémája az volt, hogy nem voltak kompatibilisek egymással, az NMT 450 MHz-en működött, az amerikai AMPS 800 MHz-en és néhány országban a 900 MHz-es TASC rendszert vezették be. Az áttörést a második generációs hálózatok megjelenése jelentette, az addigi analóg átviteli technológiát felváltotta a digitális. Lehetővé vált több csatornát is használni, jobb lett a hangminőség és biztonságosabb is volt az üzemeltetése. Az első GSM- hálózatot Finnországban alakították ki 1991-ben. A GSM rendszerek főként 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokon működnek, de az Egyesült Államokban 1900 MHz-et használnak. Ekkor vezették be az sms-t és a wapot. A következő lépések a GPRS, Edge, 3G és 4G hálózatok voltak, ezek a fogalmak már legtöbbünknek ismerősek, most éppen a 4G kiépítése és népszerűsítése zajlik Magyar- országon is. A telefonokkal eleinte csak telefonálni lehetett, az sms-t csak jóval később tették lehetővé. A német Friedhelm Hillebrand találta ki, hogy a meglévő mobilhálózaton 128 bájtos szöveges üzeneteket is lehetne küldeni. A kezdeti 160 karakteres korlátot is ő találta ki, írógépével kísérletezte ki, hogy mekkora az ideális szöveghosszúság. Ma már természetesen hosszabb sms-eket is lehet küldeni, de Hillebrand öröksége tovább él például a Twitteren, ahol 140 karakterben maximálják az egyes twiteket. (hw, i) RÖVIDEN Az okostelefon a menő Európában Az Európai Unióban egyre inkább az okostelefonok veszik át a hagyományos készülékek helyét: a Comscore piackutató intézet napokban publikált adatai szerint tavaly december volt az első olyan hónap, amikor az unióban a használatban lévő mobilkészülékek több mint a fele okostelefon volt. Az átlag azonban nagy különbségeket takar, mert miközben például Nagy-Britanniá- ban 64 százalékot tett ki az okostelefonok aránya, Németországban 51 százalékot. A felmérésből az is kiderül, hogy az emberek napközben általában személyi számítógépen keresztül kapcsolódnak az internetre, míg este okostelefont, illetve táblagépet használnak. Megnyílnak az első Samsung-üzletek A dél-koreai cég úgy döntött, hogy ők is szeretnének saját boltokat, de ezúttal nem követték az Apple példáját. Üzleteiket ugyanis nem önállóra tervezték, hanem nagy üzletláncon, a Best Buyon belül. ABest Buy és a Samsung megállapodása alapján 1400, úgynevezett Samsung Experience üzlet nyílik hamarosan. A döntés hátterében az áll, hogy a vásárlók hetven százaléka él valamilyen Best Buy mellett. Ketrina Dunagan, a Samsung alelnöke elmondta, hogy gondolkodtak önálló üzletek kialakításán is, de hamar elvetették az ötletet. A rivális Apple-nek is vannak üzletei a Best Buyban, de nem olyan sok, mint amennyi a Samsungnak lesz.Azelsőkilencszáz üzlet májusban nyílik meg, június végéig lesz meg az összes tervezett bolt. Az elmúlt néhány hétben már kipróbálták a modellt néhány Best Buyban, három nagyvárost, Dallast, Chicagót és Minneapolist választották a tesztre. Az üzleten belüli üzletekben kettő-négy asztal lesz, amelyen a Samsung termékei lesznek, tabletek, mobilok, laptopok és fényképezőgépek. Egy külön falon lesznek a kiegészítők, a vásárlókat külön erre kiképzett eladók fogják segíteni a választásban. Megszakadt a Samsung szárnyalása A Samsung által kiadott előzetes jelentés szerint a cégnek 7,7 milliárd dolláros lesz első negyedéves nyeresége. Ez 53 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A teljes jelentést a hónap végén fogja közzétenni a dél-koreai cég. Felemás ez az eredmény, mertjobban teljesített a cég, mint amit a legtöbb elemző várt. Ugyanakkor enyhe visszaesés ez az előző negyedévi nyereséghez képest, ami 8,3 milliárd dolláros volt. Az egyértelműen kiderül, hogy vége szakad annak az öt negyedéve tartó sorozatnak, amikor a cég rekordnyereséget jelentett. A cég már fél éve figyelmeztetett arra, hogy véget érhet a rekordnyereségek időszaka. Ennek oka egyrészt az, hogy minden eddiginél többet költenek marketingre, jutalmazzák a munkatársakat és félre kell tennie egymilliárd dollárt, ha ki akarja fizetni az Apple-nek a bírságot. Az enyhe visszaesés másik oka szezonális, az év első negyedéve mindig a leggyengébbek között van. Most ez még azzal is párosult, hogy a cég még nem kezdte el árulni alegújabb csúcsmobilt, a Galasy S4-et, az előrendeléseket csak április 16-tól veszik fel. Ahongkongi székhelyű Counterpoint Research elemzőcég szerint a Samsung havi 25 millió okostelefont fog eladni a következő időszakban, 2013 első negyedévében több mint 70 millióra becsülik az eladott mobilok számát, ami jókora növekedés a tavalyi utolsó negyedév 63 milliós darabszá- máhozképest. (szí, MTI, Index) A hongkongi székhelyű Counterpoint Research elemzőcég szerint a Samsung havi 25 millió okostelefont fog eladni a következő időszakban, 2013 első negyedévében több mint 70 millióra becsülik az eladott mobilok számát (Képarchívum)
