Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-09 / 82. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2013. április 9., kedd 15. oldal 16. oldal A Biostimulator kedvező hatásai Javítja a stressztűrő képességet, fokozza a tápanyagok felvételét Van-e hozamnövelő hatása a gyomirtónak? A gyomkezelések mellékhatásai az eredményekben is megnyilvánulnak 17. oldal- Kevesebb pénz ^ t4 jut a gazdáknak A költségvetés 1,246 milliárd eurót jelölt ki mezőgazdaságra 18. oldal Az öntudatos vásárlók majd tesznek róla, hogy az üzletekből eltűnjön a bóvli Olcsó húsnak híg a leve (Szilvássy László illusztrációs felvétele) XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Állattenyésztők seregszemléje Meglepő, és azt hiszem kevesen tudják, hogy Szlovákia a mezőgazdasági alaptermékekből, mint pl. a gabonafélék, kukorica, tej, tojás - a disznóhúson kívül - már hosszú ideje önellátó, sőt exportőr. CS1CSAI GÁBOR így a kormány által mostanában hangsúlyozott és szlogenként is zászlóra tűzött cél, a mezőgazdasági termékekből való önellátás jelszava merő ámítás, illetve ködösítés. Sőt, állítom, az említett komoditásokból a lehető legmagasabb minőséget állítjuk elő. Amire viszont a hazai ipar nem képes, az ezen komoditások piacképes feldolgozása, illetve a hazai piacra való termelése. Az ok prózai, nem férnek bele az árba, illetve a vélemények szerint a hazai vásárlók az ilyen minőségű termékeket nem igénylik. Biztosan emlékezünk még azokra a tavaly történt esetekre, amikor a jó nevű külföldi gyártó megváltoztatta a nyugat-európai országokban piacra dobott ugyanolyan nevű termék béltartalmát azzal az ürüggyel, hogy a szlovákiai vásárlói igények mást kívánnak. A valódi ok viszont továbbra is prózai - az eredeti minőséggel nem fértek bele a Szlovákiában eladható piacképes árkategóriába. Néhány alapanyagot megváltoztattak, így ezután is a pultokon maradtak. A szomorú csak az, hogy ezek a gyengébb minőségű termékek továbbra is ugyanúgy fogynak, mint az eredetiek, továbbra is vásároljuk őket. Napjainkban sajnos, nem telik el egy hét sem anélkül, hogy ne kapjanak el valakit azért, mert rossz minőségű, romlott vagy gyakran egészségre káros élelmiszert igyekszik értékesítem. Az ebbéli ürömben az számít örömnek, hogy tetten is érik az illetőt. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az állami egészség- ügyi szolgálat nálunk jól működik, a felállított e-kontroll rendszere hatékony, ki tudja szűrni a problémás terméket, ezzel védi a fogyasztók egészségét. Rossz minőségű élelmiszer sajnos mindig is volt, és lesz is, de nem mindegy, hogy ez véletlenül, figyelmetlenségből kerül-e a pultra, vagy tudatosan akaiják megtéveszteni a vásárlót. Túlontúl „piacorientálť, agresszív világot élünk, ez alól a vásárló- eladó közötti kapcsolat sem kivétel. Az elmúlt 20 év alatt gyökeresen megváltoztak vásárlói szokásaink. A rendszerváltás után a külföldi piac villámgyorsan alkalmazkodott a „szegény kiéheztetett” posztszocialista vásárlókhoz, kedvükben járva elhalmozta őket mindennel, ami látszólag „szem-szájnak ingere”. Azóta nagyon sok vásárló szinte belegabalyodik a szórólapos akciók, árengedmények hálójába. Sokan nem képesek higgadtan gondolkodni, mire van szükségük, nem képesek megálljt parancsolni az „előnyös” vásárlási kényszernek, a legtöbbször csak a kedvező árat látják. Egyúttal tovább él és virul a „sokat és olcsón” elv érvényesítése, míg a minőség fogalma degradálódott. Pedig nem lehet évszázados igazságokat a sutba dobni. Igenis, az olcsó húsnak híg a leve. Az élelmiszereknél ez fokozottan érvényes. Ha a megszokott bevált, minőségi termékeket lecseréljük olcsóbbra, szükségszerűen számolnunk kell a minőség romlásával is. Minél nagyobb az árkülönbség, annál nagyobb a minőségi ugrás. Egyértelműen árorientált vásárlók lettünk. Természetesen közrejátszik ebben az egyre nehezebb gazdasági helyzet, amikor először az élelmiszereken ,húzzuk meg a nadrágszíjat”. Az unióba való belépéssel a határok nemcsak számunkra nyíltak meg, hanem mi is megnyitottuk azokat. De míg nyugati partnereink magatartásban, hozzáállásban, életstílusban is a piacgazdaság feltételei között nőttek fel, ezekhez igazodtak, hozzánk viszont csak a piacgazdaság farkastörvényei gyűrűztek be a velük szembeni ellenálláshoz szükséges emberi mentalitás fejlődése nélkül. Ez az egyik oka a szlovákiai mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar mélyrepülésének is. Nem igaz ugyanis, hogy nem tudunk jó minőségű élelmiszert előállítani, inkább így fogalmazhatnánk: nem tudunk gyenge minőségű, felfújt termékeket dömpingáron kínálni. Köztudott, hogy az itthon gyártott élelmiszertermékek' minősége általában felülmúlja a behozatalt, de ezáltal általában drágábbak is. A kérdés csak az, hogy az olcsóbb külföldi valóban olcsóbb-e. Ha átszámoljuk a beltartalmi értékeket, mint pl. a sonkákban vagy a szalámikban a disznóhús arányát, a joghurtokban a tej mennyiségét, akkor hamar rájövünk, hogy az olcsóbb a drágább. A megoldás? Bennünk rejlik. Vissza kell állítani, meg kell erősíteni a hazai fogyasztók vásárlói értékrendjét. Az ilyen vásárlók majd tesznek róla, hogy a bóvli eltűnjön a piacról, vagy legalább is az eladási listák legvégén kullogjon. Ehhez viszont fel kell nőnünk. Egyebek között aktívabban kell érdeklődnünk a termékekről, hogy honnan származnak, mit tartalmaznak stb. így hamarabb rájöhetünk, hogy bizony, nem kevesen a törvénysértések határát súrolva gyakran félrevezetnek benünket, mivel kihasználva rohanó életstílusunkat, kényelmessegünket most még megtehetik. De meggyőződésem, hogy előbb-utóbb mi is felnövünk a tudatos vásárlók szintjére, és akkor újra visszatér majd a mesteremberek becsülete. ISMERTETŐ Április 26-tól 28-ig Hódmezővásárhelyen immár 20. alkalommal kerül megrendezésre az állattenyésztők egyik legismertebb magyarországi seregszemléje, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, amelyet a hódmezővásárhelyi Mezőgazda Zrt. szervez a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közreműködésével. Az idei kiállítás szakmai programjában többek között szarvasmarha-fajtabemutató, juh és kecske tenyészállat-bírálat, baromfi-fajtabemutató, ló tenyészállat-bírálat és -bemutató, Holstein-fríz show-bírálat, húsmarha tenyészállat-bírálat, sertés tenyészállat-bírálat, bemutató fejés, mangalicavágás, kutyaiskolái bemutató, díjugrató verseny, gyerméklovasok ügyességi versenye, sertésárverés, Furioso Fesztivál - díjlovas bemutató és magyarvizsla-show is szerepel. Lesz egy vadászati konferencia is, valamint most először húsmarhaárverést is szerveznek a kiállításon, mivel évek óta egyre jobban fejlődik a húsmarha iránti kereslet. Külön figyelmet érdemelnek a lovak is, közülük idén a Mezőhegyesen kitenyésztett három fajtát mutatják be a tenyésztők, a Furioso-North Star, a Gidrán és a Nóniusz fajtákat. A fajták bírálata a pénteki napon történik, míg szombaton és vasárnap nemzetközi Shagia Show-t láthat a közönség. Itt tartják meg a XXVIII. Szent György Napi Juhásztalálkozó megnyitóját is, de lesz a gyerekeknek rajzverseny, malacfogó verseny, Ki Mit Tud? az állatokról, tehénfejő- és tejivó verseny, halsimogatás, pikkelykirakás stb. A kiállítás egész időtartama alatt az állattenyésztő szakmai szervezetek folyamatos szaktanácsadást nyújtanak az érdeklődők részére. Mivel az állattenyésztés nélkülözhetetlen eleme a növénytermesztés, ezért fejlődött az évek során a kiállítás tovább, és ad egyre több helyet a növénytermesztésnek és a gépkiállítói résznek is. így aztán a szaporodásbiológiától a tartástechnológián át a takarmányozásig minden, az állattenyésztéshez szükséges szakterület képviselőjét meg lehet találni az április végi seregszemlén. (sz)
