Új Szó, 2013. április (66. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-09 / 82. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com Az SaS kétszínűséggel vádolja az SDKÚ-t Ellenzéki belharcok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elég volt, hogy Robert Fico kormányfő vasár­nap machinációkkal gyanúsítsa meg az SDKÚ-t, máris újabb bi­zalmi válság tört ki az ellenzé­ken belül. Juraj Miškov, az SaS frakcióvezetője tegnap azt nyi­latkozta, hogy Viliam Novotný SDKÚ-s képviselő asszisztense többször is felkereste őt azzal, hogy az Állami Számvevőszék (NKÚ) élére kívánja jelöltetni magát, s állítólag bírja az SDKÚ elnökének bizalmát is. Az ellenzéki egyezségek sze­rint az NKÚ vezetői posztja az SaS-nekjárt, eddig hivatalosan az összes ellenzéki párt ezt dek­larálta. Hivatalosan mindig a liberálisok által állított közös jelöltet támogatták, ám a titkos parlamenti voksolásnál mindig hiányzott legalább egytucatnyi szavazat. Fico vasárnap azt állí­totta, az SDKÚ szabotálta a vá­lasztásokat, ezt Pavol Frešo pártelnök nyomban cáfolta. Viliam Novotný tegnap elis­merte, hogy asszisztense, Ján Rusnák egy Miškowal tartott ta­lálkozón felvetette, esetleg ő le­hetne az NKÚ vezetője, ám a képviselő szerint Rusnák ezt csak viccből mondta. „Ám ezt láthatóan Miškov úr nem fogta fel” - tette hozzá Novotný. Miškov ugyanakkor azt állítja, nem egyszeri tréfáról volt szó, Rusnák többször is felkereste ót. Az érintettek holnap be­szélhetik meg az ügyet, akkor találkozik a liberálisok párt­központjában a KDH, a Híd, az SDKÚ és az SaS, hogy megvi­tassák az NKÚ elnökválasztá­sát. Bugár Béla, a Híd elnöke Richard Sulíkot akaija elszá­moltatni az SaS közgyűlésén tett kijelentései miatt. Sulik ott állítólag azt mondta, „soká tar­tott, amíg rájött, hogy az ellen­felük Robert Fico, de az ellen­ségeik ott ülnek a Koalíciós Tanácson”. Bugár kíváncsi, hogy értette ezt a liberális po­litikus. Ennek ellenére tovább­ra is tartja magát a korábbi egyezséghez, mely szerint az NKÚ vezetése az SaS-nek jár. (MSz, SITA) RÖVIDEN Záruló középiskolai jelentkezések Pozsony. Holnap van az utolsó nap, amikor még jelent­kezhetnek a kilencedikesek a középiskolákba. A jelentkezési lapokat az alapiskola igazgatója küldi el. Legfeljebb két kö­zépiskolába lehet benyújtani a jelentkezést, vagy egyazon iskola két szakirányára. Idén már mindenki kötelezően fel­vételizik, kivételt csak azon kevesek kapnak, akik a Tesztelés 9 nevű tudásszintfelmérőn legalább 90 százalékos ered­ményt értek el. A felvételi vizsgák május 13-án és 16-án zaj­lanak. (vps) Krajcer megtette feljelentését Pozsony. Tegnap megtette a korábban ígért büntetőfelje­lentést a kulturális örökség digitalizálása ügyében Dániel Krajcer (SaS) korábbi kulturális tárcavezető. Krajcer azt ki­fogásolja, hogy Marek Maďarič (SaS) kulturális miniszter megújította a Tender Media Grouppal a digitalizálásra vo­natkozó, mintegy 170 millió euró értékben kötött szerző­dést, amit ő a minisztersége idején felbontott. Szerinte ez­zel veszélybe került az uniós forrásokból finanszírozott pro­jekt. (TASR) Eredménytelen bírósági tárgyalás Pozsony. Tegnap nem tudták megkezdeni az első Fico- kormány legnagyobb botrányának, a Veľký Slavkov-i ingat­lanügynek a tárgyalását. Az ügy első számú vádlottja, a Szlo­vák Földhivatal (SPF) egykori igazgatóhelyettese ugyanis nem jelent meg a bíróság előtt. Ügyvédje szerint külföldön van, s nem tudott a kitűzött időpontról. Emellett állítólag ügyvédjének sem volt elég ideje megismerkedni a vád­anyaggal. A Veľký Slavkov-i ügy 2007 őszén robbant ki, az évben egy HZDS-közeli cég áron alul szerzett restituált tel­keket a Tátra alatt. A botrány eredményeként Robert Fico kormányfő leváltotta földművelésügyi miniszterét, Miroslav Jureňát, aki emlékezetes „istállós” sajtótájékoztatón szidal­mazta emiatt a Smert. A tárcavezető pártja, a HZDS egy ideig a koalícióból való kilépést is fontolgatta. (MSz, SITA) Félmilliárd eurótól eshetünk el Brüsszel. Nem akarta Robert Fico miniszterelnök elárulni, mennyi pénztől eshet el Szlovákia az uniós alapok merítése során történt félrelépések miatt. Egyelőre azt sem tudni pon­tosan, mennyi pénz maradt a Szlovákiának elkülönített ala­pokból, becslések szerint 205-600 millió euró közti összeg­ről van szó. Fico tegnap Brüsszelben Jósé Manuel Barrosó- val, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt arról, miképp le­hetne a lehető legnagyobb összeget megmenteni. Megegyez­tek, májusban egy szakértői csoport jelentést ír a merítés le­hetőségeiről. A miniszterelnök a pénzt foglalkoztatási pro­jektekre költené, Barroso a Ficóval való tárgyalás után kije­lentette, reális a veszélye annak, hogy az ország elesik ettől az összegtől. (SITA) A magas áfa állítólag a szolgáltatások silány minőségénél is jobban fékezi a turizmus fellendülését Kisebb adókkal a turizmusért Pozsony az egyik fő hazai turistacélpont, ám átlagban itt is csak két napot tölt egy külföldi látogató (Képarchívum) Pozsony. Kevés turista ér­kezik az országba, elem­zők Szerint ennek fő oka a magas adókban és el­vonásokban keresendő. DEMECS PÉTER Adókedvezmények nélkül aligha várható, hogy fellendül a turizmus az országban, Ro­bert Fico kabinetje viszont fi­gyelmen kívül hagyja ezt az ágazatot - jelentették ki tegnap a Gazdaságpolitikai Intézet (IHP) képviselői. Példaként említették, hogy az Európai Unió tagállamai, három ország (Szlovákia, Dánia, Litvánia) kivételével adókedvezménye­ket vezettek be az idegenforga­lomban. Gyenge a színvonal, de nemez számít? Igor Kiss, az IHP igazgatója ugyan beismeri, hogy az or­szágban sok helyütt gondok vannak a szállodák és a ven­dégellátás minőségével, más­részt állítja, máshol kell keresni annak okát, miért nem sikerül fellendíteni a turizmust. „Az ágazatot rendkívül fékezi a magas adóterhelés. Az elmúlt években a beruházók több mint egymilliárd eurót fordítottak a vendéglátóiparba, de állami támogatást nem kaptak. Más ágazatban ilyen feltételek mel­lett a beruházók távolról elke­rülnék az országot” - mondta Kiss. Meggyőződése, hogy ha 10 százalékkal csökkenne az idegenforgalmi adó, akkor az ágazatban akár 40 ezer új munkahely is létrejöhetne, ami kompenzálná az intézkedés okozta 208 millió eurós adóki­esést. Lengyelországban 18%, Csehországban 15%, Magyar- országon pedig 10% áfával adóztatják az idegenforgalom­ban dolgozó vállalkozókat. Magas költségek Az áfán kívül a további köte­lező befizetések, például az al­kalmazottak után fizetett elvo­nások is nehezítik a vállalkozók életét. Ha egy szállodai szobá­ért 50 eurót fizet egy vendég, akkor az összeg majdnem egy- harmadát az áfára és az elvo­násokra költik el, a tiszta ha­szon csak 7,50 euró. „S arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tiszta haszonból finan­szíroznak olyan tevékenysége­ket, amelyek nem termelnek nyereséget, például wellness üzemeltetését, edzőtermek berendezését” - mondta Marek Harbuľák, a Szlovákiai Szállo­dák és Éttermek Szövetségének elnöke azzal, hogy ilyen feltéte­lek mellett a vállalkozóknak nincs elég pénzük a további be­ruházásokra, fejlesztésekre. Az áfacsökkentésen kívül az IHP szerint segíthetne az üdülési csekkek bevezetése is. Kritikus állapotban „Épp a turizmus az, amely elsőként érzi a gazdasági vál­ság negatív hatását. Ha az em­bereknek nincs elég pénzük, el­sősorban az éttermekről, nya­ralásokról mondanak le” - állít­ja Kiss. Az Eurobarometer tava­lyi felmérése is igazolta, hogy azok, akik tavaly Szlovákiában nem mentek üdülésre, főként (28%) a pénzhiány miatt dön­töttek így. Harbuľák szerint a helyzet már olyannyira súlyos, hogy ha a következő években az idegenforgalom terén nem történik előrelépés, könnyen előfordulhat, hogy a szállodá­kat sorra bezárják az ország­ban. „Aztán majd ne csodál­kozzunk, hogy ha véletlenül megkapjuk a téli olimpia ren­dezési jogát, s turisták ezrei érkeznek majd az országba, nem lesz hol aludniuk” - mondta Harbuľák. Külföldi turisták száma egy évben (millióban) Ország 2007 2008 2009 2010 2011 Csehország 12,9 12,8 11,9 12,4 12,8 Magyarország 7,4 7,6 7,1 7,4 8 Lengyelország 18,9 19,5 19,3 20,4 21,4 Szlovákia 3,7 4,0 3,3 3,3 3,5 Szállodák száma az országban Ország 2007 2008 2009 2010 2011 Csehország 7845 7705 7557 7235 7657 Magyarország 2956 2924 2993 2957 3277 Lengyelország 6718 6857 6992 7206 7039 Szlovákia 2449 4734 2961 3126 3011 Forrás: IHP Lóhús után már kutya- és macskahúst is találtak néhány termékben; az Europolt is bevetnék Élelmiszerbotrány: az EU feketelistát akar Pozsony/Brüsszel. Már megelégelte az Európai Unió (EU) a továbbgyűrűző élelmi­szerbotrányt, ezért Brüsszel be­látható időn belül a tisztességte­len élelmiszergyártók, forgal­mazók és eladók nevét tartal­mazó feketelisták létrehozására fogja kötelezni a tagállamokat. Az illetékesek abban bíznak, a listának köszönhetően sikerül majd kiszorítani a piacról azo­kat az előállítókat, akik ló, s mint újabban kiderült, kutya- és macskahúst is kevernek bizo­nyos termékekbe. A pohár már betelt, jelentet­ték a brüsszeli illetékesek az­után, miután az amszterdami élelmiszer-felügyelet leleplezett egy holland húsfeldolgozó cé­get, melynek marhahústermé­keiben kutya- és macskahúst is találtak. Egy napra rá a svéd Ikea üzletláncnak is ki kellett vonnia a forgalomból az éttermeiben árusított fagyasztott jávorszar­vas húsgombócokat, mivel ezekben a belga hatóságok mar­hahúst is találtak. A termék áru­sítását 18 tagállamban állította le az Ikea, a pozsonyi áruházba ezt az élelmiszert nem árulták. Nem ez volt a svéd cég első félre­lépése, év elején az összes áru­házában le kellett állítania a Köttbullar húsgombócok árusí­tását, miután kiderült, hogy marha- és sertéshúson kívül ló­húst is tartalmazott a termék. Brüsszel azt akarja, hogy minden tagállam egy szabadon hozzáférhető fekete,listán közöl­je azon tisztességtelen vállalko­zók ne vét, akik csaltak az élelmi­szertermékek előállítása, for­galmazása vagy eladása során. Jozef Bíreš, az Országos Állat­egészségügyi és Élelmiszer-biz­tonsági Felügyelet igazgatója azt állítja, hogy ez a jegyzék szó szerint tönkreteheti a tisztesség­telen vállalkozókat és azokat, akik velük együttműködtek. „Mindenki tudni fogja, ki csalt, s ilyen vállalkozótól többé senki sem fog rendelni” - állítja Bíreš. Brüsszel beismerte, hogy a jelenlegi törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a hivata­lok hatékonyabban fellépjenek a tisztességtelen élelmiszer- gyártók ellen, ezért azt is köte­lezővé teszik, hogy a tagálla­mok élelmiszer-felügyeleti hi­vatalai az EU-tagországok rendőrségeinek tevékenységét összehangoló Europolt is tájé­koztassák minden élelmiszer­botrányról. A konkrét esetek kivizsgálása után az Europol foga eldönteni, hogy eljárást kezdeményeznek-e az adott vállalkozók ellen, vagy sem. „Az Európai Bizottság egyszerűen nem tudja meg­mondani, pontosan mióta csal­nak az élelmiszerek előállítása során, miért öltött ilyen mérete­ket az egész botrány és kit terhel a felelősség mindezért. Ezért döntöttek ilyen szigorú intézke­dés bevezetése mellett” - ma­gyarázta a Markíza hírcsatorná­nak Bíreš. Még néhány hétig el­tart, míg az élelmiszer-ellenőr­zés szigorítását célzó rendelettel Brüsszelben elfogadják, de ha minden jól megy, már idén ősszelhatálybaléphetne. (dem) Aki feketelistára kerül, nem árulhat az EU területén élelmiszer­termékeket (Vladimír Šimíček felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom