Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 68. szám, csütörtök

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 21. Külföldi filmekhez készült magyar moziplakátokból nyílt kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézetben Egy ismeretlen aranykor Arra a kérdésre, hogy szokott-e egy plakát alapján beülni a moziba, manapság kevesen vála­szolnának igennel, hi­szen számos helyről tá­jékozódhatnak. Har­minc-negyven évvel ez­előtt azonban a filmek propagálásának talán legfontosabb eszköze a plakát volt, legalábbis ebben a régióban. JUHÁSZ KATALIN A nyolcvanas években, aki csak tehette, Magyarországra járt moziba, illetve inkább úgy történt ez, hogy minden ma­gyarországi utunk során beter­veztünk egy-egy mozüátogatást is. Nálunk ugyanis sokkal szűkebb volt a nyugati, főleg amerikai kínálat. A Pozsonyi Magyar Intézet­ben kedden nyílt moziplakát- kiállítás igazi csemege, filmra­jongóknak és tárlatlátogatók­nak egyaránt. Ezek a művek ugyanis egy furcsa kor atmosz­féráját is visszahozzák, amel­lett, hogy ma már kincset érnek. A hetvenes-nyolcvanas évek az egyedi tervezésű filmplaká­tok aranykora volt Magyaror­szágon. Ennek ellenére az akkor készült remekművek többsége az utcákon rohadt el. Bár a kor legjelesebb grafikusművészei készítették ezeket, szinte soha nem szignózták őket, mert az alkalmazott művészetet akko­riban sem tartották sokra. Emi­att sajnos nem tudom felsorolni a pozsonyi kiállításon szereplő művek alkotóinak nevét. A grafikusok a szocializmus évtizedeiben bizonyos szem­pontból szabadabbak voltak a festőknél, és jól is kerestek a plakátokkal. A nyugati filmek ugyanis „propagandaanyag” nélkül érkeztek a keleti blokk országaiba, ahol rendszerint a címüket is megváltoztatták, ezért nemzeti nyelvű plakátok­ra volt szükség. A Moképnél minden munká­ra két grafikust kértek fel, leve­títették nekik a filmeket, aztán egy bizottság választotta ki a jobbik plakáttervet. A külföldi forgalmazó tehát nem szólt bele a dologba, ezért ma bizonyára Woody Allen, Lucas vagy Cop­pola is meglepődne, ha látná, milyen plakátok hirdették film­jeiket errefelé. A pozsonyi kiállítás anyaga rendkívül izgalmas, sőt, tanul­ságos is. A legtöbb műnél ugyan­is érezhető az az igyekezet, amellyel a grafikus saját elkép­zeléseit próbálta elfogadtatni a „bizottsággal” , úgy, hogy a vé­gén egészséges kompro­misszum szülessen. Nem me­részkedtek túl messzire, de színhasználatban, formákban, grafikai megoldásokban azért próbáltak modemek és haladók lenni. És sok esetben meg tudták győzni a megrendelőt, hiszen a Moképnál hivatalnokok ültek, akik nem igazán értettek a képzőművészethez. Esetleg ah­hoz értettek valamicskét, milyen színekmutatnakjól az utcán. A plakátokat a MaNDA (Ma­gyar Nemzeti Digitális Archí­vum) bocsátotta a pozsonyi in­tézet rendelkezésére, az anyag összeállítója Aponyi Magda. In­formációink szerint hozzávető­leg 26 ezer külföldi filmplakát szerepel a MaNDA gyűjte­ményében. Ezekből láthatunk most 34 darabot. A legkorábbi az 1954-es Országúton című Fellini-filmhez készült, a legké­sőbbi pedig az 1986-os Tör­vényszéki héják. A nyugatról érkező filmeket egy sajátos, kelet-európai szemüvegen keresztül prezen­tálták a plakátművészek az utca emberének. Realizmus, mini- malizmus, elemeltség, humor és kísérletezőkedv került itt szimbiózisba az üzleti szem­pontokkal. Aki teheti, látogasson el a po­zsonyi Védcölöp utcába (Pali­sády 54.) május 10-ig, és fedez­ze fel ezt a meglehetősen elha­nyagolt művészeti ágat. A miniszter visszakérné a díjat Szaniszlótól Táncsics-díj „tévedésből” Holnap temetik a Republic alapítóját Egy szál sárga rózsával búcsúznak Cipőtől MTl-HÍR Budapest. A Republic zene­kar azt kéri a rajongóktól és az érdeklődőktől, hogy egy szál rózsával vegyenek végső bú­csút Bódi Lászlótól, azaz Cipő­től. Az énekes-dalszerzőt hol­nap 15 órakor temetik a kistar- csai köztemetőben. „Ha valaki ennél többet, ko­szorút vagy csokrot szeretett volna, adja az erre szánt összeget a János Kórház kar­diológiai osztályának, amely­nek 2008 végén még sikerült megmentenie Cipő életét” - ír­ta Facebook-oldalán a Repub­lic zenekar. Bódi László március 11-én, 47 évesen hunyt el. A temetés­ről részletes információ szintén a Republic Facebook-oldalán és honlapján található. A 1990-ben alakult Republic az egyik legnépszerűbb popze­nekarrá vált Magyarországon. Minden lemezük magas pél­dányszámban kelt el, számos szakmai elismerést kaptak, 2010-ben a Magyar Köztársa­sági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehették át a zene­kar tagjai. MTl-HÍR Budapest. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyűt levélben kérte Szaniszló Ferenc újságírót, hogy adja vissza a neki tévedésből meg­ítélt Táncsics-díjat. „2013. már­cius 15-e alkalmából Táncsics- díjat adományoztam Önnek a Magyar Újságírók Közössége felterjesztése alapján. Dönté­semmel elsősorban azt a mun­kát szándékoztam elismerni, melyet külpolitikai újságíró­ként végzett, amikor az egykori szovjet térségből és a balkáni háborúról tudósított. A döntés meghozatalát követően érte­sültem azokról, az elmúlt években tett kijelentéseiről, melyekkel nem tudok azono­sulni, mert szemben állnak az általam és a Kormány által kép­viselt értékekkel” - áll Balog Zoltán levelében. „Rossz dönté­semet a nyilvánosság előtt is rögtön beláttam. Más eszközöm nem lévén, ezúton kérem arra, szíveskedjen visszaadni az Ön­nek általam, tévedésből meg­ítélt Táncsics-díjat. Bízom bölcs döntésében” - zárul a miniszter levele. Az elmúlt napokban tizenkét magyar újságíró adta vissza Táncsics-díját, tütakozásul az el­len, hogy a szerintük szélsőséges nézeteket valló Szaniszló Fe­renc is megkapta az elismerést. XIII. Vámbéry Napok Dunaszerdahely. A Vámbéry Tudományos Kollégium tagjai ma 9 órától a helyi magyar és szlovák iskolákban tartanak elő­adásokat Vámbéry Ármin életéről- ezzel kezdődikmeg aXIII. Vámbéry Napok rendezvénysorozata. 14 órakor a Vámbéry Tudományos Kollégium ülésezik a Városháza Kistermében. 18 órától az Arthe Caféban beszélgetés kezdődik Vámbéry Árminról. A beszélgetés résztvevői: Hazai György akadémi­kus, turkológus, Vásáry István, az ELTE Orientalisztikai Inté­zetének igazgatója, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnö­ke, Madaras László régész, Dobrovits Mihály turkológus, Kel­ler László turkológus és Gabriel Pirický orientalista. Az estet Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója vezeti. Holnap a Csallóközi Múzeumban a Vámbéry Armin Földrajz­verseny döntője zajlik, 9 órától az írásbeli, 14 órától pedig a szóbeli feladatokkal. 11 órakor megkoszorúzzák a híres ori­entalista mellszobrát a nevét viselő téren. Ünnepi beszédet Németh Zsolt parlamenti államtitkár mond. 15.30-tól az Art­he Caféban tartják a földrajzverseny kiértékelését, (k) PENGE Sándor, aki Sarolta „Van olyan Sándor is, aki / született Sarolta” - úja Saci című versében Fabó Kinga, s aligha lehet kétes, kire céloz. Vay Sándor, a Vay Sarolta néven született újságíró, regényíró inkább kalandos, nemváltó életé­vel hívta fel magára a fi­gyelmet, mintsem irodalmi alkotásaival. Az irodalom- tudományban és az orvos­pszichológiában nagy visszhangot váltott ki iden­titásának kérdésköre. E mi- tizálásban nagy szerepet játszott Krafft-Ébing eset- tanulmánya, mely pszicho­patológiai portrét rajzol Vay Saroltáról, aki „gyak­ran részeg volt, kedvelte a férfisportot, igen ügyes ví­vó volt”, vonzódott a szí­nésznőkhöz, sőt, bordélyba is járt. Férfiidentitását perc­re sem kérdőjelezte meg, egy anekdota szerint, ami­kor Gáspár Imre költő sze­relmet vallott neki, sértő­döttségében tőrt rántott, és kis híján megsebesítette a „perverz” szerelmest. Rakovszky Zsuzsa VS című regénye lényegében a Krafft-Ebing-féle esetta­nulmány irodalmi feldolgo­zása. Az orvosi-jogi diskur­zus Dr. Bimbacher feljegy­zései nyomán külön szóla­mot kap a regényben. Ra­kovszky elsősorban erotikus térfélen erős: Vay Sándor szerelmi hódításait, azok genealógiáját és lélektanát tárja fel egy csalási perügy kapcsán, részint az önélet­írás, részint a lírai (verses), részint pedig a jogi-orvosi beszédmód keretei között. Krúdy Gyula Vay Sándor- írásainak nyoma szintén erőteljesen van jelen, ahogy ezt a szöveg szecessziós in- dázása is jelzi. A szerelmi vágy plasztikus ábrázolása, az érzékiség ábrázolásának fülledt visszafojtása, illetve a kulisszák (a szabadságharc bukása utáni szervezkedé­sek világa, a színésztársada­lom belső és nyilvános terei, a tiszaeszlári per, a börtönvi­lág stb.) megteremtése olyan kiegyensúlyozott nyelvet alakít ki, mely szinte önműködővé válik. A regény önéletrajzi szólama mintha egy magánszínház előadása Csehy Zoltán kritikai rovata lenne, melyben egy színész makacsul ragaszkodik leg­kedvesebb szerepéhez, s a legkisebb kompromisszum­ra sem képes, hogy változ­tasson ezen. Vay sorsában a tükör motívuma kardinális­sá válik: amikor lányruhá­ban szembesítik a tükörben megjelenő önmagával, szét­töri a tükröt. A bolondokhá­zában zajló színészexkurzió során önnön léte torz tükör­képeivel szembesül stb. A biológiai nem leleplezésével és kényszerű kiugratásával (egy szuggesztíven leírt bá- baasszonyi vizsgálat) lénye­gében épp a lényeg nem vál­tozik: létezik egy ldzökkent- hetetlen ego, mely nem haj­landó számot vetni azzal a ténnyel, hogy a test eleve el­rendelt nemi szerepet ró ránk. Vay Sándor (vs. Sarol­ta) a feltétel nélküli önma­gaság metaforája lesz: lé­tünk szabadságigényének bajnoka. Még akkor is, ha az ő korában férfiként (lásd pl. George Sand-effektus) könnyebb volt érvényesülni, mint mondjuk, leszbikus nőként. (Rakovszky Zsuzsa: VS, Budapest, Magvető, 2011.) Értékelés: >♦##>#< >)0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom