Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-30 / 75. szám, szombat

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AAÁRCIUS 30. www.ujszo.com Idén is lesz Talentométer 3 tehetségkutató Fiatal zenekarokat vár az A38 Hajó Beszélgetés Lackfi János költővel, íróval, műfordítóval, a „stand up poetry" mesterével Tanganyitogató és hőstenor Lackfi János szeret improvizálni (Képarchívum) KISS TIBOR NOÉ Budapest. Idén is megren­dezik a Talentométer 3 nevű zenei tehetségkutató versenyt a budapesti A38 Hajó és a Sze­rencsejáték Zrt. szervezésében. A rendezők várják a határon tú­li zenekarok jelentkezését is a versenyre, amelynek végén a győztesek komoly jutalmakat kapnak. A díj része egyebek között egy fellépés az A38 Ha­jón egy neves külföldi zenekar előtt, stúdióidő az A38 Hajó profi hangstúdiójában - és így tovább, a nyeremény összérté­ke több százezer forint. A zsűri öt műfajban várja a je­lentkezőket: pop/rock, metál, világzene/népzene, hiphop/ reggae, dzsessz. A zsűritagok: Varga Livius (Quimby, zsűri­elnök); Grencsó István; Tóth Gergő (Blind Myself); Ganxsta Zolee és Fehér Zsombor (Kere­kes Band). Jelentkezni a vetél­kedő hivatalos honlapján, a talentometer.hu oldalon lehet. A nevezési feltételek egysze­rűek: a jelentkező zenekarok­tól, előadóktól biográfiát, fotót, valamint három saját szerze­ményt tartalmazó hangfelvételt várnak. Ezeket a nevezéssel együtt lehet feltölteni az erre a célra szolgáló online felületen. A jelentkezési határidő április 10., a többfordulós versengés döntőjére június 23-án kerül sor az A38 színpadán. Az A38 Hajó neve garancia a sikerre. A hajó a világ egyik leg­színvonalasabb szórakozóhe­lye, tavaly két rangos elismerést is begyűjtött. Az A38-at a Lonely Planet nevű utazási ma­gazin szavazói tavaly február­ban választották meg a világ legjobb klubjának, december­ben pedig egy mérvadó elekt­ronikus zenei portál, az Elec­tronic Beats közönségszavazá­sán szerzett első helyet. Az A38 idén ünnepli tizedik születés­napját, így a Talentométer 3 szervezői szerint az induló ze­nekarokra a korábbiaknál is na­gyobb médiafigyelem irányul. A tavalyi hagyomány is folytató­dik: nemcsak a legjobb ma­gyarországi zenekarokat kere­sik a szervezők, hanem a leg­jobb fiatal (negyven év alatti) borászt is. Tehát: zenészeknek, borászoknak is érdemes körül­nézniük a Talentométer hon­lapján. Verseit már a három­négyévesek is ismételge­tik, mert rímei nagyon könnyen az emlékezetük­be vésődnek. Irodalmi délelőttiéin, délutánjain szórakozva tanulnak alap- és középiskolások, esti író-olvasó találkozóin pe­dig a felnőtteknek ad át humoros formában sok mindent irodalomszerete- téből. Lackfi János József Attila-díjas magyarországi költővel, íróval, műfordí­tóval beszélgettünk. SUSLA BÉLA Versek, prózák, fordítások, dráma, oktatás... Hogyan le­het ennyire sokoldalúnak lenni - és hogyan lehet mind­ezt győzni szusszal? Egyrészt szeretek egy kicsit mindenbe belekapva dolgozni, másrészt szórakoztat is a sokfé­leség. Fontos, hogy közben nem unom el magamat, mindig van valami, amihez kedvem támad. Most például párhuzamosan dolgozom 18. századi angol versikék fordításán, egy mai rockdal szövegén Tompos Ká- tyának, nemrég fejeztem be egy háromrészes verset a zene lei­kéről, és hamarosan belefogok egy Algériában játszódó novel­lába, nemrég jártam ott. Persze nyáron, mikor neki kell látnom a regényemnek, minimálisra fogom szorítani ezt a cikázást. Van, ami hosszútávfutás. Verseiben halmozódnak a tökéletes rímek, gyakoriak a szójátékok. Meg lehet ezt ta­nulni vagy születni kell rá? Aki nem tanul, az hiába szü­letik bármilyen tehetségnek, nem fog kibontakozni. Persze nem mindenkinek útja, hogy zsonglőrködjön a rímekkel. Nagyszerű költőnk, Oravecz Imre kifejezetten irtja ezeket a verseiből. Én ellenben szeretek ezzel trükközni, ezért bíbelő­döm vele. Ehhez képest április­ban kijön a Móránál egy kiska- maszos szabadverskötetem, a Kapjátok elTüdő Gyuszit! Az előadásmódja, a közön­ség előtti fellépése kiváló színészi teljesítmény is. Nem készült színésznek? Nagy ripacs vagyok, az biz­tos. Egy jó poén kedvéért szíve­sen bohócot csinálok magam­ból. Ennek jó hasznát veszem tanítás közben, a hallgatóim kö­rében is. Különben operaéne­kesnek, tenornak készültem, és persze ott sem árt, ha valakiben benne van a kutyavér. A kötött szövegekkel egyébként mindig bajom volt, csak improvizálni szeretek. Saját verseimből alig tudok egyet-kettőt kívülről. Úgyhogy színésznek most már nem állok, hősszerelmes úgyse lehetnék, alább pedig nem adom. Maradok a műfajnál, amelyet Gryllus Dániel barátom „stand up poetrynek” nevez. A gyerekversek írásakor mennyire inspirálták a saját gyerekei? Ó,' nekik nagyon sokat kö­szönhetek! Az ő szemléletük, élettapasztalatuk újabb néző­pontot, lendületet ad. Naponta érzékelem, milyen forradalmi egy gyerek látás- és gondolko­dásmódja. Egy apró példa: egy­szer feleségem mesélte este, hogy ha Afrikában a Tanganyi- ka-tó vize pár fokkal felmeleg­szik, bizonyos lények kihalnak, mások elszaporodnak, borul az ökológiai egyensúly... Ágnes lányom, a család legkisebbje, ötévesen is komoly arccal kommentált: igen, az nagy baj, ha fölmelegszik a tanganyitoga­tó. Hosszan találgattuk, mit is jelenthet ez a szó. Én valami le­dér karibi évnyitóra tippeltem, ahol tangahúron penget a ze­nekar, ám Kiss Judit Ágnes köl­tő kollégám felvilágosított, hogy a tanganyitogató volta­képpen a Chippendale-fiúk ma­gyar neve, és ha ők felmeleg­szenek, annak valóban globális mellékhatásai lehetnek... Az ef­féléknek íróként jó hasznát ve­szem. Mennyire befolyásolják az írást az ötletek? Mindig több az ötletem, mint az időm, rengeteg noteszt írok tele velük. Amúgy is noteszmá­niás vagyok, bárhol járjak, ve­szek legalább egy füzetet. Van Rómából, Oslóból, Brüsszelből, Moszkvából... És olykor-olykor ezekből szüretelek. Teljesen el­feledett ötletek ugranak elő né­ha a dzsungelból, továbbfej­lesztem őket, és örvendezek. Afféle halász-vadász-gyűjtöge- tő munka ez. No persze nem mindig hasznavehető, amit ta­lálok. Akkor szépen kihúzom, kidobom, hiszen ez legalább olyan fontos része az írásnak, mint a szövegrögzítés. Valaki azt mondta, egy életmű súlyát nem a leírt, hanem a kidobált szavak száma adja meg. Kik a kedvenc költői, írói? Kosztolányi és Weöres min­denképpen, de nagyon hosszú a lista. Prózában pedig Orhan Pamuk, Mario Vargas Llosa, Ju­lio Cortázar, Gion Nándor, Torgny Lindgren, Yasmina Khadra vagy Arto Paasilinna hatnak rám leginkább mosta­nában. Színes világok, virtuóz írástechnika, remek történetek. És persze maga az ember ezerfé­le fénytörésben, ölve-ölelve, ahogy mesél, és képére formálja az egész világot. Évek óta a Louvre a legnépszerűbb A párizsi Louvre volt a leglátogatottabb művészeti múzeum 2012-ben - hozta nyüvánosságra szokásos évi összesítését a The Art Newspaper című művészeti szaklap. Az intézmény 2007 óta őrzi elsőségét, tavaly 9,7 millió látogatót vonzott. A második a listán a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum (6,1 millió látogató) a harmadik, negyedik és ötö­dik helyet pedig három londoni múzeum (a British Museum, a Taté Modem és a National Gallery) szerezte meg. Meglepő módon a húsz legnépszerűbb tárlat egyikének sem az öt leg­látogatottabb múzeum valamelyike adott otthont. 2012 legnépszerűbb tárlata a tokiói Metropolitan Művészeti Mú­zeum régi holland mesterek munkáit felvonultató kiállítása volt - napi 10 500 látogatót vonzott. A napi látogatószám" alapján a budapesti Szépművészeti Múzeum Cézanne és a múlt című tárlata is bekerült a száz legnépszerűbb tárlat kö­zé (naponta 3390-en látták). (MTI) Jönnek szép sorjában a történetek teremtésről, bűnbeesésről, udvarlásról, házasságról, borról és részegségről... Kuttyomfittyék aranymadara Az előadást holnap a budapesti táncháztalálkozón láthatják az érdeklődők (Képarchívum) Az Illés alapítója volt Elhunyt Illés Károly Budapest. Hosszan tartó be­tegség után 69 éves korában szerdán elhunyt Illés Károly, az Illés együttes alapító tagja, a zenekarvezető Illés Lajos test­vére. Az Illés zenekar családi zenekarként alakult 1957-ben. Zongorán Illés Lajos, szaxofo­non Illés Károly játszott, Zsiga István gitározott. A korai Illés a korszak ismertebb külföldi számait játszotta: dixielandet, olasz slágereket, örökzöldeket, Shadows- és Hurricanes-dalo- kat. Amikor a Budapesti Műsza­ki Egyetem zenekara lettek, az Illés testvérekhez csatlakozott Nényei Tass (basszusgitár, ha­waii gitár), Farkas Ádám és Ha­lász Gyula (gitár), Rozinszky Csaba, majd Körmendy János (dob). Repertoárjuk a Beatles és a Radio Luxembourg hatásá­ra bővült. Illés Károly a hatva­nas évek közepéig volt tagja á zenekarnak. (MTI) LAKATOS KRISZTINA Tudják, mit jelent, ha egy lánynak fara is van, melle is van, mégis csorba? Mi történik, ha az aranymadár beleül az aranyfészekbe, azután elpusz­tul? Ha igen, érdemes meg­nézniük a Kuttyomfitty Társu­lat Aranyfészek, aranymadár című műsorát. Ha nem értik, akkor egyenesen kötelező. Azért mondjuk be a szolgálati közleményt is: szigorúan 16 éven felülieknek ajánlott. A Kuttyomfitty Társulatot bő egy éve alakította meg Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás. Egykori hivatásos néptáncos­ként kicsit szakmán belül, ki­csit szakmán kívül folytatják a pályájukat: afféle mini vándor- társulatként járják az országot műsoraikkal, amelyekben nép­dalokat, -táncokat, -meséket, -játékokat szőnek össze. Tavaly három gyerekműsort mutattak be; Az elvarázsolt királykis­asszonnyal, A betyárok így él­tek, úgy éltek... című előadás­sal (melyben a csapat harma­dik tagja, Rebro Ágota is közreműködik bábosként), va­lamint A eltáncolt cipellőkkel Pajzán műsorukban ar­ról mesélnek (táncol­nak, énekelnek..), ami egy férfit és egy nőt összeköt vagy elválaszt. több mint hatvanszor léptek fel óvodákban, iskolákban, külön­féle rendezvényeken. Kuttyomfittyék a közelmúlt­ban gondoltak egy merészet, és kirakták a tizenhatos karikát. Aranyvessző, aranymadár című pajzán előadásukban ar­ról mesélnek (táncolnak, éne­kelnek...), ami egy férfit és egy nőt összeköt vagy éppen elvá­laszt. Azaz jönnek szép sorjá­ban a történetek teremtésről, bűnbeesésről, udvarlásról, há­zasságról és persze a házaséle­tet nem ritkán megkeserítő borról és részegségről... ,A népi kultúrának a pajzán történetek, adomák is a részei. Az emberek régen is csak olya­nok voltak, mint most: beszél­tek mindenről. Hol szülte köl­tőien, finom utalásokkal, áthal­lásokkal, hol vaskosabban fo­galmazva - meséli Dobsa Ta­más. - A duda a pásztorkodás­hoz kapcsolódott, a pásztorok kemény, szókimondó emberek voltak. Éppen ezért a dudanó­ták között szép számmal akad­nak olyanok, amelyekben bi­zony elég szabadosán nevén nevezték a dolgokat. Igaz, a csúnya szavakat a kutatók, gyűjtők nem ritkán kicenzúráz­ták a lejegyzett szövegekből.” Kuttyomfittyék műsorában mindebből ízelítőt kapunk: hol máshol kezdődhetne a törté­net, mint Ádámnál és Évánál, majd dudanótákat, meséket, trufákat, vőfélyszövegeket, a szerelmes évődésről szóló nó­tákat, a legénységet, leánysá- got kifejező táncokat látha­tunk, hallhatunk Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás elő­adásában. Az Aranyfészek, aranymadár holnap a budapesti táncházta­lálkozón vendégszerepel. A Kuttyomfitty Társulatot Né­meth Dénes zenekara kíséri.

Next

/
Oldalképek
Tartalom