Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-27 / 73. szám, szerda

10 Régió - Csallóköz és mátyusföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 27. www.ujszo.com Öt kilométeres partszakaszt tisztítottak meg Takarítás a víz világnapján BARTALOS ÉVA Galánta. Március 22. avíz vi­lágnapja, ebből az alkalomból bemutatók és kiállítás várta az érdeklődőket a járási székhely főterén. Az alapiskolások meg­tekinthették a vízművek tech­nikai felszerelését. A városháza ülésterlmében előadást hallhat­tak a víz fontosságáról és a szakemberek munkájáról. A Samsung vállalat önkéntesei idén is munkával ünnepelték a víz napját. A Szlovák Horgász- szövetséggel megtisztították a vágkirályfai víztározó partját. Több mint száz önkéntes kap­csolódott be a nagytakarításba, így az eredeti terv kétszeresét teljesítették: 2,5 kilométer he­lyett 5 kilométeres szakaszt tisztítottak meg. Az önkéntesek tevékenységükkel fel szeretnék hívni a lakosság figyelmét a környezetvédelem fontosságá­ra. „Örülök, hogy önkénteseink idén is megszervezték a nagy- takarítást. Külön öröm, hogy a résztvevők száma a tavalyi év­hez viszonyítva megduplázó­dott” - mondta Kyung Jin Kim, a Samsung elnöke. Hozzátette, a régió egyik legnagyobb mun­káltatójaként felelősséggel tar­toznak az olyan társadalmi te­vékenységek iránt, amilyen a környezet védelme. A gyerekek a vízművek járműveit is kipróbálhatták (A szerző felvétele) Az évfordulóra emlékkönyvet adtak ki Jubilált a bősi Amadé László Alapiskola ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Bős. Nagyszabású ünnepség- sorozat zajlott az iskolaépület átadásának ötvenedik évfordu­lója alkalmából a bősi Amadé László Alapiskolában. Március 18-ától 22-éig rendhagyó órák­nak, előadásoknak, kiállítások­nak, vetélkedőknek és találko­zóknak adott otthont. Az ünnepségsorozat nyitá­nyaként Horváth Renáta peda­gógus tartott rendhagyó iroda­lomórát Amadé László költő életművéről, majd Sebő Renáta igazgató köszöntötte a jelenle­vőket, és az alma mater öt évti­zedéről beszélt, utána bemutat­ta az Amadé László Alapiskola emlékkönyvét. Később az iskola énekkara lépett a színpadra, majd negyvennégy helyi tanuló részvételével Böüsi szakajtós címmel néprajzi vetélkedő zaj­lott. Kedden Baka, Nyékvár- kony, Csilizradvány és Bős csa­patainak részvételével sport- rendezvény zajlott, szerdán pe­dig a januárban meghirdetett rajzpályázat kiértékelése, díjki­osztója, az alkotásokból össze­állított kiállítás megnyitója. Ezen a napon rendezték az Amadé László vers- és próza­mondó fesztivált is. Csütörtök délután a szülőket, a volt diáko­kat és az iskolabarátokat látta vendégül az intézmény, mely­nek tanulói másfél órás műsort adtak. A rendezvénysorozat utolsó napján délelőtt fénykép- és gyermekrajz-kiállítás nyílt a helyi művelődési ház előcsar­nokában. Délután Sebő Renáta iskolaigazgató huszonnégy sze­mélynek adott át Amadé László- emlékplakettet. „Azoknak a munkáját ismertük el, akik az elmúlt évtizedekben a fiatalság életét felpezsdítő tevékenysé­gükkel a bősi magyar iskolát szolgálták - mondta. - Emlék­plakettet vettek át az iskola nyugalmazott pedagógusai és Fenes Iván polgármester a ma­gyar nyelvű oktatás támo­gatásáért.” Az ünnepségen az igazgató átvehette Bős Nagy­községelismerő oklevelét, (la) Múltidézés - tanítási óra 1970-ben (Fotó: Az Amadé László Alapiskola képarchívuma) Az integráció és az alacsony szaporulat miatt egyre kevesebb gyerek kerül speciális iskolába Speciális iskola a kastélyban A hagyományos osztálytermek mellett számítástechnikai teremben is tanulhatnak a gyerekek (A szerző felvétele) Tallós. A községben 46 éve működik speciális iskola, melynek osztályai az egykor fényűző kas­tély termeiben kapnak helyet. Évekkel ezelőtt kollégium is működött az intézményben, mára azonban csak három osz­tályteremben folyik a ta­nítás. A kastély többi terme üresen áll, felújí­tására nincs pénz. BARTALOS ÉVA Jelenleg 31 diák tanul a spe­ciális iskolában, mindegyikük fogyatékossága A variánsú, ez a legenyhébb fokozat - tudtuk mag Králik László igazgatótól. A gyerekekkel négy speciális pedagógus foglalkozik. A ki­lenc évfolyam diákjai össze­vont osztályokban tanulnak. „Túllépjük azt a létszámot, ami a speciális iskolákról szóló tör­vényben le van fektetve. Ha ezt nem tennénk meg, nem tud­nánk fenntartani az intéz­ményt, ugyanis a normatív tá­mogatásokból befolyó pénz éppenhogy elég” - mondta Krá­lik. Az alapiskolákban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az integrációra, ezért is kerül kevesebb gyerek a speciális tanintézménybe. A másik ok az egyébként is alacsony gyerek­szaporulat. „Számunkra az in­tegráció nem gond. Csak az okoz problémát, hogy hiá­nyoznak a szükséges feltételek, kevés a speciális pedagógus, hiányoznak a tankönyvek, munkafüzetek és feladatlapok. Mi tudjuk, mire van szükségük az alacsonyabb képességű gyerekeknek” - folytatta az igazgató. A speciális iskolában külön tankönyvekkel és mun­kafüzetekkel dolgoznak. A gye­rekek a hagyományos alapisko­lák tananyagának mintegy het­ven százalékát sajátítják el. Az új iskolatörvény értelmében rugalmasabb lett a tanterv. A kötelező tananyagon kívül sza­bad kezet kap a pedagógus. A speciális alapiskolában is ugyanúgy zajlik az élet, mint a többi általános iskolában. ,A gyerekkel rendszeresen járunk Komáromba a Jókai Színházba, emellett versenyeket is szerve­zünk. Különféle szervezetek felkérésére készítenek rajzokat a gyerekek, a vers- és próza­mondó versenyeken szintén részt vesznek tanulóink” - tájé­koztatott az igazgató. Van szá­mítástechnikai szakkör és sportkör is. Ezek finanszírozá­sát a tanulmányi utalványokkal oldják meg. Jelenleg a kastély két szárnyát használják, az egyikben folyik a tanítás, a má­sikban az iskola konyhája és ét­kezdéje kapott helyet. Az igaz­gatótól megtudtuk, hogy a konyha üzemeltetése nagyon költséges, eddig azonban nem sikerült másképp megoldani a gyerekek étkeztetését. Az épü­let fenntartása is nagy összege­ket emészt fel. Ezt legjobban a fűtésszámla igazolja. Hogy megtakarítsanak némi pénzt, négy részre osztották az épüle­tet, csak azt a két szárnyat fűtik, ahol folyik a munka. A tallósi speciális iskolába el­sősorban helybeliek járnak, öten Hidaskürtről, 12 tanuló Nádszegről. A nádszegieket is­kolabusz szállítja. „Az iskola­buszt a gyerekek útiköltségére szánt támogatásból oldjuk meg, az iskolabusz működtetése ol­csóbb, mint ha a gyerekek Ga­lánta vagy Felsőszeli felé kerül­ve járnának iskolába” - mondta Králik László. A speciális alapiskola elvég­zése után a diákok egy része a régió egyetlen magyar tan­nyelvű speciális szaktanintéze­tében tanul tovább Ekecsen. Az igazgatótól megtudtuk, bizony­talan azoknak a tanulóknak az elhelyezkedése, akik a speciális iskolában tanultak. „Vannak visszajáró diákjaink, az ő be­számolóikból tudjuk, hogy ne­hezen találnak munkát. A csa­ládi háttér is nagy hatással van a diákjainkra. Néhányan csak 16 éves korukig járnak iskolá­ba, ezt sajnos nem tudjuk befolyásolni” - zárta a beszél­getést az igazgató. A családi nap alkalmából a kiállításokat is ingyen tekinthették meg az érdeklődők Húsvéti családi nap a múzeumban BARTALOS ÉVA Galánta. Szombaton családi napot tartottak a helyi Honis­mereti Múzeumban. A gyerekek megismerkedtek a tojásdíszítés rejtelmeivel, kosarat és korbá­csot fontak, húsvéti díszeket ké­szítettek. A múzeum kiállításait ingyen tekinthették meg az ér­deklődők. Dániel Libárik, a múzeum munkatársa elmondta, a csalá­di nappal elsősorban a gyerme­kes családokat akarták megszó­lítani. ,A múzeum ajtaja min­den látogató előtt nyitva áll. Azt szeretnénk elérni, hogy az em­berek más szemszögből is meg­ismerjék a múzeumot, a ha­gyományokat. Az alkotómű­helyekben jól szórakoznak a gyerekek” - nyilatkozta la­punknak Libárik. Az idei húsvé­ti napra sokkal többen elláto­gattak, mint a korábbi hasonló rendezvényekre. Keppert Jó­zsef múzeumigazgatótól meg­tudtuk, ez főként a népsze­rűsítésnek köszönhető. „Job­ban figyeltünk a rendezvény propagálására. A múzeum munkatársai bejárták a helyi is­kolákat, plakátokat készítet­tünk. Újításként idén állatsi- mogatót is készítettünk, ez A gyerekek helyi és környékbeli alkotóktól tanulhattak szerző felvétele) szintén népszerű a gyerekek körében. Külön örülök annak, hogy mindegyikünk azon fára­dozik, miként lehetne még több vendéget megszólítani és att­raktívabbá tenni a rendezvényt. Fél tízkor kezdődött a családi nap, volt, aki már fél tíz előtt a múzeum bejáratánál várako­zott, ez nagy siker” - mondta Keppert. Az öt kézműves­műhelyben helyi és környékbeli alkotók foglalkoztak a gyere­kekkel. Viasszal vagy dróttal dí­szített hímes tojások készültek, a gyerkőcök mézeskalácsot dí­szíthettek, papírból fonhattak kosarat. Az egyszerű technikák fortélyait mindenki elsajátít­hatta, és rövid idő alatt készül­tek el a húsvéti díszek. Az alko­tók visszajáró vendégek, szíve­sen vesznek részt a Honismere­ti Múzeum rendezvényein. Harmadik éve rendeznek csa­ládi napokat a múzeumban, évente háromszor karácsony­kor, húsvétkor és a múzeumok éjszakáján. Szombaton ötödik alkalommal várták a családo­kat. Jelenleg három kiállítás lá­togatható a múzeumban, az ér­deklődőket szívesen körbeve­zették a malmokat, gyógyszer- tárakat és Kodály Zoltán élet­művét bemutató expozíción.

Next

/
Oldalképek
Tartalom