Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 68. szám, csütörtök

8 Külföld ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com ■■BinEnnH Tisztelet és tolerancia Vatikánváros. A vallá­sok közötti tisztelet és to­lerancia fontosságát hangsúlyozták tegnap a Vatikánban, amikor Fe­renc pápa a keresztény egyházak és más vallások képviselőit fogadta. A pá­pát I. Bartolomaiosz kons­tantinápolyi ökumenikus pátriárka köszöntötte, s beszédében a szegény­ségben való példamuta­tást nevezte Ferenc meg­különböztető jegyének. A pápa testvérének nevezte és átkarolta I. Bartolo- maioszt, majd válaszbe­szédében a keresztény egyház egységének és az ökumenikus párbeszéd folytatásának jelentőségét hangsúlyozta. Külön szólt a zsidó és a muzulmán de­legációk képviselőihez, a nem keresztény vallások iránti barátságot és tiszte­letet hangoztatva. Kiemel­te, hogy a keresztényeket „rendkívüli lelki kötelék” köti a zsidósághoz. (MTI) Készülnek a beavatkozásra Washington. Katonai műveletek forgatóköny­vét írja több NATO-tagor- szág, hogy véget lehessen vetni a két éve tartó szíriai polgárháborúnak. Ezt a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottsá­gában állította James Stavridis tengernagy, az Európában állomásozó amerikai erők legmaga­sabb rangú parancsnoka. Azonban Stavridis nem nevezett meg egyetlen tagországot sem. Mielőtt a NATO katonai szerepet vállalna Szíriában, az ENSZ BT-nek határozat­ban kell ezt engedélyez­nie, és mind a 28 NATO- tagnak jóvá kell azt hagy­nia. „Készen állunk arra az esetre, ha felkérnek min­ket, ahogy Líbia estében is történt” - fogalmazott Stavridis. (MTI) Korlátozták önmagukat Prága. A cseh törvény- hozás alsóháza után teg­nap a felsőház is korlátok közé szorította a képvise­lők és a szenátorok men­telmi jogát. A 71 tagú fel­sőházban 58 szenátor mondott igent arra, hogy a mentelmi jogot a man­dátum idejére korlátoz­zák. Ugyanis Csehország­ban a parlamenti képvise­lők és a szenátorok eddig életük végéig tartó men­tességet élveztek. A mos­tani javaslatot, amely im­már a 18. kísérlet volt a törvényalkotók mentes­ségének korlátozására, a pártok megegyezése alap­ján nyújtották be. (-kés) Újabb vallásközi háború dúl Irakban - a szunnita iszlamisták szerint a síita kormány elnyomja a szunnita kisebbséget Szomorú tizedik évforduló: csak a veszteségeket vehetik számba Ryan Lamke Irakban elesett barátját gyászolja az arlingtoni nemzeti sírkertben (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Több mint négy és fél ezer amerikai katona halt meg az iraki háború­ban. Ma már tudjuk: fölöslege­sen. Hozzávetőleg 125 ezer iraki civü halt meg a tíz év alatt, no nem a háborúban, hanem a kü­lönböző merényletekben, terro­rista támadásokban-teljesen fö­löslegesen. A Szaddám-rezsim eltűnt, de a béke és demokrácia nem köszöntött be. Január óta hetenként átlag két alkalommal történnek ön­gyilkos merényletek; Irakban évek óta nem volt ilyen magas a terrorcselekmények száma. Tegnap az al-Kaida iraki szárnya vállalta a felelősséget az előző napi bagdadi merényletekért, amelyekben 52 ember meghalt és több mint kétszáz megsebe­sült. Az Iraki Iszlám Állam (ISI) az ország megszállásának 10. évfordulójához időzített közle­ményében azt állította, ez a tá­madás csak ízelítő volt, további bosszúálló akciók követik mind­azokért, akiket a jelenlegi rend­szerkivégzett. A 2003. március 20-án kez­dődött invázió 10. évfordulója alkalmából Colin Powell a Frankfurter Rundschaunak nyi­latkozva elismerte, az USA óriási hibákat követett el, végig kellett volna gondolnia a bevonulást, szem előtt tartva a várható kö­vetkezményeket. De erre túl ke­vés figyelmet fordított. Az invá­ziót megindító George Bush ak­kori amerikai elnök külügymi­nisztereként Powell az ENSZ- ben elhangzott beszédében, az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekre hivatkozva Ameri­ka iraki háborújának támogatá­sára szólította fel a nemzetközi közösséget. További indokként említette Szaddám Húszéin fel­tételezett kapcsolatait az al-Kai- dával. Egyik sem volt igaz. Po­well is csakjóval később nevezte mindkét indokot meglehetősen ingatagnak egy kongresszusi vizsgálóbizottság előtt. Powell emlékeztetett: az iraki nép a helyzet stabilizálásának elősegítését várta az USA-tól. „Ehelyett csak szemlélői voltunk annak, hogy megkezdődnek a felkelések, és lassan, de folya­matosan kicsúsznak az ellenőr­zés alól.” Az évforduló kapcsán írásos nyilatkozatban méltatta az ame­rikai katonák akkori helytállását Barack Obama elnök, ugyanak­kor további együttműködést ígért Iraknak egy békés jövő megteremtése érdekében. Oba­ma nehéz évfordulóról beszélt, de leszögezte: „Utolsó katoná­ink 2011-ben emelt fővel hagy­ták el Irakot. ” (MTI, ú) Senki sem vár túl sokat az izraeli-palesztin béke ügyében az amerikai elnök látogatásától Botrány Párizsban Izrael nem hisz Obamának ^Ser Jeruzsálem. Elnökként még sosem járt Izrael­ben, második mandátu­mának első külföldi útja viszont ide vezetett, ezért is beszélnek törté­nelmi látogatásról. Két, egymástól mindenben különböző, egymást nem kedvelő, de egymásra utalt ember politikai iszapbirkózása kezdő­dött tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeliek több mint fele úgy látja, Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket, legalább­is ez derül ki a tel-avivi közvéle­mény-kutatási adatokból, noha az amerikai elnök látogatásának egyik bevallott célja éppen az iz­raeliek megnyerése. Amerikai elemzők szerint Obama az izrae­li közvélemény meggyőzésével a békefolyamatot szeretné elő­mozdítani, hiszen azt előre beje­lentette, hogy nem visz magával újjavaslatokat. Az amerikai elnök és az izraeli kormányfő találkozóját eleve INDEX-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Keményen bí­rálták helyi idő szerint kedden este Orbán Viktor kormányát: az USA Helsinki Bizottsága meg­hallgatást tartott Washington­ban A demokrácia röppályája - Miért számít Magyarország cím­mel. Ezt a testületet 1976-ban hozták létre, hogy folyamatosan vizsgálja a Helsinki Egyezmény betartását az európai országok­ban. Tagjai között nyolc szená­tor és nyolc képviselő is van. Ma­gyarországot Szájer József, a Fi­desz EP-képviselője és Gulyás maratonira (ötórásra) tervez­ték. Korábbi megbeszéléseikhez - amelyek sosem voltak szívé­lyesek - képest változtak az erő­viszonyok. Benjámin Netanjahu alaposan meggyengült a januári választásokon, Obama pozíciója viszont megerősödött, mert már nem kell törődnie az újraválasz­tással, szabadabban dönthet. A két országnak közös érdeke, hogy a Közel-Keleten elejét ve­gyék az atomfegyverkezési ver­senynek, a radikális iszlám ter­jedése egyszerre fenyegeti Ame­rikát, a Nyugatot és Izraelt. Iránnal kapcsolatban azonban nincs teljes egyetértés: Jeruzsá­lem szerint már nyáron lépni kell Teheránnal szemben. Washing­tonban viszont úgy vélik, még egy évet várni lehet az esetleges katonai megelőző támadással. El kell érkeznie a békének a Szentföldre - ezt hangoztatta először Obama, amikor megér­kezett a tel-avivi Ben Gurion re­pülőtérre. Elsőként Simon Pe- resz elnök üdvözölte őt Izrael földjén, majd Netanjahu köszö­netét mondott Obamának, hogy elismeri Izrael jogát az önvéde­lemhez, és Izrael stabil és biztos béke iránti vágyáról beszélt. Gergely, a Fidesz frakcióvezető­helyettese képviselte a mindvé­gig rendkívül udvarias hang­nemű meghallgatáson. Szájer az ezeréves magyar al­kotmányozási hagyományokról beszélt, és azt mondta, a múlt héten elfogadott negyedik al­kotmánymódosítás „az alkot­mánybíróság kérésére, nem pe­dig annak ellenében született meg”. Az antiszemita és rasszis­ta vádakkal szemben felhozta, hogy az Orbán-kormány alapí­totta a Holokauszt Emlékköz­pontot és vezette be az iskolák­ban a Holokauszt Emléknapot. A Mintha minden rendben men­ne. Obama és Netanjahu. (TASR/AP) Obama válaszában megemlí­tette, a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen él­tek. Ezzel híres, 2009-ben Kai­róban elhangzott - közel-keleti magyar médiaszabályozást si­kertörténetnek minősítette: egyetlen olyan esetről sincs tu­domása, hogy cenzúráztak vagy újságírókat zaklattakvolna. Benjamin Cardin szenátor, a bizottság elnöke azt mondta, Magyarország nagyra becsült tagja az euroatlanti szövetség­nek, de vitatott lépései aggo­dalmat keltenek. Az aggályos je­lenségek között említette az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsa­ságát, az átláthatóság hiányát, a széles körű demokratikus rész­vétel hiányát, valamint azt, hogy programj át ismertető - beszédét korrigálta, amikor Izrael meg­születését csakis a holokauszt­hoz kötötte, amiért komoly bírá­latok érték a zsidók részéről. Obama leszögezte, „Amerika tisztában van a béke megterem­tésének nehézségeivel, de mégis békére törekszik Izrael és szom­szédai között”. Az elnök sorra kezet fogott a hadsereg Vaskupola nevű egy­ségének minden megszeppent kiskatonájával, beszédbe is ele­gyedett velük. Kimutatták, hogy a zsidó államban kifejlesztett, rövid hatótávolságú rakétákat megsemmisítő rendszer a Gázá­ból kilőtt rakéták 84 százaléka ellen képes hatékony védelmet nyújtani. Ezt követően, a szikrázó nap­sütésben a protokollra fittyet hányva Obama lekapta zakóját, majd Netanjahuval együtt ing­ujjra vetkőzve és gyalog folytat­ta útját az őt Jeruzsálembe szál­lító helikopterig, a rá váró limu­zinok pedig a parkolóban ma­radtak. A palesztin területeken, fő­leg Gázában és Hebronban nagy tömegek tüntettek a láto­gatás ellen. (MTI, ú) Magyarország etnikai alapon biztosít állampolgárságot a szomszédos országban élő ma­gyaroknak. A hazai felszólalók egyöntetű véleménye az volt, hogy Magyarországon rossz hányba mennek a dolgok. A konkrét példák között felmerült Bayer Zsolt cigányozós cikke, a Magyar Gárda, a Jobbik és az, hogy a magyar közéletben és közbeszédben egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges né­zetek, az intolerancia, a kor­mány pedig nem lép fel hatéko­nyan ellenük, amivel gyakorlati­lag legitimitást ad nekik. Párizs. Lemondott Jérome Cahuzac, az adócsalás elleni küzdelemért felelős francia költségvetési miniszter, miután a párizsi ügyészség bejelentette, hogy adócsalás és pénzmosás gyanújával eljárást indított a tárcavezető állítólagos svájci és szingapúri bankszámlája ügyé­ben. Francois Hollandé államfő felmentette Cahuzacot, utódá­nak pedig Bemard Cazeneuve eddigi európai ügyekért felelős minisztert nevezte ki. A Media- part tényfeltáró internetes újság korábban azt írta, hogy Cahuzac éveken át titkos svájci bank­számlával rendelkezett. Miután a miniszter cáfolta, hogy valaha is külföldi bankszámlája lett volna, az oknyomozó portál közzétett egy 2000-ben készült felvételt egy telefonbeszélgetés­ről, amelyben állítólag Cahuzac a titkos számláról beszél. (MTI) Lagarde pellengéren Párizs. Házkutatást tartot­tak tegnap Christine La­garde, a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) jelenlegi fő­igazgatója, volt francia gazdasági és pénzügymi­niszter párizsi otthonában. A bíróság tisztázni akarja szerepét egy üzletember­nek, Bemard Tapie-nak 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyé­ben. Az eset akkor nagy vi­hart kavart. A miniszteri szintű politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság 2011 augusztusában hamisítás­ban való bűnrészességgel és hűtlen kezelés gyanújá­val indított vizsgálatot az ügyben. Az IMF-vezér ügyvédje azt mondta, La- garde-nak nincs rejteget- nivalója. (MTI) Tekintélyes amerikai szakemberek fogalmazták meg egyre növekvő aggályaikat Beolvastak az USA-ban a magyar kormánynak

Next

/
Oldalképek
Tartalom