Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-21 / 68. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiosztották a kátyúpénzt Pozsony. Legkésőbb március 26-ig kapják meg a megyei önkormányzatok a pénzügyminisztérium által az utak javítására elkülönített 8 millió eurót. A legtöbb pénzt az úthálózat hossza szerint a Besztercebányai és az Epeijesi kerület kapja (1,4 millió eurót), a legkevesebbet a Pozsonyi kerület (közel 294 ezer euró). 1,1 millió eurót kap a Nyitrai és a Kassai kerület, Nagyszombat megyének 914 ezer eurót és Zsolna megyének 829 ezer eurót utalnak át. „Az úthálózat hossza az egyetlen objektív kritérium, mely alapján igazságosan kiosztható a pénz” - mondta Peter Kažimír pénzügyminiszter. (TASR) Droglabor Komáromban Komárom. Droglabort számolt fel kedden a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség a magyar rendőrséggel és a vámnyomozókkal együttműködve Komárom Gadóc városrészében. Két személyt vettek őrizetbe, és több ezer tablettát, valamint különböző ismeretlen eredetű anyagokat foglaltak le. Ezeket szakértői vizsgálatnak vetik alá. Találtak továbbá kábítószer előállítására alkalmas gépeket és berendezéseket. A „laboránsok” az alapanyagokat Portugáliából, Hollandiából és Spanyolországból hozták be, egy Magyarországon hivatalosan bejegyzett cégen keresztül. Ezt követően futárcégekkel hozták Szlovákiába. (TASR) Változó foglalkoztatási törvény Pozsony. Májustól változik a foglalkoztatási törvény - a munkanélküliek rovására. Több támogatás nem jár majd automatikusan, a kérelmezők jogosultságát egy újonnan létrehozott szerv, az ún. foglalkoztatási bizottság fogja vizsgálni. A kormánypárti többség tegnap az ellenzék valamennyi javaslatát leszavazta, csak néhány smeres módosító indítványt fogadott el a plénum. Összesen 11 támogatási forma megszűnik, más, ma még automatikusan járó támogatások esetében pedig különböző korlátozásokat ír elő a jogszabály, vagy csökken a támogatás mértéke, (lpj) Krajcer és Maďarič egymást vádolják Gyanús a digitalizáció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Dániel Krajcer volt kulturális miniszter szerint 170 millió eurót veszélyeztet a kulturális minisztérium azzal, hogy egy érvénytelenített szerződésbe próbál életet lehelni. A kulturális örökség digitalizáci- ójára vonatkozó szerződést még Marek Maďarič (Smer) írta alá 2010-ben, közvetlenül a választások előtt. Most is azt állítja - jogi elemzésekre hivatkozva -, hogy a szerződés érvényes, mivel Dániel Krajcer szerinte jogellenesen szüntette meg azt. „Az ellenzéki képviselők szájából ma sok értelmetlenség elhangzott, főleg Daniel Krajceréből” - reagált tegnap az őt ért vádakra Maďarič. Újra megerősítette, hogy a minisztériumban nyoma sincs a szerződés felbontásának, hiába mutatta be az erre vonatkozó iratok másolatát Krajcer. Állítja azt is, hogy a szerződés nem 217 mülió euróra, hanem csak 40 millióra szólt. Az ellenzék szerűit azonban egyértelmű, hogy a kulturális minisztérium ellenőrzése alá akaija vonni a 170 millió eurót, ezért lehelt lelket a már megszűnt szerződésbe. „Fico tavaly decemberben dicsekedett azzal, hogy már 8 hónapja működik a kormány, és még semmilyen botrány nem került elő, hát ez most hatalmas botrány” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd parlamenti frakciójának vezetője. Az ügy kezdetén Maďarič szerződést kötött a Tender Media Grouppal a kulturális örökség digitalizálására. A szerződés teljes összege 215 millió euró volt. A választások után a szerződést annak előnytelen- ségére hivatkozva, de a szerződésnek megfelelően, 2011 őszén már Dániel Krajcer bontotta fel. Idén ősszel azonban a minisztérium újra megegyezett a céggel, felújítva a régi szerződést, amely azonban „már” csak 170 millió euróra szól, időközben ugyanis beszerezték a digitalizációhoz szükséges berendezéseket, (lpj, TASR) Homályos érvek a digitalizációról (Fotó: Vladimír Šimíček) Budapest és Pozsony is lát esélyt a Beneš-dekrétumok régtől húzódó kérdéseinek megvitatására Lajčák: a bocsánatkérés kevés Budapest/Pozsony. A szlovák és magyar kormány továbbra is másként látja a Beneš-dekrétumok ügyét, a nyilatkozatokból viszont úgy tűnik, mindkét oldalon van igény arra, hogy megbeszéljék, esetleg le is zárják a témát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha Szlovákia bocsánatot kéme a magyaroktól, azzal nem oldódna meg a Beneš-dekrétumok több évtizede húzódó vitája. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter így reagált magyar kollégája, Martonyi János szavaira, aki kedden úgy fogalmazott: „A kölcsönös kiengesz- telődéshez és a múlt lezárásához vezető útra a szlovákiai magyarok irányába történő bocsánatkéréssel kellene rálépnünk.” Lajčák tegnap a kormány ülése után azt mondta, a bocsánatkérés nem jelentene megoldást. „Nem arról van szó, hogy Szlovákia bocsánatot kér, és minden el van intézve - jegyezte meg. Szlovákia állítólag készen áll, hogy Eddig virágnyelven beszélgettek erről tárgyaljon. - Leülhetünk és megbeszélhetjük, mi az, amit meg kell tenni, hogy lezárhassuk ezt a kérdést” - javasolja a szlovák miniszter. Szerinte ez bonyolultabb ügy, mint az egykori csehországi szudétanémetek esete. Az egész mostani párbeszéd ugyanis onnan indult, hogy Lajčák a Mladá fronta Dnes cseh napilap hétfői számában azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy Szlovákia tesz egy olyan gesztust a magyarok irányába, mint Petr Nečas cseh kormányfő, aki a közelmúltban bocsánatot kért a II. világháború után kitelepített németektől. Lajčák tegnap azt is hangsúlyozta, hogy a dekrétumok eltörléséről szó sem lehet, mert azt a szlovák kormány a háború utáni európai status quo részének tekinti. „Eltörlésükkel a II. világháború végeredményeit vonnánk kétségbe” - vélekedik Lajčák. Mindkét tárcavezető nyilatkozatai azt jelzik, hogy a két (SITA-felvétel) kormány igényli a Beneš-dek- rétumokról folyó vita lezárására. Martonyi János egyetért Lajčákkal abban, hogy a két ország között erősödő bizalmi viszony és az intenzív kormányközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy azok a témák is napirendre kerüljenek, amelyek tekintetében a felek álláspontja alapvetően ellentétes volt egymással. Megbeszéléseik során állítólag megerősítették, hogy a kérdés rendezése közös érdek. (MTI, SITA, vps) Jelentősen nőtt Andrej Kiska támogatottsága, a jobboldal felaprózza magát A második fordulóban meg lehet verni Ficót ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico biztosan megnyerné köztársasági- elnök-választás első fordulóját, de a másodikkal feltehetően gondjai lennének. Ha ebben a hónapban tartották volna az elnökválasztást, és indult volna, az első fordulóban ő kapta volna a legtöbb szavazatot, állítja a Focus ügynökség közvélemény-kutatása. A kormányfőre a megkérdezettek 29,9%-a szavazott volna. Fico lapunknak nemrég elmondta: nem foglalkoztatja az elnökválasztás, pártja, a Smer pedig csak év végén áll elő saját jelölttel. A felmérés szerint Andrej Kiska sem esélytelen. A függetien jelöltnek a Focus 23%-ot mért, ami azt jelenti, hogy Fico után őt akaiják a legtöbben. Kiska eredményei meglepőek, januárban az MVK ügynökség mindössze 5,8%-ot mért neki. A Jó Angyal nevű karitatív szervezet vezetőjeként ismert Kiska eddig a legaktívabb jelölt, és ez sokat számít a választóknál, magyarázta lapunk kérdésére Martin Slosiarik, a Focus elemzője. „A segíteni akaró, jó ember szerepét igyekszik magára venni, ez pedig hatásos Szlovákia lakosainál” - teszi hozzá Slosiarik. Egyben emlékeztet, hogy egy évvel vagyunk az elnökválasztás előtt, tehát nem állítható biztosan, hogy ez a végeredmény. Úgy véli, egy Iveta Radičovához hasonló jobboldali személyiség indulása teljesen átrendezheti az erőviszonyokat. A jobboldali politikusok támogatottsága jóval elmarad Fi- cóé és Kiskáé mögött. A Focus szerint ebben a hónapban a KDH-s Pavol Hrušovskýra a válaszadók 12,0 Peter Šťastný volt jégkorongcsülagra (aki jelenleg az SDKÚ európai parlamenti képviselője) 10,6% szavazott volna. Okét követné a KDH-ból távozóban levő Rado- slav Procházka 9,4 és az egykori KDH-elnök Ján Čamogurský 7,6%-kal. Martin Bútora szociológusra, akit korábban a Híd megszólított az elnökválasztás kapcsán, 7,5% szavazna a Focus szerint. Az ellenzéki jobbközép pártoknak Hrušovský, Camo- gurský vagy Procházka közül kellene kiválasztaniuk azt a személyt, aki mögé besorakoznak, véli Michal Horský. A politológus szerint mindenképp a Smer jelöltje lesz a legesélyesebb. „A jobboldali politikusok népszerűségének megoszlása figyelmeztetés az ellenzéknek” - mutat rá Horský. Az 1002 megkérdezett személynek az 58,8%-a ment volna el szavazni. (SITA, vps) Kaliňák: túl kis ország vagyunk ahhoz, hogy nemzetközi korrupciós ügybe keveredjünk Az OECD korrupciós példaként említi a Gorillát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is felfigyelt a hírhedt Gorilla aktára a nemzetközi üzleti tranzakciókkal kapcsolatos korrupcióról szóló jelentésben. A jelentést kidolgozó munkacsoport arra kéri az országot, haladéktalanul vizsgálja ki az aktában említett gyanús korrupciós eseteket, illetve az ehhez hasonló ügyeket. A szóban forgó jelentést, amely csak általános szintű ajánlásokat tartalmaz, tegnap vette tudomásul a kormány. Az OECD nonprofit szervezetek és különböző állami szervek képviselőitől szerzett tudomást a Gorilla aktáról, a szervezet képviselői még tavaly, a legnagyobb Gorilla-ellenes tüntetések idején jártak Szlovákiában. „Tekintettel arra, hogy a hatóságok az országban felmerülő korrupciós eseteket sem tudják kellőképpen rendezni, különösen olyankor, ha politikusok vagy befolyásos vállalkozók kerülnek gyanúba, felmerül a kérdés, miképp tudnák tisztázni a nemzetközi kihatású korrupciós ügyeket” - olvasható a jelentésben. A kormány reakciója szerint az OECD ajánlásának teljesítése szempontjából mindegy, mikor zárul le a Gorilla-ügyben indított nyomozás, mivel az említett akta csak egyfajta példaként van megemlítve, az ajánlott korrupcióellenes intézkedések általános jellegűek. Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter állítása szerint azok a bűncselekmények, melyek vizsgálására figyelmeztet a jelentés, több millió eurós nagy megrendelésekkel, nemzetközi üzletekkel kapcsolatosak. „Ez pedig Szlovákiát nem annyira érinti, mivel mi kevesebbet vásárolunk külföldön. A szlovákiai vállalkozók főként az előnyösebb áraknak köszönhetően vannak előnyben” - mondta a belügyminiszter, hozzátéve: míg a belügyminisztérium pár év alatt néhány tucat rendőrautót vagy tűzoltóautót vesz, addig más nagyobb országok ezreket vásárolnak. „Ezért is vagyunk úgymond jelentéktelen vevők a külföldi vállalatok számára, az ő jövőjük nem azon múlik, hogy megnyernek egy szlovákiai tendert, vagy sem. Ezért nem gondolom, hogy Szlovákiával kapcsolatban felmerülnének hasonló lefizetési szándékok” - állítja. A Gorilla akta a politika és a pénzügyi csoportok összefonódásáról szól, a privatizációk során végbement korrupcióról. Bár a szlovák titkosszolgálat beismerte, volt Gorilla fedőnevű akciója, az akta hitelességét mindeddig nem sikerült igazolni, (dem, SITA)