Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-20 / 67. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 20. Vélemény és háttér 7 Orbán jobbkeze ugyanolyan sikertelen lesz az MNB élén, mint nemzetgazdasági miniszterként volt Matolcsy be, a forint le A Fidesz-kormány hiába foglalta el a jegybankot is, a gazdaságot így sem tudja majd felpörgetni. Az okok hasonlóak, mint eddig: az állami dirigizmus és az unortodox lépések nem működnek, a kétbalkezes gazdaságpolitika miatti bizalomvesztés pedig már olyan szintű, hogy Matolcsy puszta kinevezése is képes mélybe rántani a forintot. GÁL ZSOLT A Fidesz-kormánytól a magyarok, de legalábbis a rájuk szavazók jó része, akárcsak maga Orbán és gazdasági jobbkeze, Matolcsy György is kisebb gazdasági csodát vártak. Magas, 5% feletti gazdasági növekedést, egymillió új munkahelyet (tíz év alatt). Jelenleg, csaknem háromévnyi kormányzás után azonban a gazdaság épp visszaesőben van (jó egy éve) és időarányosan nyoma sincs a beígért állásoknak (ha jól számolom, 300 ezernél kellene tartani). Pedig a kormány kezében minden korábbinál nagyobb hatalom összpontosul és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feletti irányítás átvételével immár az összes közintézmény vezetésében a Fidesz jelöltjei vannak többségben (ha egyáltalán maradt még ott valaki rajtuk kívül). Ha bárki eddig naivan azt gondolta, hogy az unortodox politika épp azért nem működött, mert hiányzott az MNB feletti kontroll, az valószínűleg újra csalódni fog. A terv az, hogy a magyar jegybank a nagy nemzeti bankokhoz (például az amerikai Fedhez) hasonlóan élénkítse a növekedést. Orbánék ennek eléréséhez több mint egy tucat eszközt emlegettek, de konkrétan nem nevezték meg azokat, így csak találgatni lehet. Homályosan persze körvonalazódnak olyan elképzelések, hogy az MNB növelné a pénzkínálatot és főleg az olcsó hitelkínálatot, felhasználná a devizatartalékok egy részét és még lejjebb szorítaná a kamatszintet. Az ilyen lépések sikere több szempontból is kétséges. Először is, a világ vezető jegybankjai által folytatott politikáknak nagyon sok ellenzője van, akik szerint nem hatékonyak, sőt óriási kockázatokat hordoznak magukban (magam is ezen a véleményen vagyok). Az MNB így eleve rossz receptet venne át. Másodszor, az Egyesült Államok népesséAz állam nem tudja fenntartható módon költségvetési és jegybanki eszközökkel növelni a jólétet. ge 33-szor, gazdasága több mint százszor nagyobb a magyarnál, a dollár továbbra is a világ vezető tartalékvalutája, a Fednek pedig nagyságrendekkel több (arany) tartaléka van, mint az MNB-nek. Ezeket az apró különbségeket nem szabadna figyelmen kívül hagyni, amikor másolni akarunk egy politikát. De legfőképp: az állam nem tudja fenntartható módon költségvetési és jegybanki eszközökkel növelni a jólétet. Főleg úgy nem, hogy közben képtelen alapvető funkcióit (jogrend érvényesítése, a magántulajdon védelme, kiszámítható, vállalkozóbarát környezet megteremtése) rendesen ellátni. Hogy csak egy egyszerű példával éljünk: az MNB hiába fogja növelni az olcsó hitelek kínálatát, ha az agyonadóztatott, különadókkal sújtott, teljesen kiszámíthatatlan módon rezsicsökkentéssel és hasonló állami hará- csolással meggyötört magyar vállalkozások a teljes bizonytalanságban úgyse mernek hitelt felvenni. Viszont az ilyen és hasonló unortodox eszközök pillanatok alatt további bizalomvesztést generálhatnak és megint lejtőre küldhetik a forintárfolyamot, komoly károkat okozva. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója- Rendelnek még valami arculatváltót? (Peter Gossányi rajza) JEGYZET A sérelmek szavatossága VERES ISTVÁN fogjákazembe- y reket érdekelni többi obiigát történelmi sérelem? Hétfőn mindenki felkapta a fejét arra, hogy a szlovák külügyminiszter elképzelhetőnek tartja a kérdés lezárását, megbeszélését, vagy a bocsánatkérést (ki hogyan értelmezi) . Közben talán mindenki tudja, napi gondjaink ezzel nem oldódnak meg. Arról nem is beszélve, hogy a dekrétumokat a szlovák kormánynak eszébe sincs kidobni a szlovák jogrendből. De még ha ki is dobnák, mi változna? Néhány asztaltársaságnak eggyel több oka lenne koccintani az esti iszogatásnál, a történelem- könyvekbe pedig bekerülne egy újabb dátum. Gyerekek, eztírjátokafüzetbe is: ekkor törölte el Szlovákia véglegesen a Beneš-dekrétumokat. Még ma is jócskán élnek azok közül, akik a dekrétumok hatását a bőrükön érezték, nekik nyilván szolgáltatnának ezzel a politikusok némi erkölcsi elégtételt. De talán nem ezen az úton kellene elindulni. Ha valamelyikjelenlegi szlovák kormánytag nagy nehezen ki is nyögne néhány közhelyet bocsánatkérés gyanánt, utána egyből azt hinné, hogy valami óriási tettet hajtott végre. Sokkal hasznosabb lenne, ha a dekrétumok ügyét azzal simítanák el, hogy a szlovákiai ki- sebbségekjogállásáról, kultúrájáról (ne adj isten önrendelkezéséről) elfogadnának néhány példaértékű törvényt, hogy elmondhassák: nem volt egy szép húzás a háború utáni kitelepítés, de nézzétek csak, manapság teljesen máshol tartunk, és olyan jó itt a kisebbségeknek, hogy megfordult az elvándorlás, nem Magyarországra költöznek tömegesen az itteni magyar fiatalok, hanem a magyarországiak jönnek ide. Ez az, ami egy darabig biztosan nem lesz. Mire pedig lehetne, addigra talán már senkit nem fog érdekelni az egész dekrétumos- di. Végjük csak a törököket, akik 150 évig sanyargattak minket, vagy a Habsburgokat, akik 400 évig ültek a nyakunkon. Ha egy miniszter most idejönne Törökországból vagy Ausztriából azzal a céllal, hogy bocsánatot kérjen ezek miatt a sérelmek miatt, valószínűlegjót nevetnénk rajta. Ebből egy dolog következik, hogy a történelmi sérelmek is csak olyanok, mint a legtöbb árucikk az élelmiszerboltban. Egy idő után lejár a szavatosságuk. KOMMENTAR Pont fordítva AAAR1ÁN LEŠKO Radoslav Procházka parlamenti képviselő a közszolgálati rádióban arról beszélt, mennyire árt az országnak, hogy nem eléggé hatékony az igazságszolgáltatás, majd hozzátette, a kormány erről nem hajlandó tudomást venni, vagy pedig nem képes felfogni. Egy héttel később maga Robert Fico igazolta szavait, a kormányfő szavaiból kitűnik, nem tudja, mi az ajogállam. Fico arra a kérdésre, fenntartja-e még hét évvel ezelőtti állítását, hogy Szlovákia nem klasszikus jogállam, Fico azt válaszolta, teljes mértékben. És a fő ok, amiért ezt gondolja, a következő: „Más államokkal összevetve a fizetések még mindig alacsonyak Szlovákiában, és az nem igaz, hogy a törvény előtt egyenlő az, aki havi 5000 eurót keres, és az, áld 300-at.” Nézzük meg közelebbről, mit jelentenek ezek a szavak. A j ogállamban törvények uralkodnak. Ha az állam Alkotmányában le van fektette, hogy jogállamról van szó, akkor biztosítani kell, hogy a gyakorlatban egy civilizált ország alkotmányos és törvényi szabályai működjenek: a törvény előtt mindenki egyenlő, a törvények egyaránt mindenkire vonatkoznak. Ha a kormányfő kijelenti, hogy aki 5000 eurót keres, az a törvény előtt „egyenlőbb” annál, mint aki 300-at, akkor tulajdonképpen beismeri, hogy a jogállamiság a legfontosabb dologban mondott csődöt: nem biztosít polgárainak egyforma jogokat, szabadságot és méltóságot. Ezenjogokbiztosításapedignemlehet annak függvénye, hogy kimennyitkeres,mertajogokataz alkotmány garantálja. A kormányfő szerint ez itt nem jogállam, mert „annak, aki többet keres, több az igazsága a bíróság előtt, mert jobb ügyvédet fogadhat”. A probléma azonban nem az, hogy ki milyen ügyvédet tud fogadni, hanem hogy a gazdagok megvásárolhatják az igazságot. Ez azonban nem a fizetésbeli különbségek miatt van, hanem azért, mert az igazságszolgáltatást nem úgy működteti az állam, ahogy kellene. A kormányfő azt állítja, előbb el kell érnünk a nyugat-európai államok életszínvonalát, aztán lehet itt is jogállam. Ezzel jogászként és politikusként is annak adta fényes bizonyítékát, mennyire nem érti vagy nem akarja érteni, hogy ez éppen fordítva van. Amíg itt nem lesz normális jogállam, addig az élet- színvonal sem lesz olyan, mint Nyugat-Európában. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora FIGYELŐ Szaniszló, a zsebnyilas A Facebookon reagált az Echo TV-s Szaniszló Ferenc botrányos állami kitüntetésére Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője. „Vonják visz- sza ennek a Szaniszló nevű elmeháborodott zsebnyilasnak a díját! Lécei, lécei, lécei!” - írta a fideszes politikus annak nyomán, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-minisz- terTáncsics-díjjal tüntette ki a műsorvezetőt. Maga Balog is elsimerte, nem volt tisztában Szaniszló zavaros gondolataival, és már megbánta a kitüntetést, de nem lehet visszavonni azt. Erre reagálva vetette fel az ellenzék, hogy lehetséges, hogy a kormánytöbbség nem képes egy kitüntetést visszavonni, miközben az Alkotmányt már négyszer módosította. Ilan Mór, Izrael magyarországi nagykövete után Eleni Tsakopoulos Kouna- lakis amerikai nagykövet is azt szorgalmazta, vonják visz- sza Szaniszló díját. A nagykövetmegjegyezte: „olyan egyének kitüntetése, akik az intolerancia mellett állnak ki, párosulva azzal, hogy a kormány elmulasztotta elítélni saját pártja egyik alapító tagjának rasszista megjegyzéseit, árnyékot vet a kormány által tett pozitív lépésekre, amelyekkel a rasszizmus és a gyűlöletbeszéd ellen küzd.” Balog nem csak Szaniszlót tüntette ki, hanem a szélső- jobboldal kedvenc zenekarának, a Kárpátiának a vezetőjét, a színpadon nyíltan buzizó Petrás Jánost is. (hvg, mti) Hóvihar: hol volt Gyurcsány? Bagó Zoltán, a Fidesz EP- képviselője tegnap nyilatkozatot tett közzé a márciusi hóvihar kapcsán. ,A Fidesz köszönetét mond minden magyar polgárnak, aki önként kockáztatta saját életét, hogy másoknak segítsen. Nem mehetünk el azonban a baloldal gátlástalan és ízléstelen viselkedése mellett. A Gyur- csány-Bajnai-szövetség most is a politikai haszonleséssel volt elfoglalva. A kérdés az, hogy a bajban hol volt Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila? Segítségnyújtás helyett a biztonságos, meleg sajtószobákból vagy éppen az Apró-villából - egymással versenyezve - üzengettek és ízléstelenül kritizálták azokat, akik saját életüket kockáztatva mentették embertársaikat, (ú)
