Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-19 / 66. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Filmek a falakon Pozsony. Moziplakát-kiállítás nyílik ma 16.30-kor a Pozsonyi Magyar Intézetben (Palisády 54.), a MaNDA gyűjteményéből. A 60-as, 70-es, 80-as években több világhírű film magyar nyelvű plakátját tervezték a kor legkiemelkedőbb magyar képzőművészei. A kiállítást a FEBIOFEST filmfesztivál keretében nyitja meg Peter Dubecký, a Szlovák Filmintézet igazgatója. A plakátok május 10-igtekinthetők meg. (k) Philip Roth 80 éves Washington. Ma ünnepli 80. születésnapját Philip Roth amerikai író, akit évek óta az irodalmi Nobel-díj várományosaként emlegetnek. írói fénykorát az 1993-as Shylock- hadművelet című regényétől számítják, az azóta eltelt két évtizedben születtek legfontosabb regényei. Ilyen a terrorizmus kérdéseit feszegető Amerikai pásztoréi, amelyért Pu- litzer-díjat kapott, a mccarthyzmus időszakát megelevenítő Kommunistához mentem feleségül, vagy a 90-es évekbeli amerikai kisebbségpolitikára reflektáló Szégyenfolt. Regényeiben a társadalmi tematika mellett fontos szerep jut a család, házasság, szexualitás problémakörének, számos művében foglalkozik az amerikai zsidó lét kérdéseivel. Eddigi utolsó regénye, a második világháború idején játszódó Nemezis 2010-ben jelent meg. Elképzelhető, hogy ezzel zárul írói pályája, mivel tavaly novemberben egy interjúban azt mondta: „Az elkövetkező tíz évben nem áll szándékomban írni. Nyíltan fogalmazva: abbahagytam. A Nemesis volt az utolsó könyvem”. (MTI/juk) Majkáék vezetnek, de talán már nem sokáig ByeAlex tarolt a neten JUHÁSZ KATALIN Budapest. Az interneten „fogyasztott” magyar zenei tartalmak népszerűségét pont egy éve hivatalosan is méri az Artis- jus Egyesület. Ez azt jelenti, hogy a szerzők és előadók a YouTube-megtekintések után is kapnak jogdíjat. Az Artisjus által készített közösségi slágerlista egy-egy konkrét időszak legnézettebb magyar YouTu- be-videót rangsorolja. 2012 tavasza óta folyamatosan Majka, Curtis és BLR Belehalok című videója áll az élen, és ez így maradt a most nyilvánosságra hozott, a 2012-2013 téli adatokat tartalmazó listán is. A második helyezett Radics Gigi Vadonatúj érzés című klipje, a harmadik pedig Caramel Jelenés című dala, amely novemberben került fel a videó- megosztóra. ByeAlex Kedvesem című „eurovíziós verseny(Képarchívum) száma” viszont alig három hét alatt gyűjtött össze a negyedik helyhez szükséges nézettséget, ezért lehetséges, hogy a tavaszi listán ez a szám fogja megelőzni Majkáékat. Christian Bale (képünkön) elvállalta Mózes szerepét Ridley Scott jövőre tervezett Exodus című filmjében, amely a 20th Century Fox projektje. Az Ószövetség fontos alakjáról Steven Spielberg is sokáig készült filmet csinálni a rivális Warner Bros. stúdiónál, a legfrissebb hírek szerint azonban átengedte a projektet az Oscar-díjas Pi élete rendezőjének, Ang Lee-nek. Az eddigi leghíresebb Mózes-törté- net az 1956-os Tízparancsolat volt Cecil B DeMille rendezésében, Charlton Heston főszereplésével. (TheGuardian/Képarchívum) „A mindenkori kisebbségek énekmondójának érzem magam" A népdal nem ismer határokat Szvorák Katalin gyermekéveit az Ipoly-menti Pincén töltötte, iskoláit Füleken végezte. Magyar-könyvtár szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán. 1981-ben első díjat kapott a Röpülj páva versenyen. Harminckét év alatt több mint háromezer koncertet adott három kontinens 33 országában. Idén megkapta a Kos- suth-díjat. PUNT1GÁN JÓZSEF Megfogalmazható az a pillanat, amikor átvetted a díjat? A hír hallatán álmatlan éjszakák köszöntek rám, és érzéseim megfogalmazása keserves próbálkozásokba torkollott, mert nem vagyok a szavak embere, csak az elénekelt szavaké. Arra koncentráltam, hogy kitaláljak a pulpitushoz, és ne roppanjak össze a Kossuth-díj súlya alatt. A Parlament mindig felemelő érzéssel tölt el. Először 1980-ban léphettem be a kapuján. Csehszlovák állampolgárként Pozsgai Imrétől a Népművészet Ifjú Mestere címet vettem át, könnyek között. 2000 január elsején az énekhangom kíséretével helyezték el a magyar koronát a Kupolateremben, de voltam a parlamenti karácsony háziasszonya is, és énekelhettem Kodály Esti dalát az Európai Unió soros elnökségi nyitóünnepségén. Életem fontos eseménye volt Mádl Ferenc köztársasági elnök ünnepélyes beiktatása, ahol a Szózatot énekeltem. Lelkileg hónapokig készültem rá, hogy méltó módon szóljon az egy szál hang, benne minden magyar ember hangja. Hároméves voltál, amikor Pincén, a kultúrház avatóján először a színpadra vittek. Akkor még a könnyeid potyogtak, de életre keltettek egy magot, amely azután a nótás kedvű nagyapa, a színjátszó nagymama, a dalokat hozó Feri cigányék, a gondoskodó szülők segítségével kihajtotta az első levélkéit. Mostani „álmatlan éjszakáid” alatt hányszor jutott eszedbe a picinyke nógrádi falu? Az ember ilyenkor ösztönösen summáz, mérlegel, végiggondolja pályáját, mozaikszerű emlékképfoszlányokból összerakosgatja életútját. Szinte minden éjjel Pinccel is álmodtam, hiszen gyermekkoromban, ebben a faluban vártam a harmathullást és csillaghullást, a templomharang jelzését, és mindenütt a falunak, mint egy nagy családnak a biztonságérzése fogadott. Mindennek megvolt a maga ideje, helye, és az én óvoda nélküli, réteken, mezőkön fut- kározó apró lényem önfeledten habzsolta a szabadságot, a derűt. Ezeket a nagyon mély érzéseket nem lehet kitörölni. A Teremtő énektehetséggel A Kossuth-díjas Szvorák Katalin ajándékozott meg, s most, évtizedekkel később egyre inkább érzem, hogy ez az én utam: az emberek vigasztalása, lelki gyógyítása énekeimmel. Miközben nekem is gyógyír a dalolás. Pinc - Fülek - Budapest - Pilisszentlászló. Családoddal együtt beleszerettél ebbe a szlovák többségű faluba, ahol több mint két évtizede éltek egy eredetileg „tót” parasztházban. Aligha véletlenül, hiszen a falu hangulata szinte azonos a pincivel. Annyi különbséggel, hogy Pincén gyermekkorodban alig laktak szlovákok. Emlékszem, amikor először énekeltél szlovák népdalokat, azt nem mindenhol fogadták nagy lelkesedéssel. Pedig csak azt tetted közzé, amit az évszázados együttélés teremtett meg. A népdal nem ismer határokat, nem ismeri a gyűlöletet, a kirekesztést. A népdal lelküle- te, szépsége azért tudott kimagasló művészetté kristályosodni, mert az egykoron nagyrészt békében egymás mellett élő népek, nemzetek megajándékozták egymást saját művészetükkel. Nem véletlen, hogy 27 szólólemezem közül a leg- visszhangtalanabbak a legkedvesebbek nekem, így a Kárpátmedence népeit békítő többnyelvű, nyolcrészes sorozatom, vagy a hét egyház legszebb Teremtést dicsérő énekeit tartalmazó ökumenikus kiadványom. Egy elveszett világ nosztalgikus keresése az én utam. A kizárólagosságokban gondolkodók számára ez a dunatáji közös zenei haza életre keltése nehezen emészthető. Elvárom az anyaországtól, hogy a határon túli magyar és nem magyar ne legyen idegen ebben a régióban. A megbékélés gyakran monomániás illúziókergetés- nek tűnik, de az illúzió kergeté- séhez csökönyösen ragaszkodom. Felvidéki palócként, sokszor itthon-otthon is kirekesztve, a mindenkori kisebbségek énekmondójának érzem magam. A most kapott Kossuth-díj mennyiben erősít a mindennapok küzdelmeiben? A Kossuth-díj hatalmas felelősség, de védettség is egyben. Az életemet nem fogja különösebben megváltoztatni, mert génjeinkben hordozzuk valónkat. Bizonyára szóban és írásban nagyobb súlya lesz közlendőimnek, így ez megfontoltabbá tesz. Most érzem igazán, mennyivel egyszerűbb dalra fakadni, önfeledten énekelni, mint interjút adni. Hiszen a kimondott szavak, mihelyst elhagyják ajkunkat, könnyen súlytalanná válhatnak. Hiszek dalaim üzenetében és stabil lelki éghajlatomban, mert ez a díj engem bizonyos fokig konzervál, és számomra valóban az lesz igazán érdekes, hogy ezek után az emberek hogyan viszonyulnak majd hozzám. Kik azok, akikre különös szeretettel emlékszel? Lelki „éghajlatomhoz” József Attila szeretetéhes gondolatai állnak legközelebb, Ady váteszi versei, Mikszáth ,jó palócai”, Bartók nyitottsága, az impresszionista festők, Lénárd Sándor és Albert Schweitzer humanizmusa, Hunčik Péter Határesete, Popper Péter és Polcz Alaine lélekbúvár üzenetei, Földi Péter Bagolyasszonya, Rodin szobrai... Nehéz kiemelni bárkit is a végtelen sorból, hiszen 55 év alatt rengeteg benyomás színezte lelkemet. Családomon belül anyai nagyapám egészséges életfilozófiája, nemzetféltése, igazságérzete volt nagy hatással rám. Gyerekfejjel fel se mérhető az első tanító nénik és bácsik meghatározó szerepe. Élénken élnek bennem Kálosi tanár úr matematikaórái, nem a matematika, hanem az ő embersége miatt. A diákpárti Benko tanár úr és Fehér tanár úr, akinek szarkasztikus humora és izgalmas magyar órái mindig lázba hoztak. Néptáncosként feledhetetlen Takács András, kezdő népdalénekesként Ág Tibor segítő kéznyújtása. Kiemelném a sugárzó személyiségű Rajeczky Benja(Képarchívum) mint, a tudós zenetörténészt, aki szeretetével elbűvölt, a gyi- mesi Zerkulát, a vak hegedűst, az ismerős és ismeretlen nótafákat, a dallampárhuzamok kutatóját, Szomjas-Schiffert Györgyöt, lelkiatyámat Gábor Bertalant, a méltatlanul mellőzött Tóth Zsóka szavalót, Kis Ferenc népzenészt. De eszembe jut a nótás kedvű Czine tanár úr és Tamási Lajos költő is. És Komlós Aladárné Palotai Erzsi, a Kassáról elszármazott művész, aki a napsugár kishúgának nevezett. Neményi Lili operaénekesnő, aki először figyelmeztetett a karrierépítés egoizmusára, ami belőlem hiányzik. Példakép volt az egykori duhaj avangárd költő, Palasovszky Ödön és párja Mid néni, aki az első síoktató könyvet írta, nőként elsőként mászta meg az Alpok legmagasabb csúcsait, hogy utána munkásoknak gyógytornát tanítson. Apolitikusként örömmel említem a „depolitizált” Szájer Józsefet, aki jó néhány lemezem megjelentetését támogatta. Mennyi kiváló embert ismerhettem meg, kiknek kvalitása természetességükben, őszinteségükben nyilvánult meg. „Váratlan, kedves ajándék a Sorstól, viszont nehéz teher is, mert felelősséggel jár: felelősséggel népem, nemzetem, szülőföldem iránt, amiből vétettem, ahonnan a dalolás örömét, megtartó erejét, érzékenységét kaptam” - írod. Lehet ezt a terhet boldogan viselni? Az ember saját magát ismeri legkevésbé. Nekem is rejtély a belső hangot megszólaltató erő. Valahol mindenki hordja a maga keresztjét, így számomra még a szenvedés is kedves teher, mert ez teremti meg azokat a pülanatokat, amikor a dal szárnyán eljut lélektől lélekig. Paulo Coelho-t idézném: „Már annyi meglepő dolgot láttam, hogy a legcsekélyebb kétségem sincs afelől, hogy léteznek csodák, hogy minden lehetséges, s hogy az ember kezdi újra felfedezni azt, amit elfelejtett: saját belső hangját”.
