Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-16 / 64. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. MÁRCIUS 16. INTERJÚ ] J] ist köve- ru'n Bata, cipöim- dapítójá- izottai a li vagyo- orú után ján álla- in. ösen belt héten *ai 2. ke- iy szerint «'tójának koronát . Szerin- j>n, ame- hszlovák azzal az t a II. vi- a nácik- yártott a vágyó Tire tumok ivezető, jén alapján került sor. Bata távollétében 15 év börtönbüntetést kapott. A prágai városi bíróság azonban 2007-ben felülvizsgálta a háború utáni pert és Jan Antonín Baťát végérvényesen felmentette a nácikkal való együttműködés vádja Az utódok ma Dél-Amerikában élnek. alól. Kiderült: levéltári dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Bata cég rendszeresen támogatta a londoni csehszlovák kormányt, és a számlájára esetenként több tízezer dollárt utalt át. Jan Antonín Bata a háború kezdetén lehetőségei szerint alkalmazottait is segítette. Cége mintegy 300 zsidó alkalmazottját például családtagjaikkal együtt Latin-Amerikába küldte dolgozni, kimenekítette őket Csehországból, megmentette őket a gázkamráktól. A leszármazottak ennek alapján döntöttek úgy, hogy az 1947-es vagyonelkobzás igazságtalan volt, s őket megilleti a kárpótlás. Jan Antonín Bata, az első cégvezető, Tomáš Bata mostohatestvére volt. Rehabilitálását már több évtizede követelte a Bata család néhány tagja, de a bíróságok ezt hosszú iáéig elutasították. A kilencvenes évek második felében azonban újabb bizonyítékok kerültek elő, s a Bata család egy évtized alatt elérte, hogy az 1947-es döntést felülvizsgálják. A vagyoni kárpódást kérő Bat’a- utódok ma Dél-Amerikában élnek. A mai hivatalos cseh álláspont szerint azonban a Beneš-dekrétumok alapján hozott döntések megmá- síthatatlanok és sérthetetlenek. A jelenleg hatályos cseh törvények szerint nem fizethető ki kárpótlás olyan vagyonért, amelyet a Beneš-dekrétumok alapján, illetve az 1948 februári kommunista hatalomátvétel előtt államosítottak, vagy koboztak el. (MTI) Római 51 Azonos betűk -----w— Nó velős kosár Erdélyi város A közeliek Földforgatók Szlovák napilap Numero röviden Pipázik Méretre vág Kis vfz Madár Sajogni kezd! Tüzet éleszt Egyen! Színpadi 3zende □peil Magyar város Csíkos ruhás bentlakó Kórsugáfjel Holott Talkum regies szóval Sofőrképző röviden itcai Test forma-TTParkoló ► Gyermeteg —w— Kínai diktátor volt Megállított pillanatok A napokban nyílt meg Tahi Tóth László színész önálló kiállítása a soproni Hotel Fagusban. A Vígszínház örökös tagjával a kiállítás helyszínén beszélgettünk. Mikor szeretett bele a képzőművészetbe, a festészetbe? Már gyerekkoromban festettem, rajzoltam. Apám festőművész volt, úgy látszik, tőle örököltem a festészet szeretetét. Lakásunk tele volt a képeivel, láttam, ahogy dolgozik, majd a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségiztem. Akkor még festő, szobrász vagy keramikus szerettem volna lenni. A vizuális látásmód fogott meg. A színek, formák, a mozgás, az eltűnő pillanatok megállítása ragadott meg. Hiába tervezte a festőművészéletet, mégiscsak színész lett. Miért? A szüleimtől örökölt génjeim megosztották a jövőmet, és a véleden, vagy inkább a gyorsabb győzött. Édesanyám mint amatőr színész sokat szerepelt a pozsonyi Nemzeti Színházban, a Tatárjárás című darabban. Nagyon jó színész, ha nem is profi. A színészet engem is nagyon vonzott. Szinte egy időben jelentkeztem a színművészetire és a képzőművészeti főiskolára is. A színművészetin volt korábban a felvételi, és oda rögtön fel is vettek. Ezután pedig már nem volt kétséges, hogy melyik szakmát válasszam. Szabadidejében gyakran ül a vászon elé festegetni? Nem vagyok szapora képzőművész. Annyi alkotásom van, amennyi egy kiállításra elég. Bekeretezve, kiállításra készen kb. 30 kép. Ha felkérnek egy kiállításra, akkor pótolom a darabokat. Persze sokat rajzolok. Mikor volt az első kiállítása? Az első kiállításom gimnáziumi osztálytársammal közösen volt a Ganz szívesen megyek, csak meg kell beszélni a részleteket. Régi vágyam, hogy Szlovákiában, Pozsonyban legyen kiállításom, de sajnos eddig még nem kerestek. Mostanában min dolgozik? Várom a tavaszt. A tavasz és a nyár meghozza számomra az ihletet is. Színészet, festészet, van-e hasonlóság közöttük? A színészet és a festészet között sok a közös vonás. A komponálás, a színek, a mozgás, a mondanivaló, a játékosság, a közönségre hatás, az emberi kapcsolat, a kisugárzás. Azt pedig észrevettem a kiállításaimon is, hogy mivel színész vagyok, az érdeklődők mintha más szemmel néznék az alkotásaimat. Talán sokan még a színpadot is oda gondolják egy-egy képem mögé. És ez jó érzés. Albert József A gimnáziumban szakemberek tanítottak, irányítottak. Mesterem Újvári Lajos, kora nagy festője és Somogyi József szobrász volt. És természetesen apám. Nagy lelkesedéssel alkottam, és ők biztattak. Ügyes kezű fiatalnak tartottak. De azért, véleményem szerint, színészként többre vittem. Alkotásain vissza-visszatérő téma a cirkusz világa. Miért? Mert a cirkusz világa közel áll a mostani hivatásomhoz, a színházhoz, csak még színesebb. Igazi ecsetre való téma. Rengeteg színnel, mozgással, változatossággal. Egy bohócportré volt az első, amit megvettek tőlem. Ez is inspirált. Az embereknek tetszik és kell nekik. A szakemberek hogyan értékelték a képeit? Önnek hány kiállítása volt? Ha jól számolom, eddig tíz közös és öt önálló kiállításon vettem részt. Ha meghívnak bárhová is, ff*»- gyár kultúrtermében. Ügy emlékszem, az első komolyabb festményem egy virágcsendélet volt. Gyakori,- hogy a színészek hobbifestők is egyben? Igen, sok színész tehetséges festő is. Hogy csak egy pár nevet mondjak: Darvas Iván, Gábor Miklós, Somogyvári Rudolf, Makai Sándor, Eperjes Károly, Esztergályos Cedia, Nagy Gábor, Sass Szilvia, valamint Koltai János és Szabó Győző, akik a képzőművészeti főiskolát is elvégezték. Tudomásom szerint aránylag gyakran van nekik is önálló kiállításuk. (A szerző felvételei)
