Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-15 / 63. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 15. Közélet 3 Az egyházközi párbeszédben, a társadalmi és liturgikus kérdésekben hozhat változást Konzervatív, liberális? Konzervatív vagy liberális? Az utóbbi évtizedekben ez a leggyakoribb kérdés az új pápa megválasztása után. Is, is. Avagy: ahogy vesszük- szólhatna a válasz. ÖSSZEFOGLALÓ Megválasztása után a média nagy része konzervatívnak kiáltotta ki Ferencet, ám ez csak részben igaz. Pontosabban: annyira konzervatív, amennyire az összes többi bíboros és érsek, sőt a püspökök és papok túlnyomó többsége is az. Az egyházon belül nem az számít, hogy ki milyen álláspontot foglal el az abortusz, a melegek vagy a női papság kérdésében - a legprogresszívebb bíborosok is konzervatívok e kérdésekben világi, társadalompolitikai mércével. Minimalista Az egyházi tanítás szempontjából Ferenc konzervatívnak számít, korábbi nézeteit és tevékenységét figyelve nem várható tőle éles változás azokban a kérdésekben, melyek az utóbbi években a politikát megosztják (pl. a melegek jogai). Mini- malizmusa ugyanakkor szöges ellentétben áll elődje, XVI. Benedek pápa viselkedésével. Már bemutatkozása szokatlan volt: megáldana magát a néppel, csak fehér reverendát viselt, nem ült be a limuzinba. A külsőségek „leépítésében” ugyanakkor az utóbbi pápák szinte mindegyike hozott újat. VI. Pál (1963—78) feloszlatta a nemesi testőrséget és a palotaőrséget. Utódja, I. János Pál nem koronáztatta meg magát a pápai tiarával. II. János Pál kimozdult a Vatikánból és „médiapápaként” végigutazta a világot, a tradici- onalistának tartott XVI. BeneErős szociális érzéke van - érsekként is metróval és busszal utazott (TASR/AP-felvétel) dek pedig nem tette fel pápai címerére a tiarát. Más, mint Benedek Ferenc liturgikus - és ezáltal teológiai - kérdésekben részben különbözik elődjétől. Míg XVI. Benedek a régi rítusú, tridenti mise szabad bemutatása mellett rendelkezett kötelező jelleggel, addig ezt a rendelkezést érsekségében Bergoglio ném hajtotta végre - ezzel egyébként távolról sem volt egyedül. Székesegyházát nemritkán odaadta más felekezeteknek is, ami elemzők szerint problémásnak számít a katolikus teológia szempontjából. Ennél is tovább ment egyszer: egy protestáns lelkipásztorral is megáldana magát. Részben emiatt változás várható a többi egyházzal folytatott párbeszédben. Míg Benedek inkább a hagyományos, keleti keresztény egyházakkal mélyítette a kapcsolatokat, Ferenc nyithat a protestáns felekezetek felé. Már csak azért is, mert az amerikai kontinensen erőteljes a protestáns befolyás - az utóbbi évtizedekben Latin-Ameriká- ban is „hódítani” tudtak. Balos fogalmi készlet Elemzők szerint komoly teológiai változások nem várhatók tőle. Elutasítja a Latin-Ameri- kában népszerű (balos) felsza- badítási teológiát, közel van az egyházi középnek tekinthető Comunione e Liberazione mozgalomhoz (állítólag ők álltak a pápaválasztás fő esélyese, Angelo Scola milánói érsek mögött). Amerikai források szigorú modemizátomak tartják, aki megreformálta az argentin egyházat. Állítólag nem tipikus harmadik világbeli főpap - még ha a világ végéről jött is, ahogy bemutatkozásában fogalmazott -, társadalompolitikai kérdésekben viszont középbal nézeteket vall. így, az utóhbi évtizedekben tevékenykedő elődjeivel ellentétben, feltehetően többször is kritikusan fog nyilatkozni a kapitalista rendszerről, a pápai dokumentumokban pedig várhatóan sokat fogunk olvasni társadalmi igazságosságról, népek közötti testvériségről, a javak „igazságos” újraelosztásáról. Ez sem lesz teljesen új: a hatvanas, hetvenes években a Szentszék fogalmi készletét alkották e kifejezések. (MSz) 167 éve volt utoljára szerzetes az egyházfő, csak a bíborosok hatoda tagja valamely rendnek Ferenc az első jezsuita pápa ÖSSZEFOGLALÓ Az új egyházfő a jezsuita rend első pápája - ami annyira nem meglepő, mivel pápává viszonylag ritkán választják szerzetesrend tagját, másrészt a jezsuita rend relatíve új alapításúnak (1540) számít. Utoljára 167 éve volt szerzetes egyházfő, a mostani kongregáción a 115 bíboros közül csak 19 volt szerzetesrend tagja, közülük csak egy jezsuita. A Jézus Társaságát (ez a rend hivatalos neve - Societas Jesu, innen a szerzetesek neve mögötti rövidítés: SJ) Loyolai Szent Ignác hozta létre. Alapítása szorosan összefügg a reformációval. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a katolikus egyháztól. Hogy válaszolni tudjanak a reformációkihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papPázmány Péter és a három kassai vértanú is jezsuita volt (Képarchívum) ság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. A jezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terjedését, sőt, több országban - közöttük Magyarországon is - jelentős tömegeket térítettek vissza a katolikus hitre. A rend sikerei oda vezették, hogy Európa abszolutista uralkodói végül korlátozva érezték hatalmukat. Nyomásukra 1773-ban XIV. Kelemen pápa kénytelen volt feloszlatni a társaságot. A rendet 1814-ben VII. Piusz állította vissza. A II. világháború után több kommunista országban újra betiltották a Jézus Társaságát. A rend korábban az egyházi konzervativizmus egyik bástyájának számított, elemzők szerint ma már ennek a fordítottja igaz. Az viszont változatlanul igaz, hogy a jezsuiták a legképzettebb szerzetesek. A jezsuiták nem monaszti- kus szerzetesrend, tagjai nem vonulnak el a világtól - nem kolostorokban, hanem rendházakban élnek. A jezsuita rendházakat rendszerint nagyobb városokban - kulturális, adminisztratív vagy ipari központokban - alapították, ahol széles körű pasztorális tevékenységre van lehetőség. A Jézus Társasága az egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje. Világszerte mintegy 18 000 jezsuita él összesen 126 országban. A rend több mint 200 egyetemet működtet. A legismertebb magyar jezsuita Pázmány Péter esztergomi érsek, a hazai ellenreformáció vezéralakja volt, aki a pozsonyi dómban van eltemetve. Szintén jezsuiták voltak a kassai vértanúk is (Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Körösi Márk), akiket 1995-ben II. János Pál pápa avatott szentté. (MSz) Szokatlan és meglepő volt a bemutatkozás Az új pápa első szavai ÖSSZEFOGLALÓ A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Jean-Louis Tauran protodi- akónus szerda esti bejelentése után az új pápa 20 óra 21 perckor kilépett a Szent Péter-bazi- lika erkélyére, és köszöntötte az összegyűlteket. Ferenc ezekkel a szavakkal fordult a hívekhez: Testvéreim, jó estét! Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Ügy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm! Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (Eután elimádkozta a hívekkel a Miatyánkot, az Üdvözlé- gyet és a Dicsőséget, majd így folytatta:) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. Ä római egyház útja ez, azé a városé, amely a szere- tetben minden egyházat vezet. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg. Azt kívánom, hogy ez az út, amit ma elkezdünk az Egyházban, és amelyben engem az itt jelenlévő bíboros helynököm fog segíteni, gyümölcsöző legyen ennek a gyönyörű városnak az evangelizálásában! Most szeretnék áldást adni, de előbb, előtte szívességet kérek tőletek: mielőtt a püspök megáldaná a népet, azt kérem, hogy ti imádkozzatok az Úrhoz, hogy Ő megáldjon engem: a nép imáját kérem, amely áldást kér püspöke számára. Mondjuk el csendben ezt az imát, a ti imádságotokat értem. (Ferenc pápa Urbi et orbi áldást adott minden jelenlévő hívőre, majd így búcsúzott tőlük:) Testvérek, elköszönök. Nagyon köszönöm, ahogy fogadtatok. Imádkozzatok értem, és hamarosan újra találkozunk! Holnap a Szűzanyához szeretnék menni imádkozni, hogy oltalmazza Róma egész városát. Jó éjszakát és jó pihenést! (ú) Szent Ferenc az egyik legjelentősebb szent A koldulórend alapítójának nevét viseli az új egyházfő ÚJ SZÓ-HÍR Az új pápa Assisi Szent Ferenc tiszteletére vette fel a Ferenc nevet. Szent Ferenc a középkor egyik legjelentősebb szentje, nézeteivel és cselekedeteivel megreformálta az egyházat. Eredetileg Giovanni di Bernardonénak hívták, Francescónak édesanyja francia nemzetisége miatt becézték. Gazdag ruhakereskedő fiaként született 1182-ben az észak-itáliai Assisiben. Fiatal korában tanulmányokat folytatott, több nyelven beszélt, „élvezte az életet”. 1201-ben hadba vonult, a harcokban megsebesült és fogságba esett - ez gyökeresen megváltoztatta életét. Négy évvel később látomása volt, ami után végleg felhagyott addigi életstílusával: kerülte a világias időtöltéseket, magányos helyeken imádkozott, s közben az Assisi mellett élő leprások ápolásával törődött. Életmódja miatt összetűzésbe került apjával, mire Ferenc szakított vele, lemondott az örökségéről, és a következő néhány hónapban koldusként élt Assisi környékén. Szerzetesközösséget alapított, durva csuhát vett fel, és mezítláb, anyagi javak nélkül elkezdett a megtérésről prédikálni. Ferenc soha nem szenteltette pappá magát, s a közösség, melyet vezetett, egyenrangú testvérekként élt együtt. 1209-ben társaival Rómába zarándokolt, ahol III. Ince pápa engedélyt adott rendalapításához. A ferencesek célja az apostoloknak adott krisztusi útmutatás szerinti élet, mely érdekében szegénységi fogadalmat tettek, és vállalták, hogy életüket Isten szolgálatának rendelik alá. Szent Ferenc életéről 1972-ben Franco Zeffirelli forgatott legendás filmet Napfivér, Holdnővér címmel. Zeffirelli a XIII. századi szentet az 1960-as évek hippi- és diákmozgalmaival hozta kapcsolatba, úgy ábrázolva őt, mint egy középkori „virággyerek”-et. (MSz) Szent Ferenc Zeffirelli filmjében (Képarchívum)
