Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-02 / 52. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 2. Régió 5 A hibás kivitelezés a baj egyik oka - a csatorna felújításának költsége milliókra rúgna Nem bírta elnyelni a vizet a csatornahálózat A szennyvízelvezető rendszert próbára teszik a nagyobb esőzések (Peter Matula felvétele) Apad az Ipoly, de feltört a talajvíz lpolyvisk. Az Ipoly vízszintje lassú apadásnak indult, órán­ként 2-3 centimétert is apad, így a csütörtökön lezárt hidat újra megnyitották. A településen azonban feltört a talajvíz, amely csütörtök éjszaka 25 centiméternyit emelkedett. Az árvízvédelmi bizottság ülésén megállapították, hogy a köz­ségben nincs vészhelyzet. (ú) Megakadályozták az emberrablást El akarta rabolni a 7 éves gyereket a család barátja TASR-HÍR Horvátgurab. Az utcákon és a pincékben állt a víz, a helyiek nem használ­hatták a mellékhelyisé­geket, mert nem folyt el a szennyvíz. A csapadék is a szennyvízelvezető csa­tornába folyik, ami már nem bírta elvezetni a vizet. BARTALOS ÉVE Az elmúlt napokban 80 ezer köbméter víz folyt le a csator­nahálózatba, ez az éves átlag harmada. A helyzet csak a hét vége felé normalizálódott, si­került eltávolítani a vizet az utcákról. „Az utóbbi napokban nem esett, a hó is elolvadt, már se­hol nem áll a víz. Ez viszont csak a következő kiadósabb esőzésig marad így” - tájékoz­tatta lapunkat Peter Matula, a községi hivatal vezetője. A vi­zet nagyteljesítményű szi­vattyúk segítségével a kanális­okba engedték. A hivatalveze­tő elmondta, nem csak a rossz kivitelezés okoz gondokat, a lakosok is felelősek a kialakult helyzetért. „Sokan olyan dol­gokat dobnak a csatornába, ami nem oda való, gátolja a víz elvezetetését, rongálja a szi­vattyúkat, havonta elromlik valami” - tette hozzá Matula. A falu vezetősége arra is fi­gyelmezteti a helyieket, hogy az esővizet ne engedjék a szennyvízcsatornába - ez egyébként is tilos. A hivatalve­zető elmondása szerint a kivi­telezés sem volt megfelelő. A csatornafedők nem zárnak rendesen, így a csővezetékbe a háztartási szennyvíz mellett a csapadék is lefolyik. A szenny­vízelvezető hálózat komplex felújításra szorul, ami jelentős kiadásokkal jár. A munkálatok megkezdése előtt fel kell mér­ni a hálózat állapotát. Ez, és a szakértői elemzés legalább 200-300 ezer eurós költséget jelent, a felújítás megközelítő­leg egymillió euróba kerül. Ezt a falu nem tudja kifizetni, az államtól kémének segítséget. ,A családi házakban keletke­zett károkat még nem mérték fel. Azt már tudjuk, hogy a községnek milliós költségei lesznek a kanalizáció miatt. A felújítás százezrekbe kerül” - mondta Matula. A szenei járásbeli község agyagos talaja nehezen szívja fel a csapadékot, a magasabb talajvízszint, a nagy esőzések és a hóolvadás mindig fenn­akadásokat okoz. A csatorna- hálózat másik nagy hibája, hogy a tervezettnél jóval több háztartás kapcsolódott a rend­szerre, ezért nem bírja a terhe­lést. A szivattyúk napi 7 óra helyett 24 órán át működnek. Az csapadéknak nincs hova el­folynia, ugyanis a község új út­jait sem látták el esővízelveze­tő csatornával. ,A csatornahá­lózat gyakran a háztartási szennyvizet sem bírja elnyelni, a csapadék még jobban meg­terheli a rendszert” - mondta Matula. Pozsony. Gyermekrablást akadályozott meg a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség. A 41 éves Pavol O. azt ter­vezte, hogy elrabolja egy vál­lalkozó 7 éves fiát, és 100 ezer euró váltságdíjat követel érte. Terve azonban nem si­került. Tettéért 20 évre rács mögé kerülhet. A gyanúsított a család közeli barátja volt, egy másik személyt is bevont az akcióba. Autókat, jelzava­rókat, fegyvereket és mobilte­lefonokat akartak beszerezni. SZÁZ I1D1KÓ Érsekújvár. Nem elégedettek az idei büdzséből leosztott váro­si támogatással az érsekújvári civil szervezetek, a pályázat út­ján kapott összeg jóval keve­sebb, mint amennyit kértek. A városi iskolák, óvodák, szabad­időközpontok különféle kultu­rális és sportrendezvények szer­vezésére összesen 23 400 euró támogatást kaptak, az egyházi közösségek 9750, a sportegye­sületek 180 ezer, a kulturális szerveztek25 350 eurót. A tavalyi novemberi költség- vetési vita során nem ment át az MKP és a Híd képviselőinek ja­vaslata, hogy a városi kultúrára szánt pénzből idén a Csemadok és a Matica alapszervezetén kí­vül juttassanak a civil szerveze­teket tömörítő KultúrKorzónak is. A szlovák városatyák lesza­vazták az indítványt. Érsekúj­várban az idei büdzséből a kul­túrára elkülönített összegből 25-25 ezer eurót a Csemadok és a Matica slovenská alapszerve­zete között osztottak szét, hol­ott a városban több magyar és Azt tervezték, hogy az akció előtt az apa cégének épületé­nél tüzet okoznak, a fiút ez idő alatt rabolták volna el, és Magyarországra akarták vin­ni. Pavol O.-t. a rendőrség több bűncselekmény elköve­tésével is gyanúsítja, nemcsak az emberrablás kitervelése és zsarolás miatt ítélhetik el, ha­nem csalás miatt is, mert 250 ezer euró alapítványi pénzt tett zsebre. Pavol O. 12-től 20 évig ter­jedő börtönbüntetésre szá­míthat, társai 10-15 évre ke­rülhetnek rács mögé. szlovák civil szerveződés, egye­sület működik. A KultúrKorzó pályázati úton 8 ezer euró tá­mogatást kért a várostól, de csak 2500-at kapott. Stugel Ti­bor alelnök elmondta, tavaly 3 ezer euró támogatásból gazdál­kodhattak. Az Érsekújvári Rockszínpad az új musicalre 7 ezer eurót kért és 2 ezret kapott az önkormányzattól. A Matičiarik hagyományőrző csoport 6500 eurót kért és 2700-at kapott, a Dráfi László zenetanár vezette Gyermek, If­júsági és Felnőtt Művelődési Alapítvány fesztiválszervezés­re, ruhavásárlásra 7 ezer eurót kért, 3 ezret kapott. A Czuczor Gergely Alapiskola kulturális és sportrendezvényeit 1826 euró- val támogatta a város, a Páz­mány Péter Gimnázium Polgári T ársulását 511 euróval. A magyar óvodai csoportokat működtető Pavol Blaho utcai óvoda 547 euró támogatást ka­pott közlekedési verseny szer­vezésére és hagyományőrző munkára, a Cirill és Metód utcai óvoda 1672 eurót versenyekre és intézményfejlesztésre. Elosztották a városi támogatást Elégedetlenek a civilek A diáklétszám több mint tízszázalékos emelkedését várják a szakiskolák a felvételi rendszer következő tanévtől tervezett módosításától A hiányszakmákra próbálják irányítani a pályaválasztók figyelmét V. KRASZN1CA MELITTA Komárom/Karva. A szak- középiskolák és szaktanintéze­tek vezetői remélik, a középis­kolai felvételi rendszer jövő tanévtől tervezett módosítása - miszerint gimnáziumokba csak a 2,0-nél, szakközépiskolák érettségivel végződő szakjaira pedig a 2,75-nél jobb tanulmá­nyi átlaggal lehet majd jelent­kezni - hozzájárul a szakkép­zés újbóli fellendítéséhez. Az intézkedés első fokon a diák­létszámok több mint 10 száza­lékos emelkedését eredmé­nyezheti ezekben az iskolatí­pusokban, ami viszont önma­gában még nem elég. Mivel napjainkban szakemberhiány van, fontos lenne, hogy a cégek és a vállalkozók nagyobb mér­tékben támogassák a szakkép­zést, illetve különböző ösztön­díjakkal motiválják a diákokat, így tulajdonképpen saját cége­ik számára képeznének mun­kaerőt - fejtette ki véleményét lapunknak Pál Elemér, a komá­romi Pozsonyi Úti Szakközép- iskola, valamint Varga Péter, a karvai szakközépiskola igazga­tója. Az intézményvezetők lénye­gesnek tartják továbbá, hogy a szülők felismerjék: bár bizo­nyos szakok a gyerekek köré­ben kevésbé vonzóak, a mun­kaerőpiacon viszont annál na­gyobb a kereslet irántuk. Tehát tudatosan ezek felé kellene te­relni a fiatalokat, mivel egy jó szakmának egyre nagyobb be­csülete lesz. „Az utóbbi évek munkakínálatát nézve régi­ónkban hiány mutatkozik laka­tosokból, víz-, gáz- és központifűtés-szerelőkből, esz­tergályosokból. Mi viszont évek óta alig-alig vagy egyálta­lán nem tudunk osztályt indí­tani ezeken a szakokon, mert nincs elég jelentkező - magya­rázta Pál Elemér. - A szülőknek tartott pályaválasztási tájékoz­tatón azt is mindig hangsúlyo­zom, hogy az olyan típusú szak­iskolákban, mint a miénk, a négyéves képzésben részt vevő diákok az érettségi bizonyít­vány mellé megkapják a szak­munkás-bizonyítványt is. Az első évfolyamban ugyanis heti egy, a felsőbb évfolyamokban pedig már heti két nap gyakor­lati oktatás folyik. Mindez megkönnyíti számukra az álláskeresést.” A diáklétszám növelése ér­dekében, valamint a társadal­mi igényekhez igazodva, fo­lyamatosan új szakokat is kí­nálnak az iskolák, miközben a korábbiakat is igyekeznek megtartani. A Pozsonyi Úti Szakközépiskolában például a szállítmányozási ügyintéző, az autószerelő műszerész és a mezőgazdasági gépjavító sza­kokat vezették be tavaly, illetve vezetik be a következő tanév­től. A karvaiak pedig a vidékfej­lesztés felé nyitnak.,Abból in­dultunk ki, hogy, ha lassacskán is, de régiónkban is egyre na­gyobb teret kap a vidéld turiz­mus. A szakmai háttér azonban ezen a területen is fontos, ezért a 2015-ben bevezetendő sza­kon belül olyan ismereteket ok­tatunk majd, mint a könyvelés, a termesztés, a gazdálkodás, a vendégfogadás, az ajándéktár­gyak készítése” - mondta Var­ga Péter. Az idei tanévtől a gimnázi­umokba, valamint az érettségi­vel végződő szakokra jelentke­zőknek kötelező lesz felvételi vizsgát tenniük (a tanulmányi átlagra vonatkozó korlátozó kritérium csak a következő tanévtől lesz érvényes). A fel­vételi alól csupán azok a diákok mentesülnek, akik mindhárom tantárgyból, azaz magyarból, szlovákból és matematikából is legalább 90 százalékra megír­ják a Tesztelés 9 feladatsorait. A felvételi kritériumait az egyes iskoláknak március 27-ig kell nyilvánosságra hozniuk. A hároméves szakokra jelentke­zőknek viszont továbbra sem kell felvételi vizsgát tenniük. A szülőknek tudatosan a hiányszakmák felé kellene terelniük gyerekeiket - vélik az iskolaigazgatók (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom