Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2013. AAÁRC1US 13. www.ujszo.com Átadták az Esterházy-emlékérmet A mártír politikusra emlékeztek Budapesten A gasztronómiai rendezvény bevételével a dunaszerdahelyi kórház sebészeti osztályát támogatják Gömörbe is híre ment a VII. Csallóközi Böllérfesztiválnak A tornaijai vendégcsapat munka közben (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Komárom. Bol- doghy Olivér színész-vállalko­zó, civil aktivista, valamint a Pozsonyi Magyar Galéria kapta idén az Esterházy János-emlék- érmet. A kitüntetést Budapes­ten, az Esterházy János Emlék­ünnepségen adták át vasárnap a díjazottaknak. A megemléke­zést 1991 óta szervezi a Rákóczi . Szövetség. Az Esterházy-emlékérmet olyan személyek, szervezetek, intézmények kapják, akik, illet­ve amelyek sokat tettek gróf Es­terházy János rehabilitálásáért, szellemi örökségének népsze­rűsítéséért, illetve érdemeket szereztek a szlovákiai magyar­ságért végzett munkájukkal. „Meghatódtam, mikor megtud­tam, idén én leszek az egyik ki­tüntetett. Ez az első olyan dí­jam, amit közéleti tevékenysé­A 2011-ben felavatott komá­romi Esterházy-emléktábla (A szerző illusztrációs felvétele) gémért vehettem át - nyilatkoz­ta lapunknak Boldoghy Olivér, az anyanyelvhasználatért küz­dő Fontos vagy! mozgalom ala­pítója, az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás tagja. -Termé­szetesen ösztönzőleg hat az emberre egy ilyen elismerés, pozitív visszajelzés, ám a leg­erőteljesebb ösztönzésnek mindig is a közvetlen környeze­temtől kapott visszajelzéseket tartottam.” A Fontos vagy! mozgalom egyebek mellett a nagy áruházláncok dél-szlová­kiai boltjainak kétnyel- vűsítéséért küzd: nagyrészt ak­tivistáinak köszönhető, hogy a Komáromban tavaly megnyílt Tescóban megjelentek a ma­gyar feliratok és sikerült változ­tatást elérniük a CBA üzletlánc szlovákiai nyelvhasználati poli­tikájában is. Legújabban a Kauf- landot figyelmeztették a ma­gyar feliratok hiányára, de a cég szlovákiai vezetése visszautasí­totta kérésüket. A 2006-ban alakult Pozsonyi Magyar Galéria, illetve elődje, a Pozsonyi Műtermek - szabad művészeti társulás tevékeny­ségét Hrubík Béla méltatta. „Nem tudom, hogy egy mű­vészt vagy egy csoportot mi tesz érdemessé egy kitüntetés­re vagy egy díjra. A munkássá­ga, tehetsége, vagy az élete, ahogyan példát mutatva él. Egyet tudok. Úgy kell élniük, ahogyan dolgoznak, és úgy kell dolgozniuk, ahogyan élnek. így válik eggyé a művész a művel, amit megalkot. Tisztességesen, soha le nem térve arról az út­ról, amit választottak. Mert ez teszi őket hitelessé” - hangzot­tak a méltató szavak, (vkm) Csallóközkürt. A Pro Kyrth Polgári Társulás és a helyi önkormányzat hetedik al­kalommal rendezte meg a hagyományos böllérfesz- tivált, amelyen versenybe szánhattak a Csallóköz legjobb böllérei, hogy hurka, kolbász, disznósajt és egyéb disznótoros éte­lek készítésében össze­mérjék tudásukat. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Aki ellátogatott a rendez­vényre, nem csalódott: jó han­gulat, hamisítatlan falusi disz­nótoros ételek, finom forralt bor és vidám nótázás várta az érdeklődőket. A tíz csapat kora hajnaltól tüsténkedett a falu sportpályáján. A hazaiak mel­lett a nagyudvamokiak, a duna- tőkésiek, a pozsonyeperjesiek, a nyárasdiak, a vásárútiak, a he- gyéteiek, valamint a Dunaszer­dahelyi Magán Szakközépisko­la volt diákjai képviselték a csal­lóközieket. A magyarországi rábaprodányiak is állítottak egy csapatot, és idén először Tor­naijáról is érkezett egy ötfős alakulat. „A rendezvény lényege, hogy bemutassuk a Csallóköz népé­nek gasztronómiai hagyomá­nyait, szokásait. Persze az is cé­lunk, hogy mindenki jóllakjon, hogy jól érezzük magunkat, el­beszélgessünk, új ismereteket, tapasztalatokat szerezzünk. Gasztronómiai fesztiválunkkal már hagyományt teremtettünk. A kellemes szórakozás és az ínyencfalatok mellett társadal­mi jelentősége is van, nagyon sok látogató, közéleti személy, polgármester keresi fel a böllér- fesztiválkor községünket. Szur­kolhatnak a csapatoknak, meg­kóstolhatják a termékeket, jó zene mellett szórakozhatnak” - mondta Bugár Ilona, a Pro Kyrth rendezvényszervezője. A rendezvény fővédnöke Ba­logh Csaba, Magyarország po­zsonyi nagykövete volt, aki csa­ládjával a kezdéstől végigkísérte a rendezvényt. A diplomata el­árulta: egy Szabolcs megyei fa­luban nevelkedett, nem áll tőle távol a disznótorok hangulata. „A kedvencem a hagymás vér, nálunk mindig ez volt a reggeli disznóvágáskor” - mondta a nagykövet, hozzátéve, örül, ha meghívást kap az ilyen hagyo­mányőrző rendezvényekre, így közelebbről is megismerkedhet az itt élők szokásai val. A versenyen ötfős zsűri vizs­gálta a megjelenést és a munka­végzés higiéniáját, a nyers­anyaggal való gazdálkodást, a technológiai szabályok betartá­sát, a tálalás esztétikumát és az ízhatást. Az ízbírók a fődíjat a hazai csapatnak ítélték oda. Má­sodik lett a Dunaszerdahelyi Magán Szakközépiskola volt di­ákjainak alakulata. Harmadik helyezést értek el a nagyudvar- nokiak, a tornaijai csapat az ősi magyar ízeket idéző különleges és egyedi fűszerezésért kapott díjat, Rábaprodány csapata pe­dig a magyaros paraszti étele­kért részesült elismerésben. A böllérbajnok a hegyétei csapat kapitánya, Both Jenő lett. A jótékony rendezvény bevé­telét idén is a dunaszerdahelyi kórház javára ajánlják fel. „Már sikerült felszerelést vásárol­nunk az újszülött- és a gyermek- osztályra, a belgyógyászatra, a gyorssegély- és az elfekvőosz­tályra. Tavaly egy huszonnégy órás vérnyomásmérőt vásárol­tunk a befolyt összegből, az idei bevételt a sebészeti osztálynak adjuk” - árulta el Bugár Ilona. A rendezők a szülők nélkül nevel­kedő gyerekeknek is szereztek egy vidám napot - ezúttal a du­naszerdahelyi és a nagymegyeri gyermekotthon lakóit látták vendégül, (kb) A Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén található kő a szabadságharc leverésében szégyenletes szerepet játszó orosz csapatok táborhelyét jelöli Muszkakő - az 1849-es harci cselekmények egyik színhelye ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szentpéter. A dicsőséges tavaszi hadjárat jelképesen 1849. április 2-tól május 21-ig tartott, melynek során a magyar honvédseregek óri­ási, ám nem teljes katonai si­kereket értek el. A terv a csá­szári csapatok bekerítése és Komárom felmentése volt. A szabadságharc sorsa ab­ban a pillanatban eldőlt, amikor az oroszok a magyar határt átlépték. 1849. június közepén Rüdiger és Paszke- vics orosz tábornokok veze­tésével több oszlopban közel 200 000 fős orosz hadsereg tört Magyarországra. A ma­gyar vezetés nem tudott tar­tós ellenállásra képes fegyve­res erőt állítani az orosz in­tervenció elé. A két nagyha­talom összefogása megpecsé­telte a magyar forradalom és szabadságharc sorsát. A Komáromi járás több te­lepülésének is van a magyar szabadságharchoz kapcsoló­dó eseménye, így Szentpé- temek is. A község a 17. században több más, Komárom megyei faluval együtt Zichy István gróf, utána örökösei birto­kába került. A család szép kastélyt építtetett a község­1849 óta a harci cselekmények színhelyét őrzi a Muszkakő (A szerző felvétele) ben, egy időben a vármegye gyűléseit is ott tartották. Benne szállt meg a nagysal- lói csata után Klapka György és Damjanich tábornok, s az épület hadikórházként is szolgált a szabadságharc alatt. Nevezetes a Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén található Muszkakő. A helyi­ek elbeszélése alapján már­cius 30-án este Szentpéter környékén a Veigl-dandár nagy tábortüzet gyújt, hogy láthatókká váljon a városból Klapka vezetésével július 30-án támadásba induló vé­dősereg. Három oszlopban támadtak. Rakovszky ezredes átkelt a Zsitván, onnan el­űzte az osztrák egységet, az­tán csapatával Szentpéterig nyomult, ahol Kosztlányi dandárjával egyesült. A tá­madás sikerrel járt, Pott tá­bornok csapatait minden ál­lásból kiverték. A dráma utolsó felvonása: szeptember 5-től egymást ér­ték az összecsapások. Klapka három század Lehel-huszár­ral támadta meg az előre­nyomuló kozák egységet. He­tény és Szentpéter közelében került sor az összecsapásra, ahol Klapka katonái 12 ko­zák foglyot ejtettek. A Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén található a „Muszkakő”, amely a sza­badságharc leverésében szé­gyenletes szerepet játszó orosz csapatok táborhelyét jelöli. Itt várták ki az oroszok a komáromi vár feladásáról szóló tárgyalások kimenete­lét, amíg az osztrák-magyar tárgyalások eredménye elju­tott a fülükbe. 1849 óta a harci cselek­mények színhelyét megőriz­ték és ma is Muszkakőnek hívják, 2006-ban Novák Ró­bert református lelkész fel­szentelte. (mfj Wellness minden évszakban Kezelések a gyógyfürdőkben Március 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom