Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-02 / 52. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 2. Közélet 3 Tavaly az óvodák több mint 7000 felvételi kérelmet utasítottak el, főleg helyszűkére hivatkozva. Ez nehezíti a munkába visszatérő édesanyák életét. Közelharc folyik az állami óvodák férőhelyeiért Manapság nem gyerekjáték bejuttatni a csemetét az óvodába (Ján Krošlák felvétele Országszerte már javában zajlik az óvodai beíratás, ami a nagyobb városokban kihívás a szülőknek - manapság nem egyszerű dolog bejuttatni a gyereket óvodába, ami nehezíti azoknak az anyukáknak a helyzetét, akik a gyermekgondozási szabadság lejárta után dolgozni szeretnének. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vonatkozó törvény értelmében az óvodai beíratást február közepétől március közepéig kell lebonyolítani, a konkrét időpont intézményenként, településenként változhat. A kérvényt már hetekkel, hónapokkal korábban is be lehet nyújtani, s ahol köztudottan túljelentkezés szokott lenni, a szülők esetenként szponzori adományokkal próbálják elérni, hogy gyermeküket biztosan felvegyék. Pozsonyban és környékén, Nagyszombatban, Nyitrán rendszeresen többen jelentkeznek. Az önkormányzatok az utóbbi években igyekeztek bővíteni a kapacitást, új osztályok nyíltak, ám ez sem volt elég. Tavaly például az óvodák több mint 7000 felvételi kérelmet utasítottak el, elsősorban helyszűkére hivatkozva. Ez nehezíti a munkába visszatérő édesanyák életét. Az anya a gyermek 3 éves koráig gyermekgondozási szabadságon lehet, havonta 199,60 eu- rót kap. Szükség esetén ezt meg lehet hosszabbítani a gyermek 6. életévéig, de ez esetben az anya gyesre csak akkor jogosult, ha a gyermek egészségi állapota miatt kell otthon maradnia, egyébként csak fizetetlen szabadságra mehet, amit kevés család engedhet meg magának. Anyagilag jobban megéri dolgozni. Magán kontra állami Ha nem sikerül állami óvodába juttatni a gyereket, mehet magánintézménybe - csakhogy itt a tandíj sokak számára megfizethetetlen: régiónként, óvodánként változik, de általánosságban elmondható, hogy havi 250-600 euró között mozog. Ezzel szemben az állami óvodai kiadások általában nem lépik túl a havi 50 eurót (a tandíj havi 12-13 euró körül mozog; az óvodai étkeztetés legtöbb napi 1,20-1,50 euróba kerül; a szakkörökért óvodánként jelentősen eltérő összeget számlázhatnak, s nem kötelező oda járatni a gyereket). Ha a család, a nagyszülők nem tudnak besegíteni, az édesanyának el kell döntenie, mi éri meg jobban: magánóvoda vagy fizetetlen szabadság. „Én a szponzori ajándékot választottam. Megkérdeztem az igazgatónőtől, az óvodának mire van szüksége. Azt mondta, mosógépre. Inkább vettem egyszer egy mosógépet, mint hogy havonta fizessem a drága magánóvodát” - magyarázta érdeklődésünkre Zdenka Bolá- rová, hogyan intézte el Pozsonyban az óvodát kislányának. Egy másik édesanya orvos ismerőséhez fordult segítségért. „Kerestünk megfelelő diagnózist, hogy a fiammal meghosszabbított fizetett gyermekgondozási szabadságon lehessek” - tette hozzá Petra V., aki teljes neve elhallgatását kérte. Értesítés, fellebbezés Egy-egy óvoda úgy próbál „segíteni” a munkába visszatérő anyukáknak, hogy első körben az ő gyereküket részesítik előnyben azokkal szemben, akiknek az édesanyja a kistestvérrel van anyasági vagy gyermekgondozási szabadságon. Az utóbbiaknak automatikusan helyszűkére hivatkozva elutasító választ postáznak. Az óvodák a beiratkozás befejezése után egy hónappal szokták értesíteni a szülőket az eredményről. Elutasító válasz esetén érdemes fellebbezni, mert még utólag is akadhat egy-egy üres hely, hiszen az ovikban nagy a mozgás: költöznek a családok, egészség- ügyi okokból vagy azért veszik ki a gyermeket, mert nem képes megszokni az óvodai életet. Az elutasított gyerek várólistára kerül, s üresedés esetén az intézmény utólag bármikor felkínálhatja a helyet. Ki vehető fel óvodába? Kétévesnél kisebb gyermeket nem lehet óvodába íratni, a legtöbb intézményben a korhatár 3 év. Formanyomtatványt kell kitölteni, csatolni kell egy orvosi igazolást a gyermek egészségi állapotáról. Az intézmények előnyben szokták részesíteni az 5 éveseket és azokat, akik elhalasztották az iskolakezdést. Ugyancsak előnyt élveznek azok, akik az állandó lakhelyük szerinti körzetben jelentkeznek, vagy akinek a testvére is abba az óvodába jár. A legtöbb helyen megkövetelik, hogy a gyermek szobatiszta legyen; képes legyen egyedül enni kanállal, pohárból inni; fel tudja venni a ruháját, cipőjét, le tudjon vetkőzni - a legkisebbeknek az óvónők segítenek, de legalább igyekeznie kell. A magánintézményekben sokszor nincsenek ilyen „szigorú” feltételek, oda könnyebben felveszik a gyereket, csak pénze legyen a szülőnek, (sza) Ha a leleplezés után kifizetik a jogdíjat, akkor a szoftvercégek nem tesznek bűnvádi feljelentést, mert a megállapodással mindkétfél pénzt és időt nyer Szlovákiában a szoftverek 40 százalékát illegálisan alkalmazzák A szoftver szellemi tulajdon, aki illegálisan használja és lebukik, annak kezén kattanhat a bilincs (sxc.hu) DEMECS PÉTER Becslések szerint a szoftverek 40 százalékát Szlovákiában illegálisan használják, az uniós átlag ezen a téren 33% - tájékoztatott a The Software Alliance (BSA) szervezet, amely a legnagyobb szoftvergyártókat, mint a Microsoft vagy az Adobe képviseli Szlovákiában. A háztartásokban is nagyon sok az ü- legális szoftver, a cégeknek viszont sokkal nagyobb elővigyázatosságra van szükségük, mivel a rendőrség rendszerint a kis halakra nem figyel, a nagyokat akaija kifogni. Bár büntetendő az illegális szoftver, nagyon sok van belőlük. Gyakran elfordul, hogy valaki új számítógépet vagy laptopot vesz, a szoftvert viszont valamelyik ismerőse díjtalanul installálja neki. Ezzel akár több száz eurót is megspórolhat. A vállalkozók, cégek viszont könnyen ráfaraghatnak erre a csalásra, a rendőrség őket könnyebben kikutatja, mint a háztartásokban használt illegális szoftverek tulajdonosait. Cégek a célkeresztben A hatóságok a legkönnyebben azon cégeket leplezik le, amelyek specifikus programokkal dolgoznak - üyenek lehetnek az építészmérnöki cégek, grafikai vagy dizájnstúdi- ók. „Pontosan tudjuk, hogy Szlovákiában a cégek jelentős része illegális szoftvereket használ. Leggyakrabban grafikai szoftverek másolatát használják, mint az Adobe vagy Autodesk, de nagyon gyakoriak a Microsoft vagy az Office másolatai is” - mondta a BSA jogi képviselője, Adriana Tomano- vá. Például egy olyan grafikai stúdió, amelynek semmilyen szoftvergyártóval sincs licencszerződése, szinte biztos, hogy illegális programokkal dolgozik. A BSA több bűnvádi feljelentést tett pozsonyi, nagy- szombati, eperjesi, kassai cégek ellen. A rendőrség egyelőre három fővárosi cégben tartott razziát, ahol lefoglalták a számítógépeket. „Az érintett cégekről gyakran maguk az állampolgárok értesítenek minket a www.bsa.sk honlapunkon” - mondta Tomanová. Titkolják a taktikát A szoftvergyártók maguk lépnek kapcsolatba a gyanús vállalkozásokkal. Megpróbálnak velük kommunikálni, s egy speciális szoftver segítségével állítólag nagyon könnyen kiderítik, hogy az adott számítógépben milyen programokat használnak, s van-e rájuk engedély vagy sem. Az eljárás részleteit viszont titokban tartják, nem akarnak segíteni a tetteseknek. A BSA tájékoztatása szerint a licencfeltételeket a leggyakrabban kis- és középvállalkozók sértik meg. A BSA képviselői beismerik, nem az a céljuk, hogy olyan egyéneket keressenek, akik otthon illegális Word vagy Excel programokat használnak. Előfordulhat, hogy az adóellenőrzés során leplezik le a csalókat. Ha például egy cégnek tíz számítógépe van, de csak két licencszerződése, akkor biztos, hogy valami nincs rendjén. Az adóhivatalok kötelesek jelenteni a rendőrségnek, ha azt gyanítják, bűncselekményt követtek el. Eljárás helyett egyezkedés A BSA állítólag csak olyan esetekben tesz feljelentést a szoftverkalózok ellen, ha nem tudnak velük megegyezni. A nem jogtiszta programok leleplezése után ugyanis az elsődleges céljuk, hogy az érintett cég utólag fizesse ki a jogdíjat, a szoftver árát. Tomanová szerint az esetek többségében mindig sikerrel járnak, a szoftvercégek pedig utólag már nem tesznek bűnvádi feljelentést. Arról is létezik statisztika, hogy évente hányszor kerül bíróságra egy szoftverkalózügy: ádagban háromszor. A tettesek rendszerint feltételes büntetést és több ezer eurós pénzbírságot kapnak. A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértéséért 2 év szabadságvesztést kaphat a tettes, ha a bűncselekménnyel jelentősebb anyagi kárt okozott, a büntetés a 10 évet is elérheti. Az esetek túlnyomó többségében a tettesek vádalkut kötnek, s szabadság- vesztés helyett feltételes büntetést kapnak pénzbírsággal. Ahhoz, hogy a rendőrség razziát tartson egy cégnél, ügyészi jóváhagyásra van szükség. Az egyenruhásoknak egyébként minden kerületi városban csak egy szakképzett munkatársuk van a szerzői jogokkal összefüggő bűncselekmények leleplezésére. Árulkodó alkalmazottak A cégeknek főleg arra kellene ügyelniük, hogy jóban váljanak el alkalmazottaiktól, a rendőrség szerint ugyanis szinte kivétel nélkül elbocsátott alkalmazottaktól kapnak fülest. Hisz ki más tudhatna többet a szoftverkalóz cégekről, mint maguk az alkalmazottak. Pontosan tudják, mennyi számítógép van a cégben, s milyen programokat használnak. Tomanová szerint épp ilyen kirúgott vagy még alkalmazott személyektől havonta ádagban tíz bejelentést kapnak. Arra is volt példa, amikor egy cég IT- technikusa jelentette fel munkaadóját. Főnöke ugyanis nem akart neki pénzt adni az eredeti szoftverekre, s arra utasította, hogy illegális másolatokat installáljon a számítógépekben. Az alkalmazott viszont félt a büntetőjogi következményektől, mivel munkaszerződése szerint ő felelt azért, hogy a cégben csak legális programokat használnak, ezért feljelentést tett a rendőrségen. Egyébként arra is gyakran van példa, hogy egy cég jelenti fel a konkurens vállalkozást. Ha a BSA tudomást szerez ilyen törvényszegésről, először levélben tájékoztatják az érintett céget arról, hogy tudnak az illegális szoftverről, s egyezséget ajánlanak fel. Bill Gates: lopjatok szoftvert A Microsoft megalapítója, Bill Gates tíz évvel ezelőtt beismerte, hogy cége a lopott szoftvereken is bekereshet. „Amíg lopnak, lopják a mi szoftverünket” - mondta Gates egy kínai egyetemen tartott előadása során. Később kiderült, a kijelentéssel azt az elmélet támogatta, mely szerint ha az alkalmazottak otthon ülegális Windowsokkal tanulnak meg dolgozni, akkor munkáltatójuk ezt a programot fogja megvásárolni, hogy ne kelljen pénzt költeni az alkalmazottak továbbképzésére. (dp)
