Új Szó, 2013. március (66. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-07 / 56. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. MÁRCIUS 7. Iskola utca 17 Színházra nevelés másképp - drámapedagógiáról a 18. Komáromi Pedagógiai Napokon FELHÍVÁS Dúvadnevelde A Németh Ervin rendezte Dúvadnevelde egyik jelenete a pápai Szeleburdiák színjátszóinak előadá­sában (Nagy Imre felvétele) Az immár felnőttkorba lépő 18. Komáromi Pe­dagógiai Napok kereté­ben került sor a napok­ban a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolában arra a drámapedagógiai módszertani napra, melynek célja a színházi szövegértés fortélyainak megismertetése volt. KOVÁCS TÜNDE A drámafoglalkozást Né­meth Ervin pápai drámapeda­gógus vezette. Németh Ervin évente vissza­térő előadója a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége rendezvényeinek. A szakmai napok során kitűnő előadásai­val a drámapedagógia iránt ér­deklődőket bevezette az egyes drámafoglalkozások felépíté­sének módszereibe (drámajá­ték, drámaóra, tanítási dráma). Az idei foglalkozás alkalmá­val a rendező egy olyan extrém helyzetben teremtette meg a katarzis élményét, melyben a résztvevő pedagógusoknak valószínűleg még nem volt ré­szük. A produkció végén nem csattan fel a taps, egy ideig né­ma csöndben várják a nézők, lesz-e folytatás, hiszen a „Rö­püljetek csak, galambocskáim, jó tágas a kalitka!” magyaráza­tot vár. A játék alapjául Gabisev Dú­vadnevelde című művét válasz­totta Németh Ervin. A mű azonban csak kiindulópont­ként szolgált, hiszen a Soproni Petőfi Színház iskolaszínházi programjában részt vevő szín­játszók improvizációs ötletei­ből épült fel a kegyetlen való­ságelemekre felfűzött jelenet. A drámafoglalkozás közpon­ti kérdése: mit kell tenni ahhoz, hogy az egyén a fiatalkorú bűnözők egyik büntetőtelepén, ahol a világot különleges tör­vények irányítják, ne váljon akarat nélküli bábbá. A hely­szín a hetvenes évek Szovjet­uniója, Story Pin, a fiatalkorú­ak büntetőtelepe, amely törvé­nyeinek egy részét a hatalom, más részét pedig az erősebbek kiváltságaira épített rendszer alkotja. Maga az előadás tartalmaz­za a megoldást is: nem szabad feladnunk emlékeinket, ame­lyek segítenek bennünket a túlélésben, minden körülmé­nyek között legfontosabb az egyéniség, a személyiség megmaradása. Az előadás után a foglalko­zásvezető szinte ízekre szedve beszélte meg a résztvevőkkel a darabot. A Dúvadnevelde segít­ségével mutatta be a színházi eszköz- és motívumrendszert, megmutatta az előadás színhá­zi nyelvének titkait, mi, hogyan s miért úgy működik benne. Vi­lágos és egyszerű magyarázata­ival a pedagógusoknak olyan fortélyokat árult el, melyek na­gyon fontosak az értő színház- látogatóvá nevelés során. A POSTA HOZTA Sapientiás diákként Marosvásárhelyen A nevem Smíd Kitti, 19 éves vagyok, felvidéki. Szeptember­ben kezdtem meg tanulmánya­imat az Erdélyi Magyar Tudo­mányegyetem Műszaki és Hu­mántudományok Karának diák­jaként, angol-magyar fordító és tolmács szakon, Marosvásárhe­lyen. Az, hogy Szlovákiából ho­gyan kerültem ide, igen hosszú történet. Igazából az történt, hogy míg vártam a felvételi eredményeket a szlovákiai egyetemekről, egy olyan ötlet pattant ki a fejemből, ami pozi­tív irányban változtatta meg az életemet. Olyan dologba vág­tam a fejszémet, ami kisebb-na- gyobb nehézségek árán, de mégis szerencsésen végződött. Vagy éppen kezdődött. Előtte soha nem hallottam a Sapientia egyetemről, míg utána nem néztem. Erdélyben élő barátaimnál érdeklődtem, és kielégítő válaszokat kaptam, így hát nekivágtam az útnak, megvolt a felvételi, és később értesültem arról, hogy felvet­tek. A hír, hogy Felvidékről jött egy lány, gyorsan elterjedt mind a diákok, mind a tanárok között. Több interjút is készí­tettek velem. Mindenki kérdez­te, hogyan kerültem ide, miért ilyen messzire. A szokásos kér­dés persze mindenkinek az volt, hogy tudok-e románul. A válasz persze „nem” volt. Most, hogy itt vagyok már fél éve, némi romántudás ragad rám, de nem sok. Mivel angol-magyar fordító szakos vagyok, nem szükséges a ro­mán nyelv ismerete. De van olyan tantárgy, ahol román szöveget kell fordítanunk ma­gyarra. Ez alól fel vagyok mentve. Vizsgán csak angol szöveget kapok. Természete­sen nem azt mondom, hogy a tanárok kivételeznek, csak te­kintettel vannak a diákok ér­dekeire. Minden egyes diák ugyanúgy számít. Mindenkire fordítanak időt, segítőkészek, és a legjobb dolog szerintem, hogy képesek velünk azono­sulni. Persze elvárások vannak, de ez egy olyan közösség, ahol szívesen van az ember. A diá­kok közötti viszony sem min­dennapi. Nincsenek csoportok, nincsenek lenézések, nem kö­zösítenek ki senkit. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Az egyetemünk jobbnál jobb programokat szervez, mint pl. filmmaraton, Mikulás kupa, gólyabál, gólyatábor. Részt ve­szünk a diáknapokon, és aktí­van lehet tevékenykedni a hallgatói önkormányzatban is. Ami engem illet, én nem fél­tem megpróbálni a lehetetlent. Itt vagyok, és nagyon szeretek itt lenni. Igaz, hogy némi költ­séggel jár. De ha az ember nem szerez tapasztalatokat, és nem ismer meg más embereket, más környezetben, soha nem ismeri meg a világot. Könnyen be le­het illeszkedni, és nem kell fél­ni. Bátran neki kell vágni, hi­szen aki mer, az nyer. Smid Kitti A Sapientia épülete (Képarchívum) Szlovákiai Magyar Peda­gógusok XIX. Országos Ta­lálkozója A Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége 2013. áp­rilis 13-14-én Rozsnyón „Szlovákiai magyar oktatás­ügy 2013 - helyzetkép” cím­mel kétnapos szakmai konfe­rencia keretében rendezi meg a Szlovákiai Magyar Pedagógu- sokXIX. Országos Találkozóját. A konferencia tervezett elő­adói: Vajda Barnabás, Gyur- gyík László, Lampl Zsuzsanna, Komzsík Attila, A. Szabó Lász­ló, Andruskó Imre, Vetter Já­nos, Fodor Attila, Vörös Mária, Morvay Katalin, Hrbácsek Magdolna. A szombati nap tervezett témái: 1. A szlovákiai magyar kö­zösség történelmi-társadalmi helyzetének változásai, alaku­lása 2. A szlovákiai magyarság demográfiai változásai - té­nyek, okok, alakulás, tenden­ciák 3. A szlovákiai magyarok is­kolaválasztási jellemzői az utóbbi 15 év szociológiai kuta­tásainak tükrében 4. A magyar iskola végzősei­nek lehetőségei és perspektívái 5. A közoktatás-irányítás változásai és alakulása 1989-2013 6. A szlovákiai magyar isko­lahálózat alakulása, helyi és regionális tervezés, együtt­működés 7. A közoktatás finanszíro­zásának változásai és követ­kezményei 8. A nevelő-oktató munka és a tanulás-tanítás változásai és alakulása 1989-2013 9. A 2008-as tartalmi reform értékelése 10. A magyar iskolák és ta­nulók eredményessége az or­szágos és nemzetközi mérések és vizsgálatok tükrében A rendezvényen kerül át­adásra a Felvidéki Magyar Pe­dagógus Díj és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövet­sége Díjak is. A konferenciára minden érdeklődő pedagógust szere­tettel várnak a szervezők. A jelentkezőlapot az SZMPSZ honlapjáról www.szmpsz.sk - lehet letöl­teni, illetve az SZMPSZ területi választmányainak elnökeinél lehet igényelni. A jelentkezési lapot legké­sőbb 2013. március 28-ig pos­tán az SZMPSZ, P. O. BOX 49, 945 01 Komárno 1 címre, vagy elektronikusan az szmpsz@szmpsz.sk e-maü címre kell eljuttatni. Érdeklőd­ni lehet a következő telefon­számokon: 035 771 3572, 035 7714755. Szövetségünk érintett terü­leti választmányai kellő számú érdeklődő esetén Komáromból és Dunaszerdahelyről 2013. április 12-én, pénteken délután autóbuszt indítanak Rozsnyó­ra. A tervezett felszállási he­lyek a jelentkezők lakhelye alapján: A Komáromból induló autó­buszra: Komárom, Érsekújvár, Ipolyság, Ipolybalog. A Dunaszerdahelyről induló autóbuszra: Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Nyitra. A szervezők csak kellő számú érdeklődő esetén indítanak autóbuszt. Az autóbusz indulásának he­lyét és pontos idejét, a részvéte­li díj befizetésének módját a visszajelzésben közöljük. To­vábbi pontosított információt a jelentkezők írásban kapnak. SZMPSZ OV A POSTA HOZTA Német nyelvi sikerek A Komáromi Selye János Gimnázium némettanárai is te­hetséges diákjaik felkarolására törekednek, arra, hogy jól meg­tanuljanak németül, eredmé­nyesek legyenek a tanulmányi versenyeken és a nyelvvizsgá­kon. A kötelező angol mellett azonban nagy dilemma a szü­lőknek és tanulóknak a második nyelv kiválasztása. A német nyelv mellett számos ismert érv szól. De mit tart erről Kovarčík Sára prímós tanuló, az idei ke­rületi német olimpia friss győz­tese (1. A kategóriában), aki immár az országos megméret­tetésre készül? „Szerintem a német jó választás, mert könnyű nyelv, hasonlít az an­golhoz, és sok, hozzánk közeli országban beszélik, ahová ellátogathatunk.” Sári elsősor­ban a német nyelvű tévémű­sorokból szerezte kiváló nyelv­tudását, de emellett rendkívüli tehetséggel, intelligenciával és tájékozottsággal rendelkezik, amely elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú verseny­nek. „Nagyon izgulok az orszá­gos döntő előtt. Még a beszéd- technikámat kell csiszolni, gya­korolni a magabiztos fellépést és persze a szövegértést is” - mondja. Gimnáziumunkból egyre több diák folytatja tanulmá­nyait patinás németországi, ill. ausztriai egyetemeken. Nagy Ágnes, a nyolcéves gimnáziumi osztály végzős tanulója a híres heidelbergi egyetemen szeret­ne medicinát tanulni. Gimná­ziumi évei alatt többször részt vett németországi diákcserén, nyelvtanulással egybekötött nyári kirándulásokon, és szor­galmának, kitartásának kö­szönhetően DSD II és Cl típusú Goethe nyelvvizsgát tett. Leg­újabb sikere a nyitrai kerületi német olimpia 2. helyezése. Újfent bebizonyosodott: ér­demes a német nyelvet válasz­tani, hiszen a gimnáziumi évek alatt is számos ösztöndíj, in­gyenes nyelvtanulás, nyelv­vizsga, később a német állam támogatásával továbbtanulás és karrier-lehetőségek várnak a nyelvet jól beszélőkre. Nagy örömmel várjuk isko­lánkba március elején az újabb lelkes német önkéntes fiatalt, Lukas Meyert Aachenből, aki egy éven át fogja segíteni szak­körök, délutáni korrepetáció, projektoktatás segítségével a diákok eligazodását a német nyelv rejtelmeiben. Szénássy Edit némettanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom