Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám, szombat
24 Szalon ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com ZENEBONA Nüx, a fekete madár CSEHY ZOLTÁN „Szült Khaosz és Erebosz lett gyermeke és a sötét Éj, / szült a sötét Éj, s tőle eredt Aithér meg a Nappal, / mert szerelembe vegyült Ere- bosszal s lett viselőssé” - írja Hésziodosz az istenek születéséről. Az Éj vagy görög nevén Nüx istenasszonya az or- phikus hagyományban ennél is misztikusabb, ott ugyanis ő a megtestesült kezdet, egy hatalmas, fekete szárnyú madárhoz hasonlatos lény, akitől (Homérosz szerint) maga Zeusz is tart. A madár a széltől teherbe esve ezüsttojást tojt a Sötétség ölébe: így született meg Erósz, a szerelem istene. Ezekre a varázslatos vüágma- gyarázat-elemekre épül Esa- Pekka Salonen Nyx című, 2010-ben komponált szimfonikus költeménye. A rendkívül sűrű szövésű és változékony zene a madár röptének ritmusát követi: aszámyakfé- lelmetes kiterjesztése, a mélységbe zuhanó, szinte légörvényeket kavaró test dinamikája természetfeletti képzeteket kelt a hallgatóban. Nüx itt szürrealisztikus lényként jelenik meg, de messze nem statikusan beállított sötétségjelképként. Salonen zenéjének váratlanul üde varázst kölcsönöz a fény megjelenése a térben: a festői erejű arpeg- giók, a buijánzó, termékenyen sarjadó zenei oldalhajtások el-elkalandozva kísérik végig a főtémát. Egy fortyogó, alakuló, szinte dimenziótlan, felfoghatatlan térben vagyunk, melyben egy a fényárnyék kettősségét, azaz önmaga ellentétét is magában hordó istennő keresi és találja meg a helyét a kozmosz szerkezetében. Maga a CD az Out of Nowhere címet viseli, amit kb. így fordíthatnánk: kifelé a seholból. És pontosan ez a felfoghatatlan kozmogóniai nonszensz, ez a megmagyarázhatatlan elrendeződés, a teremtés és teremtődés a mű tárgya. A CD-n szerepel egy hege- dűconcerto 2009-ből: a négytételes alkotás Leila Jose- fowitz hegedűművész számára készült (ő is hallható a felvételen). Az első, Mirage (Káprázat) tétel valóban káp- ráztatóangyönyörű: az erőteljes hegedűszólót fokozza és színezi a cseleszta, a hárfa, a harangjáték és a vibrafon. Fény-árnyék varázslat, érzéki csalódások, bűvészmutatványok után két azonos című tétel következik (Pulse - érverés, lüktetés): a misztikus csoda után maga a test jelenik meg, a lét pulzálása, hogy aztán a negyedik tétel búcsújában (Adieu) a melankólia és a kontempláció uralkodjék el. (Esa-Pekka Salonen: Out of Nowhere, Deutsche Grammophon, Berlin, 2012.) KOMÁROMI SZALON RÉV-ben, február 12-én Mennyi az annyi? Vitaest a kisebbségi kultúra finanszírozásáról Az est házigazdája: Lovász Attila újságíró, publicista Az est vendégei: A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke Kovács Balázs egyetemi hallgató Hégli Dusán, az Ifjú Szivek vezetője Időpont: 2013. február 12., kedd, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan! Médiapartner: Új Szó facebook.com/komaromiszalon U Egy többrészes mozifilm és egy meseregény dramaturgiája jelentős eltérést mutathat A hobbit - út a vászonra Peter Jackson a tolkieni mitológia szerves részének tekinti A hobbitot (Képarchívum) Decemberben debütált a hazai mozikban Peter Jackson A hobbit - Váratlan utazás című filmje, J. R. R. Tolkien világhírű regényének filmváltozata. A premiert követően a szaksajtóban nagyrészt negatív értékelések jelentek meg a műről, melyek részben felületes, részben téves ismeretekre támaszkodva marasztalták el a filmet, nemegyszer A gyűrűk ura koppintásának minősítve. JANKOV1Č DÁVID Hogy ezt megcáfoljuk, és megértsük Peter Jackson rendezői koncepcióját, ismernünk kell a film alapjául szolgáló könyvet. A megértéshez utat kínál a mű magyarországi megjelenése is. A könyv magyarul eredetileg A babó címmel jelent meg Szobotka Tibor színvonalas fordításában, és tartalmazta a szerző művészi illusztrációit is. Majd az Európa Könyvkiadó A hobbit címen kiadta a mű újabb fordítását, erre feltehetőleg A gyűrűk urával való összeegyeztetés végett volt szükség. A legújabb - marketingszempontokat erősen magán viselő - kiadás borítóján a film plakátja látható, Tolkien illusztrációit pedig külön kötetben adták ki, így most már lehetőségünk nyílik ezt is külön megvásárolni. Stilisztikai szempontból A babó A gyűrűk urától jelentősen eltér. A nagyrészt a második világháború alatt íródott mag- num opus monumentalitásához, sötét atmoszférájához képest Zsákos Bilbó története könnyed, vidám, eredetileg gyerekek számára íródott meseregény. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy amellett, hogy A babó saját jogán létező, stílusában, nyelvezetében is önálló mű, egyben - úgymond történeti adalékként - Tolkien koherens mitológiai rendszerének a része. Ebből pedig a vászonra vitel szempontjából két adaptációs lehetőség kínálkozik. Az egyik A gyűrűk uráétól eltérő, a mű sajátságos jellemzőit figyelembe vevő rendezést kívánó megoldás, amely ilyen formában egy hangsúlyozottan önálló „előzményfilmet” eredményez. (Itt jegyezzük meg: A babó/A hobbit történései a 2941-es évben játszódnak le, A gyűrűk ura Bilbó búcsúünnepségével kezdődik, amire 3001- ben kerül sor, vagyis egy pontosan hat évtitedes rés tátong a két mű között.) Ez a koncepció üzleti szempontból azért különösen kockázatos, mert míg az előzményfilmek sikere nagyrészt az alaptörténet kedvelőire támaszkodik, addig a könyv hangvételén alapuló megfilmesítés azoktól adott esetben eltérő (kor) csoportokat célozna meg. Ilyen szempontból nem meglepő, hogy Peter Jackson úgy döntött, nem az eredeti könyv fabulizmusához nyúl ihletért, ehelyett a történetet az egységes mitológia részeként kezeli. Tehát nem előzményfilmet készít A gyűrűk urához, hanem folytatja azt, időbeliség szempontjából a Star Wars filmek elkészítésével azonos módon. Ilyen szempontból helyesnek látszik a következtetés, hogy A hobbit nem egy önálló filmtrilógia első része, sokkal inkább a még csak részben elkészült A gyűrűk ura hexológia első része. Erre utal az is, hogy csupán A hobbit első két része követi majd a könyv történéseit, a harmadik pedig a köztes hatvan évet fedi majd le, kontinuitást teremtve a látszólag különálló filmtrilógiák között. Nem kell kétszer megnéznünk a filmet, hogy a fentieket alátámasztó formai érveket gyűjtsünk: szemet szúr a rendezés, az operatőri munka, a zenei anyag hasonlósága/azonossá- ga. Ami azonban sokkal érdekesebb, hogy A hobbit tartalmilag sem csupán A babóra támaszkodik, hanem azokra az eseményekre is, melyeket T olkien más munkáiban fejtett ugyan ki, de azok A babó cselekményével párhuzamosan, azzal több ponton szorosan összekapcsolódva futnak. A törpök harmadkori történetéről például A gyűrűk ura ,A” függelékének III. részében olvashatunk, az erebori kutatás részleteiről, valamint a Fehér Tanácsról pedig A gyűrű keresése című könyvben, amely tavaly az Európa Könyvkiadónál új, Befejezetlen regék Nú- menorról és Középföldéről címmel jelent meg. Ha mindezt figyelembe vesszük, nyilvánvalóvá válnak a két médium különbözőségéből adódó adaptációs nehézségek is. Többen megfogalmazták a filmkritikái publicisztikában azt a megalapozatlan tételt, mely szerint erőltetett és indokolatlan, hogy egy, A babóhoz hasonlóan rövid könyvet filmtrilógia formájában vigyenek vászonra. Ezek a vélemények nincsenek tekintettel arra, hogy a megfilmesítés alapjául az átfogó tolkieni mitológia egy időbeli szelete szolgált, nem pedig egyetlen könyv. Érdemes elgondolkodni azon, hogy Középfölde történelme angol nyelven tizenkét (!) kötetben jelent meg 1983 és 1996 között, a tizenharmadik kötet pedig a tartalomjegyzéket tartalmazza. Az alapanyag terjedelmét a feldolgozás során valamilyen formában kezelni kellett, erre pedig Jackson módszere a kronológiai sűrítés, ami sajnálatos (de alighanem elkerülhetetlen) módon az eredeti mitológia módosításához vezetett. Erre vezethető vissza például, hogy a filmbeli múltban Azog, az ork megöli Thorin nagyapját, Thrórt. Thorin erre Azogra támad, megsebzi, de nem tudja megölni. Azog életben marad, és szereplőink legfőbb ellensége lesz a filmben. „Valójában” Azog Thrórt 2790- ben öli meg, ami a törpök és az örkök háborújának kitöréséhez vezet. Ennek betetőzése a 2799-es nanduhirioni csata, amelyben Náin fia, Vaslábú Dá- in megöli Azogot. Azt látjuk tehát, hogy Azog szerepét jócskán kiterjesztették a filmben, hiszen ekkorra már száznegyvenkét éve halott volt. Fia, Bőig részt vesz ugyan az Öt Sereg Csatájában (ez alighanem a Hobbit második részébe kerül majd bele), de ennél az ő szerepe sem jelentősebb. Ráadásul nem is arról van szó, hogy Azog és Bőig karakterét összemosták volna, hiszen tudható, hogy Bőig feltűnik majd a második részben, Conan Stevens alakításában. Felmerül a kérdés, miért döntöttek pont így a készítők. Ez pedig elvezet minket a már korábban pedzegetett problémákhoz. Egy többrészes mozifilm és egy meseregény dramaturgiai követelményei jelentősen eltérhetnek egymástól. A gyűrűk ura filmeket összefűzte a legfőbb ellenség, Szauron személye, aki mindhárom részben közvetlenül vagy közvetve, szolgái által (gondoljunk például a Nazgulokra) jelen volt. Ezzel egyrészt tárgyiasult a jó-rossz közti állandó ellentét mint feszültségforrás; másrészt a lezáratlanság érzetét keltette egészen a harmadik rész végéig, ezzel ösztönözve a mozilátogatókat az újabb rész(ek) megtekintésére. A Babó „főgonosza” Smaug, a sárkány, aki csak a könyv vége felé jelenik meg, Szauron pedig 2941-ig Dől Goldurban gyűjt erőt, majd az azt követő évben visszamegy Mordorba, és 2951-ig nem lép fel nyíltan. Ezt az űrt pótolja a filmben Azog, aki ily módon a filmbe beleerőltetett bosszúszál keretében a legfőbb ellenség szerepébe kerül. A koppintás a felvázolt keretben fogalmilag értelmezhetetlen. A fenti példára tekintettel pedig azt látjuk, hogy a film alapjául szolgáló műhöz képesti eltéréseket mind egy nagyobb cél legitimálja. Ez pedig nem más, mint hogy megvalósítható legyen az az ambiciózus vállalkozás, amely nem egyszerűen egy könyvet, hanem egy példátlanul átfogó és komplex mitológia meghatározó szegmensét, ha úgy tetszik - Göncz Árpád szavaival élve -, minden idők legnagyobb tündérmeséjét álmodta vászonra.
