Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám, hétfő
6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com Újabb elismerés Ben Afflecknek A filmrendezők céhe díjazta az Argo-akciót A film első látásra kőkemény, céltudatos alkotás, ám tele van érzelemmel és szimbólumokkal Mindennapi rántott sajtunk (Képarchívum) MT1-HÍR Los Angeles. Folytatódott a hét végén Ben Affleck színészrendező diadalmenete: az Amerikai Filmrendezők Céhe őt választotta a legjobb rendezőnek Az Argo-akció című, az iráni túszdráma egy kevésbé ismert fejezetét feldolgozó filmjéért. A film és rendezője már számos díjat bezsebelt korábban, a hollywoodi producerek és a filmszínészek céhe is a legjobb filmnek ítélte az Oscar-díjért is versenyben lévő mozit, január közepén pedig az észak-amerikai filmkritikusok vélekedtek hasonlóképpen. Az alkotás a legjobb filmért és a legjobb rendezésért járó Golden Globe-dí- jat is elnyerte. „Nem hiszem, hogy a díj egy csapásra igazi rendezőt csinál belőlem, de úgy gondolom, annyit mindenféleképpen jelent, hogy jó úton haladok a felé” - jelentette ki Affleck a szombati Los Angeles-i gálán. A ceremónián életművéért a céh díjával tüntették ki Milos Formán cseh filmrendezőt és forgatókönyvírót, olyan nagyszerű alkotások rendezőjét, mint az Egy szöszi szerelme, a Tűz van, babám!, a Száll a kakukk fészkére és az Amadeus. Ezen a filmen nem fognak jól szórakozni. Viszont hetekig nem tudják majd kiverni a fejükből. Mert mindegyük jelenete egy-egy felkiáltójel: ember, vigyázz, el ne szúrd az életed! És mások életét. Mert mindig csak az a fontos, hogy velünk mi történik, és nem foglalkozunk azzal, ami rajtunk kívül van. JUHÁSZ KATALIN A fiatal pozsonyi magyar rendező, Prüder Mátyás az egyénnek a környezetével való kapcsolatát, illetve az egyén önmagába zártságát teszi problémává. Az egyik kulcsgondolat lopva, szinte észrevétlenül hangzik el: aki nem tud hazudni, az ne kavarjon, ne variáljon, mert úgyis lebukik. Sőt: a kisebb-nagyobb hazugságoknak köszönhetően juthatunk előre, vagy menekülhetünk meg. Már a cím is elgondolkodtató: Köszönöm, jól - vágjuk rá gyorsan, ha azt kérdezik, hogy vagyunk. Persze nem őszintén kérdezik, és nem is őszintén válaszolunk, ez csak amolyan kommunikációs rítus. A filmben nem is hangzik el. Viszont valamennyi szereplő ezerrel igyekszik elhitetni önmagával, hogy pülanatnyilag még minden rendben. Három történetbe vág bele a rendező, a szálak a végére érnek össze. Először egy nagymenő vállalkozóval és helyi politikussal ismerkedünk meg, aki mindenkin átgázol, miközben úgy érzi, mindenkin segít. Felesége, ha leissza magát, vérfagyasztó jeleneteket rendez. A film végén megtudjuk, miért menekült az asszony (Jana Oľhová) az alkoholhoz, és megértjük őt, sőt megbocsájtunkneki. A másik történet főszereplője egy pozsonyi magyar nyugdíjas, aki hirtelen elveszíti feleségét. Állandóan marták egymást, veszekedtek (itt némi humor bukkan fel a filmben), mégis volt köztük valami megmagyarázhatatlan, erős kapocs, mert az asszony halála összeroppantja az öregembert (Várady Béla Egy szánalmas halotti tor FILMKOCKA Köszönöm, jól ■ Szlovák cím: Ďakujem, dobre ■ Színes, szlovák filmdráma, 134 perc, 2013 ■ Rendező: Prikler Mátyás ■ Forgatókönyv: Marek Leščák, Prikler Mátyás ■ Operatőr: Peter Balcar, Milan Balog ■ Díszlet és jelmez: Gadus Erika ■ Szereplők: Mokos Attila, Miroslav Krobot, Várady Béla, Zuzana Mauréry, Jana Oľhová, Molnár Xénia, Olasz István és mások utolsó filmszerepe ez, amelyben élete egyik legjobb alakítását nyújtotta). Az epizód legfelka- varóbb jelenetében azt látjuk, hogyan dönt sorsáról a család, miután mindkét gyermeke kijelenti, hogy hozzájuk semmiképp sem költözhet a papa. A harmadik sztori az öregember fiának (Mokos Attila) története, aki a létszámleépítés áldozata lesz: tizenöt éves munkaviszony után kirúgják. Nem sokkal később családját is elveszíti: az asszony megunja, kiteszi a holmiját az ajtó elé, mehet, amerre lát. Vajon mihez kezd most ez a kivert kutya? Az epüógusként is értelmezhető záró jelenetben az összes szereplő találkozik egy szlovák-magyar lagziban. Isznak, táncolnak, és kétségbeesetten igyekeznek közelebb kerülni egymáshoz. Hadd ne áruljak el többet a tartalomból, hiszen ez egy olyan alkotás, amelynek rendezője maradéktalanul megvalósítja célját: ellentmondást nem tűrően, könyörtelenül elragadja a nézőt, nem adva neki időt pihenésre. Szinte minden kép és beállítás meglepetéseket kínál, de éles szem kell, hogy észrevegyük ezeket. A kamera időnként az autó visszapillantó tükrén fityegő rózsafüzérre fókuszál. Az egyik főszerplő rántott sajttal akaija vigasztalni családját, majd fiát egy-egy trauma után. Ez az étel ugyanolyan szánalmas, olcsó és kicsi- nyies, mint hazugságra épült életünk ebben a szánalmas régióban, a rideg lakótelepeken, a családi házak látszaduxusában. A film első látásra kőkemény, céltudatos alkotás, ám tele van érzelemmel és továbbgondolható szimbólumokkal. A színészek játékstílusa is elüt a manapság megszokott moziszíné- szettől, ugyanis nem az átélésre, hanem a jelenlétre épít. A játszó alkalmazkodik a képhez, és nem a kép a színészhez. Márpedig tájainkon az igazi színészet - filmen legalábbis biztosan - a jelenlét. A többi rutin, tanulható technika, ami szükség esetén elővehető, mint nyúl acüinderből. A médiummal való kísérletezés során a kép ugyanolyan drámai súlyt kap, mint a szó. Nem a szavak kényszerű kísérője, nem az események puszta dokumentálását szolgálja. A kamera gyakran úgy mozog, mint egy dokumentumfilmben: be-belóg egy-egy bútordarab, térelem a képbe, mintha csak leskelődnénk a szereplők életében. Ezzel éri el a rendező, hogy a néző bekerüljön a filmbe, és ne tudjon szabadulni. A Köszönöm, jól eredetileg negyvenperces diákfilm volt, ezt bővítette ki Prikler Mátyás. Mivel önök közül csak kevesen láthatták ezt a cannes-i fesztivált is megjárt rövidfilmet, most nem elemezném a különbséget az eredeti mű és az egész estés film között. Legyen elég annyi, hogy a rendező a rövid forma mestere, még hosszú filmben is. A rövid forma szűkszavúságot és pontosságot követel, ahol nincs lazítás, nem lehetnek jobb és gyengébb jelenetek, mert egyeden hibától romba dől az egész. Ez egy feszesen szerkesztett, emellett felszabadítóan nyitott és továbbgondolható történet, melyben mellesleg a magyar-szlovák viszony is megjelenik. Rövid időn belül ez a harmadik olyan film a hazai mozikban, ahol a szereplők a legnagyobb természetességgel váltanak át magyarról szlovákra. Komoly előrelépés ez, hiszen a feliratokat olvasó szlovák néző rádöbbenhet, hogy ezek a magyarok ugyanolyan emberek, mint ők. Ugyanolyan szánalmasak, kiszolgáltatottak, sebezhetőek és tanácstalanok. Prikler Mátyás filmjének végén magyarul hangzik el a Miatyánk. Mindannyiunkért. RÖVIDEN Magyar bluessiker Memphis. Minden idők legnagyobb magyar sikerét könyvelheti el Little G. Weevü, azaz a 36 éves Szűcs Gábor, aki megnyerte a Memphisben rendezett Nemzetközi Bluesfesz- tivál szóló/duó kategóriáját. A világ első számú blueszenei versenyére 17 országból több mint 250 előadó és zenekar nevezett be. Szűcs Gábor 17 éves korában kezdett gitározni, majd az USA-ba költözött. Jelenleg Atiantában él, második lemeze, a Teaser 2011 decemberében jelent meg, és a kultikus Mojo Magazine a Best Blues Album 2012 kategóriában a legjobb tíz közé sorolta. (MTI/juk) Alföldi megrendezi a Mephistót Budapest. Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház még hivatalban lévő igazgatója utódja, Vidnyánszky Attila kérése ellenére is a meghirdetett műsorhoz szeretné tartani magát, ezért májusban megrendezi a Mephistót, nyüatkozta az ÄTV egyik műsorában.,Akceptálható Vidnyánszky kérése, de az is akceptálható, hogy június elsejéig én vezetem az intézményt” - szögezte le Alföldi, aki a tévéműsorban megköszönte a nézőknek a színház iránt tanúsított érdeklődést. Vidnyánszky egyébként azért kérte, hogy maradjon el a Mephisto bemutatója, mert a színház társulatából távozni készülő színészek miatt az előadást szerinte csak néhányszor tudnákjátszani. (juk) Szlovák fődíjas Rotterdamban Rotterdam. Egy fiatal szlovák rendezőnő, Mira Fomay nyerte a 42. rotterdami nemzetközi filmszemle egyik fődíját Kutyám, Killer (Môj pes Killer) című filmjével, amelyet amatőr színészekkel forgatott. A szlovák-morva határvidéken játszódó történet egy alkoholista apjával élő 18 éves fiúról szól, akit egyedül kutyájához fűznek érzelmi szálak. Mira Fomay eddig nyolc filmet rendezett, ezek közül a Kisrókák 2009-ben a velencei filmszemlén került bemutatásra, ahol pozitív kritikák sorát kapta. (MTI/juk) — •fr JŐ SZERENCSE, SEMMI MAS! A játék időtartama alatt (2013. január 29.-február 12.) az Új Szóban és a Vasárnapban közölt összesen 12 szelvényből legalább 9-et gyűjtsön össze! A szelvények megjelenésének időpontja: k szelvények megjelenésének időpontja: l Vasárnap - január 29.15. számi; 2-1fl. Éj Szó -február Ml tt Vasárnap - telraár 5. IB. számi: 12. Vasárnap - tebruár 12. n. szám) A sorsolásba csak azok kerülnek be, akik a 12 szelvényből 9-et a következőképpen gyűjtik össze: Új Szó - 7, Vasárnap - 2 darab szelvény darab szelvény. Áz összegyűjtött szelvényeket borítékban küldje r ___ v issza a következő címre: 1 Redakcia Új Szó, Lazaretská 12,814 64 Bratislava 1 A borítékra írja rá: Beküldési határidő: 2013. február 16. Keresse az újságárusoknál! IVASÁRNAP ________ 4. szelvény Az ombudsman szerint rossz a törvény Fókuszban az MMA MTl-HÍR Budapest. A Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szerint ellentétes a művészeti szabadsággal az, hogy az MMA alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerülhettek ki. Azt is alaptörvénysértőnek tartja, hogy a művészeti akadémiáról szóló törvény lehetővé teszi az MMA számára, hogy maga határozza meg a tagság feltételeit. A Magyar Művészeti Akadémia 1992-ben jött létre egyesületként. A 2011-es alaptörvény köztestületté tette a szervezetet. Az MMA megkapta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjogát, és több olyan jogosultsága van, amellyel a művészetet, a kulturális közéletet befolyásolhatja. Szabó Máté ombudsman rámutatott, hogy a művészeti alkotást az államnak megjelenési formájától és tartalmától függetlenül, értéksemlegesen kell védenie. Az önmagában nem sérti a művészi szabadságot, ha az államnak kulturális prioritásai vannak, de egyetlen irányzatot sem tekinthet kizárólagosnak, és tartózkodnia kell a művészet tartalmi értékelésétől - állapította meg az ombudsman.
