Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-23 / 46. szám, szombat
24 Szalon ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com KOMAROMI SZALON VEISZER ALINDAVAL Beszélgetés a televízióról, az interjúkészítés fortélyairól, az újságírói etikáról és sok minden másról. Az est vendége: Veiszer Alinda Prima Primissima-díjas televíziós műsorvezető Az est házigazdái: Gazdag József újságíró Sánta Szilárd egyetemi oktató Időpont: 2013. február 27., szerda, 18:00 Helyszín: RÉV - Magyar Kultúra Háza (Tiszti Pavilon), Komárom A belépés díjtalan! Médiapartner: Új Szó facebook.com/komaromiszalon U Jövő héten: Ki a magyar? A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala az Új Szóval együtt Ki a magyar? címmel tavaly vitát kezdeményezett a népszámlálás eredményeiről és a jövőnket érintő kitörési lehetőségekről. A hozzászólások a Kerekasztal honlapján és az Új Szó on- line-on továbbra is elérhetők. A vita összegzésére Tamás Pál szociológust, az MTA munkatársát kértük fel. írását a Szalon következő két számában, két részletben olvashatják, (ú) Az emlékezet rostáján gyorsan kiestek népszerűtlen intézkedései, maradt a nagy király képe Mátyás, az utolsó legenda Mai köztereinken is népszerű - egy szobor Sajógömörön, egy Komáromban, és sorolhatnánk tovább (Képarchívum) Idén kettős jubileumot ünnepiünk: 570 éve (február 23-án) született Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, s 555 éve választották meg - a legenda szerint a Duna jegén - a rendek magyar királynak. MÓZES SZABOLCS Mátyás király a legismertebb magyar uralkodó volt évszázadokon keresztül, s ezen a népoktatás 19. századi bevezetése sem változtatott sokat. Mátyásról az is hallott, aki nem járt iskolába vagy nem figyelt a történelemórákon. Népszerűségéről már neve is sokat elárul: I. Mátyásként csak a szigorú szakszövegekben találunk rá, a nép ajkán Mátyás királyként, esetleg Corvin vagy Hunyadi Mátyásként él. Kegyes volt hozzá a sokszor kiszámíthatatlan történelmi emlékezet. Személye körül gyakorlatilag halála pillanatában megindult a legendaképződés: az emlékezet rostáján gyorsan kiestek népszerűtlen intézkedései, s maradt a dicsőséges, legyőzhetetlen és igazságos nagy király máig élő pozitív képe. Pedig személye saját korában több mint megosztó volt. Már származása is megdöbbentette a kortársakat. Ó az első király a magyar trónon, aki nem elismert uralkodócsaládból származott. Nemességét háromnégy generációra visszamenőleg sem tudta igazolni, családját mai szóhasználattal felkapaszkodottnak nevezhetnénk. Mátyás több téren szakított elődei politikájával. Károly Róbert óta nem voltak annyira rendben a magyar pénzügyek, mint az ő idejében. Új adónemek bevezetésével forradalmasította az államháztartást, sokszorosára emelve a kincstári bevételeket. Újszerű volt hadépítési stratégiája is. Modern zsoldos sereget tartott fenn, nem bízva az ország védelmét kizárólag a nemesi bandériumokra. Újszerű volt a kultúra és műveltség pártolásában is. Elismert nyugati mestereket hívott udvarába, akkori - európai - mércével mérve óriási könyvtárat épített, elegáns királyi palotát emeltetett, egyetemet alapított. Az olasz mesterek már a 15. században feljegyezték, hogy a humanizmus és reneszánsz az Alpoktól északra elsőként Magyarországon nyert létjogosultságot, nem pedig a gazdag nyugat-európai államok valamelyikében. Újszerű volt „nemzetstratégiája” is. Míg a korábbi magyar királyok keleti és déli irányba tágították az országhatárt, addig ő új horizontot nyitott nyugati hódításaival. A magyartól gazdagabb szomszédos nyugati tartományok adóiból akarta finanszírozni az oszmánok elleni küzdelmet. Emiatt utólag is sok kritika érte, mondván, elhanyagolta a törökök elleni küzdelmet. Ez a vád a korabeli geopolitikai helyzet meg nem értéséből fakad. Az erőviszonyok Mátyás korára eltolódtak, a szultánnak hozzávetőleg há- rom-négyszer akkora bevétele volt, mint a magyar uralkodónak. így Mátyás offenzív stratégia helyett csak védekezésre rendezkedhetett be. Ebben kiváló volt, az uralkodása alatt kiépített végvárrendszer halála után még évtizedekig biztosította az ország területi integritását. A török ellen egy csatát sem vesztett. A források szerint a török szultánok éppúgy nagyra tartották, mint Nyugat-Euró- pa fejedelmei. Mátyás a koalíciós politika nagymestere volt. Személyével kapcsolatos toposz, hogy abszolút hatalmat épített ki, s a bárókkal szemben a kisnemes- ségre és a városokra támaszkodott. Mátyás teljhatalma - főként uralkodása első felében - ugyanakkor nem létezett, a körülmények ehhez nem voltak adottak. A mágnásokkal kiegyezve, alkalmi koalíciókat kötve uralkodott. Mindig talált olyan bárói csoportokat, melyek a hatalomban való részvétel fejében támogatták politikáját. Olykor pedig a köznemességre támaszkodott. Mátyás az az államférfi, akivel az utókor minden csoportja azonosulni tud. A romantikus hőst keresők éppúgy, mint az erős, független nemzeti vezetőre vagy a progresszív, nyugati felzárkózást hirdető államférfira vágyók. Igaz, életműve nem tudott kiteljesedni, mivel viszonylag korán meghalt. Távozásával lezárul a magyar történelem legdicsőbb korszaka. Erről nem ő tehet. Művelt, felvilágosult uralkodó volt, aki - nem csak közép-európai viszonylatban - megelőzte korát. Örök hivatkozási pont marad a magyar történelemben. A népi hagyományt átstilizáló, nagy hatású későbbi irodalmi feldolgozások szerzői között legnagyobb íróink - Jókai, Móra, Illyés - is ott vannak Leereszkedik és felemel: hogyan lett Mátyás királyból mesehős? POLGÁR ANIKÓ „Vándorolt Mátyás király, mikor már nagy király volt, vándorolt városról falura, maga szemével látni, maga fülével hallani.” Szép Ernő meséjének kezdete megadja a Mátyásról szóló legtöbb mese sémáját. Az alap egy nagy király leereszkedése a kicsik, az alattvalók közé, a vándorlás változatossága, a színterek és alkalmi szereplők variabilitása, a város, a királyi palota (Buda vagy Visegrád) szembeállítva a vidékkel, valamint az autopszia, vagyis a saját tapasztalat fontossága az ítélkezésben és az igazság megállapításában. A mesehőssé lett Mátyás király nagysága az igazságkeresés mellett kiváló helyzetfelismerő készségében és nem utolsósorban felejthetetlen humorában rejlik. A mesék mindig az álruha levetésével és igazságszolgáltatással végződnek: a rövidebb, gyorsan a végkifejlethez jutó történetekben a király csak „kigombolkozik”, s máris „aranyos ruhában” áll a meglepett, s a rangot felismerve nyomban másképp viselkedő szereplők előtt, a történetek másik csoportjában pedig a vándorlás során megismert szereplők - megilletődve vagy megdöbbenve - a királyi trónuson látják hősünket viszont. Mátyásnak mint éles eszű és szellemes válaszokat adó uralkodónak a képét a kortárs Gale- otto Marzio rajzolta meg Mátyás király kiváló, bölcs és tréfás mondásairól és tetteiről írott művében, melyre az udvarnál ténylegesen hallott-gyűjtött történetek mellett az antik irodalmi hagyomány is hatással volt. (A „bölcs mondás”, illetve a rövid, nagyon gyakran nyelvi humoron alapuló csattanóval végződő történet a humanistáknál külön irodalmi műfajjá fejlődött, melynek megvoltak a maga sémái és a történelmi tényéktől független vándormotívumai). Bár Galeotto nem gyermekmesének szánta művét, történetei a gyermekolvasók igényeihez igazítva jól illeszkednek a Mátyás királyról szóló népmesék, mondák vagy a későbbi irodalmi mesefeldolgozások közé. A Mondák Mátyás királyról című, bőségesen illusztrált kötet (válogatta Bácsy Gy. Antal, Anno Kiadó) például a népmondák mellett Galeottótól származó két történetet is közöl (bár ezekre a címben szereplő műfajmegjelölés nem alkalmazható). Az isteni titok címűben Mátyás bölcsessé- mi feldolgozások szerzői között gével és szakirodalmi tájéko- legnagyobb íróink (Jókai Mór, zottságával egy hencegő bittu- Móra Ferenc, Illyés Gyula) is ott dóst szégyenít meg, a Mátyás vannak. A mesék kulcsfigurái király becsülete című történet- között - Mátyás mellett - ott bői pedig kiviláglik, hogy a ki- van a királyénál alantasabb rály az adott szavát sosem szegi humorát szintén az igazság fel- meg. Galeotto történetei egyedi tárására használó udvari bo- műfaji sajátosságaik ellenére lond, a királyhoz hasonlóan ré- azért illeszthetők problémátla- buszokban beszélő öreg, a kínul az ilyen gyűjteményekbe, rály eszén is túljáró székely mert Mátyás jellemét hivatottak vagy cigány lány (más változa- ámyalni, s ezek a jellembeli tu- tokban maga Beatrix királyné), s természetesen a jószívű és önfeláldozó szegény ember, valamint irigy, pöffeszkedő szomszédja, akin Mátyás többnyire egy humoros gesztussal áll bosszút. Miért szeretjük a Mátyásról szóló meséket? Királyokkal bra- tyizni, még ha csak egy-egy különleges alkalommal is, min- lajdonságok a mesehős karak- denkinek jólesik. Egy kicsit az a terével is remekül harmonizál- kíváncsiság is hajt minket, mint nak. A másik ősforrást, a ma- a mai királyi családok életéről gyár király környezetét és tette- szóló fotóriportok nézegetőit: it az antik világ attribútumaiból olyan, mintha mi is ott ülhet- kiindulva leíró humanista Bon- nénk a lakomázó főurak között, fini latin történeti művét a 16. A leereszkedés ugyanakkor föl században Heltai Gáspár tette is magasztosítja Mátyást, s a ve- ízes nyelven magyarrá (Chro- le találkozókhoz hasonlóan a nika az magyaroknak dolgairól, történeteit olvasók és hallgatók 1575), s alapozta meg ezzel a is elmondhatják, hogy nemcsak magyar népmesehős alakját. jól szórakoznak szellemesséA népi hagyományt átstilizá- gén, hanem el is pirulnak és ló, nagy hatású későbbi irodai- meg is illetődnek egy kissé. Mátyás király esküvője. Csehy Flóra (6 éves) rajza. Nagysága az igazságkeresés mellett kiváló helyzetfelismerő készségében és felejthetetlen humorában rejlik.
