Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-28 / 50. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com PENGE A nagy pánikzavar „Kormi kétségkívül a legmenőbb leszbi volt a városban” - kezdi legutóbb magyarra fordított regényét Sofi Oksanen, a finn irodalom ma talán legnépszerűbb írónője. A Baby Jane a koncentrikus körök regénye, melyek együttesen fojtogató örvénnyé válnak, s ez könyörtelenül magába szippantja és elpusztítja áldozatát. Az extrém kinézetű, magabiztos Kormi saját fóbiái rabjává válik: e végzetes lelki kalandtúra egy szerelmi háromszög kirajzolódását, egy véres gyü- kosság következményeit is magába foglalja. Oksanen zárt világok sorát mutatja be, ráadásul közülük nem a szexuális kisebbségi lét a legzártabb. Sokkal inkább a kommunikációs tér bezárulása. Az érzelmeknek a közönyösség retorikájába oldódó traumája, a megjátszott és a valós depresszió anatómiája mind olyan elemek, melyek Oksanen ábrázolásmódjának kifinomultságát demonstrálják. A regény másik fő erénye az intimitás, a szexualitás kettős ábrázolása: a két főszereplő közti szimbolikus világot a víz teremti meg, s miután a két nő kapcsolata véget ér, s Kormi partnere, a regény elbeszélője egy férfihoz költözik, a fürdés lesz a nosztalgia és az erotika terepe: hol egy kádnyi szimbolikus boldogság (,A fürdővíz olyan érzés volt a bőrömnek, mint Kormi csókjai.”), hol a nőiség eszenciájával való találkozás („A forró fürdő olyan volt, mint egy nő öle vágy nélkül”). Másrészt felbukkan az erotikus vágyak üzleti világa is: Kormi és barátnője erotikus, telefonos csomagküldő szolgálatot működtetnek fetisiszták számára. Ez a komikusnak ható vüág, ez a kolosszális szerepjáték azonban olyan lélektérképet tár az olvasó elé, mely még a világ működtetőit is olykor egészen bizarr empátiával tölti el. A kiüresedett, pénztelen világ benépesítése szerepek révén olyan álidentitásokat eredményez, melyek létrehozása a két nő retorikai-érzelmi játszmáinak függvénye. Ez a szerepjáték lényegében a beteljesedés, a szerelmi egyesülésmaga. Oksanen könyvének átgondolt motívumrendszeréhez tartozik az angol, illetve finn popsláger-szövegek meg- idézése: ez a mozzanat ki- hangosítja a könyvet, és ezt a felületes, sematikus univerzumot megteszi a lét háttérzenéjévé. Oksanen profi író: annyit vállal fel, amennyit maradéktalanul teljesíteni is tud. Az örök, nagy, egzisztenciális kérdésekre adható banális válaszok helyett azokra a nyelvi és lélektani mintázatokra figyel, melyek a jellemek leglényegét alkotják: ez pedig a hol elnyomott, hol felszínre kívánkozó általános pánikzavar. (Sofi Oksanen, Baby Jane, ford. Bába Laura, Budapest, Scolar, 2012.) Értékelés: ) RÖVIDEN Ausztráliában turnézik a Szőttes Pozsony. Ausztráliában és Új Zélandon vendégszerepei a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes. A Melboume-i Magyar Központ meghívására az együttes három hetet tölt a távoli földrészen. Kiemelt fellépői voltak a február 22-24. között megrendezett melboume-i Hungarofest fesztiválnak, amelynek végeztével két napos táncszemináriumon vettek részt. Ma Canberrába, Ausztrália fővárosába utaznak, ahol holnap lépnek fel. Március 2-án Sydneyben mutatkoznak be a közönségnek, március 6-8 között pedig Új Zélandon lépnek színpadra, (juk) Tilda Swinton mint Bowie neje London. Az Oscar-díjas Tilda Swinton játssza David Bowie feleségét a brit előadó új kislemezéhez (The Stars Are Out To- night) forgatott videoklipben. Swinton, aki a 2007-es Michael Clayton című filmben nyújtott alakításáért vehette át a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját, Bowie oldalán vásárolgat és tévézik a klipben. A színésznő korábban azt Orbital duó The Box című számának videójában is feltűnt, amely a legjobb videoklip díjáért versenyzett az 1997-es Brit Awards zenei díjátadón. Az új Bowie-videót Floria Sigismondi rendezte, aki korábban is dolgozott együtt az énekessel, illetve a Muse zenekarral, Katy Perryvel és Marilyn Mansonnal. (MTI) Az Oscar-díjak odaítélésének vélt vagy lehetséges társadalmi-politikai hátteréről Itt van Amerika Az Oscar-gálának még mindig tartanak az utórezgései. Bár a hétfői értékelések zömmel megegyeztek abban, hogy az idei díjátadó nem hozott meglepetést, az Amerikai Filmakadémia tagjai a kritikusok várakozásainak megfelelően ítélték oda a szobrocskákat, az utó- zöngék azt próbálják elemezgetni, hogy melyik alkotás miért és melyik miért nem kapott díjat. TALLÓS1 BÉLA Igazából három film adott erre teret. Steven Spielberg Lincoln című történelmi tablója, Kathryn Bigelow a Zero Dark Thirty - A bin Laden hajsza című krimije, valamint Ben Aff- leck Az Argo-akció című politikai drámája. Az utólagos értekezések közös nevezője: Amerika, mivelhogy mindhárom fűm Amerika-témával foglalkozik. Az esélylatolgatásokban igazából az lehett a tét, hogy a jelölt filmek közül melyik Ame- rika-képe tetszik majd az akadémia tagjainak. A Lincoln volt a legnagyobb favorit, 12 kategóriában nominálták. Jelöléséből valamelyest az volt kiolvasható, hogy Spielberg védjegy, a legnagyobb hollywoodi mesé- lők egyike, sokféle műfajjal, témával, technikai effekttel, mára klasszikussá vált mozival a háta mögött. Új filmje technikailag a tökély maga - ám ebben a díszlet- és kosztümtervező, berendező és egyéb szakember remek munkája értékelendő, még ha Spielberg irányítása alatt végezték is a munkájukat. Mivel a Lincoln nem nagylélegzetű, lendületes filmeposz, a kérdés az lehetett előzőleg, hogy Spielberg és Lincoln tud-e győzni együtt, hiszen mindkét A Lincoln az „Amerika-filmek" sorából (Fotó: Bontonfilm) név erősen melengeti az amerikaiak szívét. Ezt bizonyította az is, hogy a Lincoln nagy nézettséget ért el. A főbb kategóriákban mégis elvérzett. Szívünk nem kell, hogy vérezzen érte, mert igazából lassú, álmos film, a látvány és az Abraham Lincoln figuráját életre keltő (alakításáért Oscarral elismert) Daniel Day-Lewis nélkül alig-alig érintene meg. A szakmai kvalitások alapján kevesebb jelöléssel is esélyesnek számított Az Argo-akció és A bin Laden hajsza. Az előbbinél ez be is jött. Legalábbis talán a szakmai kvalitások számítottak. Bár a döntésnél az is nyomhatott a latban, hogy Affleck filmje kedvezőbb Amerika-ké- pet mutat, mint a Bigelow-opus, amelynek esélyeit gyengíthette az a politikai vihar, amelynek tárgya a film alkotói és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) közötti kapcsolat volt. Az Argo-akció pozitív Ameri- ka-képet mutat azzal, ahogy feldolgozza az 1979-es teheráni túszdráma egy kevésbé ismert fejezetét. A CIA mentőakcióját, amellyel a teheráni kanadai nagykövetségre menekült néhány amerikai követségi alkalmazottat menekítették ki Iránból. Éppen Iránban bírálták az Amerikai Filmakadémiát, amiért lényeges kategóriában díjazta Affleck filmjét, s felháborodtak azon is, hogy Az Argo-akció győzelmét Michelle Obama jelentette be. Ahogy az MTI hírében is szerepel: „a Fars és a Mehr iráni hírügynökségek szerint különösen jelentős politikai felhangot ad a díjnak az, hogy a first lady közölte a győztes nevét. Felteszik a kérdést, hogy mindez miért pont akkor történik, »amikor egy Irán-ellenes filmet tüntetnek ki«”. A bin Laden hajsza az Egyesült Államokban váltott ki ellenvetéseket. Ez azért érdekes, mivel a filmet kezdetben szerették, több elismerést is kapott. Az is megfogalmazódott, hogy az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjairól szóló, többszörös Oscar-díjas A bombák földjén női változata, hiszen a terroristavezér utáni nyomozást egy CIA-ügynöknő szemszögéből láttatja. Szinte borítékolni lehetett, hogy az ügynöknőt alakító Jessica Chastain Oscar-szoborral távozik majd a gáláról. Különösen annak a tükrében, hogy korábban megkapta a legjobb színésznőnek járó Arany Glóbuszt. A filmet mégis szinte lesöpörték az Oscar-porondról: csupán egyetlen, technikai díjat kapott, a legjobb hangvágásért. Voltak olyan vélemények, hogy a politikusok jobban figyeltek Bigelow filmjére, mint az akadémia tagjai. Végül is nem lehet könnyű annak a bírálatnak a súlya alatt pontos „művészi ítéleted’ hozni, amely a film egyes jeleneteit érte. Azokat, amelyekben az ügynökök a terrorizmussal gyanúsított foglyokat vallatták. Bizonyára az se tett jót a filmnek, hogy nyilvánosságra került: „a kommandósnak - olvaható az MTI által kiadott hírben -, aki három fejlövéssel végzett az al- Kaida terrorszervezet vezérével, ma nincs sem állandó munkahelye, sem nyugdíja. Családja nem kapott védelmet, elismerésre pedig csak volt bajtársainak egy szűk csoportjától számíthat”. Pedig a filmből hősként marad meg a néző szemében. Pozsonyban lép fel kvartettjével Alexander Balanescu zeneszerző és hegedűművész Igazi zenei csemege huszonöt éves késéssel Alexander Balanescu (jobb szélen) és „tettestársai" (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Időben szólunk: április 21-én Pozsonyban lép fel a világ egyik legizgalmasabb vonósnégyeseként számon tartott Balanescu Quartet. A formációt 1987-ben alapította Londonban a román emigráns hegedűs, Alexander Balanescu, azon nemes szándéktól vezérelve, hogy a műfaji határok eltörlésével új zenei világot teremtsen, amelyben elfér egymás mellett a kortárs komolyzene, a pop, a dzsessz, a népzene és az elektronikus zene. Ez a törekvés saját darabjaiban és emlékezetes együttműködések, illetve feldolgozások sorozatában is megmutatkozott: a könnyűzene és a dzsessz olyan fontos egyéniségeivel dolgozott együtt, mint David Byrne, Kate Bush, a Kraftwerk, John Lurie vagy Or- nette Coleman. Balanescut a kortárs komolyzenében is számon tartják, olyannyira, hogy a kritikusok Philipa Glass, Arvo Párt és Michael Nymán mellé helyezik a legnagyobb hatású zeneszerzők listáján. A kilencvenes évek első felében Balanescu - a Kelet-Európában lezajlott társadalmi változásokra reagálva - a térség népzenéje felé fordult, csinált egy korszakos lemezt a bukaresti Maria Tanase népdalénekesnővel és közreműködött a Muzsikás együttes Bartók albumán. Azokban az években szinte haza járt Magyarországra, de egyébként is gyakran szerepel kvartettjével Budapesten. Hazánkba viszont az elmúlt huszonöt év során egyszer sem jutott el, vagyis azok a rajongók, akik nem szeretnek utazni, most hallhatják először élőben a kvartettet. Helyszín a pozsonyi Ateliér Babylon, a program gerincét pedig a This Is the Balanescu Quartet címmel megjelent válogatáslemez adja, amely a formáció huszonöt éves páya- futásának legsikeresebb darabjait tartalmazza. És mivel Balanescu az utóbbi években előszeretettel keveri a komputeres minimál zenét a vonós hangzással, vélhetően a pozsonyi koncerten is ez az irányvonal dominál majd. Azaz nem kizárt, hogy a lemezről jól ismert darabok egészen más hangszerelésben szólalnak majd meg a színpadon.
