Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-26 / 48. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 26. Vélemény és háttér 7 Az uniós élelmiszer-biztonsági hatóság alkalmatlan a gyors reagálásra - ajánlásokat fogalmazgat Hogy kerül a ló az asztalra? Miközben az uniót a gaz­dasági válság hatására sú­lyos kérdések foglalkoztat­ják a tagállamok költség- vetésének szabályozásától kezdve az integráció to­vábbi mélyítéséig, addig szép csendben kiderült, hogy a szervezet imázsát adó mechanizmusok nem teljesen úgy működnek, mint azt a tagok hitték. TOKÁR GÉZA Például a fogyasztóvédelem csak virtuálisan létezik. Ez an­nak fényében különösen kínos, hogy az unió a vele kapcsolatos negatív hírekben bürokratikus, agyonszabályozott, szabványo­sított szervezetként szerepel. Vi­szont tagállami és uniós szinten is komoly élelmiszerbotrányok pattantak ki. Írországban és Nagy-Britanniában lóhús került marhahúsként forgalmazott ter­mékekbe, egy svéd beszállító­nak marhahúsként adtak el ősz­szel ételfestékkel színezett ma­gyar sertéshúst. És ha már fo­gyasztói jogok és hamis áru: a metil-alkohollal kapcsolatos csehországi, halálos áldozatok tucatjait követelő tragédia meg­mutatta, hogy a feketegazda­ságban végképp lehetetlen el­lenőrizni, mi kerül a fogyasztási cikkekbe, mi kerül valójában a piacra. A fogyasztóvédelem Szlová­kiában Ľubomír Jahnátek jelen­legi és Simon Zsolt volt földmű­velési miniszter intézkedései­nek és akcióinak köszönhetően a közbeszédben is jelen van. Még­is csak általánosságok szintjén tud róla a közvélemény. Az élel­miszerek minőségének javítását a szlovák tárca egyrészt a beszál­lítók, másrészt pedig jellemzően a nagyobb áruházláncok ellen­őrzésével szándékozik elérni. Az Európai Uniónak egyéb­ként megvannak a vonatkozó mechanizmusai, melyek termé­szetesen nem érnek véget az uborka megfelelő hosszának és görbületének szabályozásánál. Az Európai Élelmiszer-bizton­sági Hatóság 2002 januárjától működik, viszont alkalmatlan a gyors reagálásra, általában aján­lásokat fogalmaz meg a tagál­lamoknak és vizsgálatokat vé­gez a káros adalékanyagokkal kapcsolatban. Az ellenőrzések Ami a megdöbbentő, hogy az agyonszabályo­zott, bürokratikus uni­óban milyen gyenge az élelmiszer-biztonság. szigorítását helyi szinten, gyor­sabb ütemben az Európai Bizott­ság tudná elrendelni, a problé­ma azonban túlmutat az egyes országok belső intézkedésem: az élelmiszer-biztonsági ható­ság jelentéseiből kitűnik, hogy országoktól függetlenül nagyon sok a szabálytalanság az élelmi­szeriparban, a nagyobb orszá­gok piacán (mint Lengyelor­szág) pedig már csak ennélfogva is több szabálytalanságot lehet kimutatni. Az élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem olyan terület lehetne, amelyen az Európai Unió szabályozásaival hatékony mechanizmusokat lehetne ki­alakítani, legalább az egységes minőségi szabályokat tekintve. Ez túlmutatna a mostani válsá­gon, és sikerként lehetne el­könyvelni. Az egységes és átlát­ható fellépés már csak azért is fontos, mert az élelmiszer-biz­tonság kezelése egyre populis­tább, nemzeti színezetet kap: Európa nyugati fele a „keleti” árutól fél (amibe a szlovák ter­mékek is beletartoznak), Szlo­vákia a lengyeltől, miközben az egész unióban javítani kellene az élelmiszer-biztonságon. Ad­dig nem lehetünk benne bizto­sak, miből is készül a mindenna­pibetevő. MARHALÁBSZÁR (Ľubomír Kotrha rajza) A kormány a gazdaság felpörgetése helyett takaréklángra állította a magánszektort Minden szem a gazdaságpolitikára szegeződik HORBULÁK ZSOLT 2012 a kft.-k éve volt. Tavaly öt éve nem látott magasságokba emelkedett az újonnan alakított korlátolt felelősségű társaságok száma. Ettől többet csak a vál­ság előtti utolsó „békeévben”, 2007-ben hoztak létre. Rögtön hozzá kell tenni, mindez döntő részben a já­rulékok emelésének mellék­hatása. Az alapítási kedv mö­gött ugyanis az húzódik meg, hogy az egyéni vállalkozók megnövekedett terheik miatt, adóoptimalizáció céljából más jogi formát választanak. Ezen egyáltalán nem szabad meg­lepődni, hiszen a vállalkozók­ra éppen az a jellemző, hogy „vállalkozó szelleműek”, fo­lyamatosan keresik a lehető­ségeket. A másik, szomorúbb adatsor a munkanélküliségi ráta alaku­lása. Szakértők szerint a nyolc­éves csúcs elérésének egyik fő oka az elhibázott Munkatör­vénykönyv, amely jelentősen megerősíti a munkavállalók jo­gait, továbbá a járulék- és adó­emelés, amely a munkaadókat idén januártól terheli. Az események hátterében valójában a munkaügyi és a pénzügyminisztérium elhibá­zott kalkulációja áll. Az állami beavatkozás a feltételezettnél lényegesen negatívabb hatás­sal van a reálgazdaságra. Min­dennek végső folyománya, hogy az állami bevételek már most elmaradnak a várttól. Az állam szempontjából te­hát rosszul alakulnak a dolgok, a magánszektor azonban mégis valamilyen túlélési stratégiát alakít ki. Nem bővít, tulajdon­képpen nem is épít le, csak az időszakosan felvehető munka­erőre most nincs szüksége. Ha úgy tetszik, takaréklángra állt. Az árutermelő és -szolgáltató multik egy-két kivételtől elte­kintve egyelőre maradnak, el­lenben a cégek székhelyének adóparadicsomokba való át­költöztetése látványosan meg­ugrott. Tulajdonképpen még ezt sem szabad elítélni, elvégre tíz évvel ezelőtt Szlovákia is sok kritikát kapott az adócsök­kentés miatt, ami idecsábította a cégalapítókat. Az igazi vesztes Robert Fico és a Smer. Összesítve öt évet kormányzott már, és eljött az idő, hogy valami maradandót alkosson. 2006 és 2010 között még meglovagolhatta a lendü­letben levő gazdaságot, most viszont lépéskényszerbe került. A kormány ugyanis nem játsz­hat túlélésre, a választások még nagyon messze vannak. Persze, egyáltalán nincs könnyű helyzetben, és jogosan is hivatkozik a nehéz világgaz­dasági helyzetre. Ezzel azon­ban nem nyugtatja meg a vá­lasztóit. A legrosszabb túlélési stratégia az eladósodás lenne. Persze, törvényi garanciák ide vagy oda, elindulhat ezen az úton is. Most minden szem a kormány gazdaságpolitikájára szegeződik. KOMMENTAR Ezek moralizálnak? NAGY ANDRÁS H Közel egymillió eurós kártérítést követel né­hány ügyész és bíró a Nový častól, mivel az újság elsőként foglalkozott azzal a „mulatsággal”, me­lyen a résztvevők többszörösen szégyent hoztak A Főügyészség jelenlegi megbízott elnöke, a Legfelsőbb Bíróság több tagja, további bírák és egy ügyvéd mulatott még 2010-ben egy vidéki bárban, állító­lag egy civil szervezet létrehozásával foglalatoskodtak. Ezzel még nem is lett volna gond, későbbi állításuk szerint a civil szervezet a szegény joghallgatókat kívánta volna anyagilag támogatni. Ám ha bárki megnézi a rendezvényen készült, majd kiszivárgott videót és a fényképeket, sose gondolná, hogy a szlovák igazságszolgáltatás állítólagos krémjét láthat­ja. Azon túl, hogy a társaság egyes tagjai rettenetesen primití­ven viselkedtek (egyikük egy irtózatosan bunkó viccel szóra­koztatta a többieket), sort kerítettek egy kis „harmanozásra” is. Abban az időben egész Szlovákia a dévényújfalusi mészár­lással foglalkozott, amely során Ľubomír Hármán hét embert mészárolt le. A mulatság egyik résztvevője gépfegyverrel a kezében, fülvédővel a fülén Harmant utánozva ugrálta körbe a többieket, s úgy tett, mintha lövöldözne. A kártérítési beadvány szerint magánakcióról volt szó, a kiszi­várgott fényképek pedig fotómontázs eredményei, és külön­ben is, ha valald gépfegyverrel a kezében rohangál, fülvédővel a fején, még nem kell mindjárt Harmanra asszociálni. Azt, hogy még a fülvédő színe is egyezett Harmanéval, azzal ma­gyarázzák, hogy a boltok leggyakrabban olyat árulnak. An­nak, aki látta a videót és a képeket, most pedig végighallgatta a moralizáló bírók és ügyészek magyarázkodását, akik elját­szották, hogy még ők vannak felháborodva az ügy miatt - mi­nimum hánynia kell. Az elmúlt évek során ha valaki szidni akarta a szlovák igazság­szolgáltatást, akkor a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Štefan Harabinnal példálózott, ha az ügyészséget, akkor általában DobroslavTmka volt a célpont. A mostani ügy viszont arra mutat rá, hogy ezek a személyek nem hogy nem vezették jól a rájuk bízott intézményrendszert, hanem a morális mércét is jó mélyre nyomták le. így történhet meg, hogy óriási döntési jogkörrel rendelkező bírák és ügyészek, akik mások sorsáról döntenek, morálisan teljesen elfogadhatatlan módon visel­kednek. Elvileg a bírói munka, a talár a múltban egyfajta er­kölcsi magasabbrendűséget is jelentett, és a konszolidált, de­mokratikus rendszerrel rendelkező országokban még ma is azt jelenti. Ezzel szemben nálunk az ügyészség és a bírói testü­let becsülete és megbízhatósága lassan a politikusok szintjére csökken. Azzal a különbséggel, hogy egy-egy politikust négy­évente el lehet küldeni, ám az ügyészi és bírói hivatás egy élet­re szól. Amint bekerülnek a saját rendszerükbe, kikerülnek a civil ellenőrzés alól. Ha működne a belső megtisztulás, nem szólhatnánk egy szót sem. De amint az egymillió eurós kárté­rítési beadványjelzi, nem működik. Most már csak a független bíróság döntését várjuk. FIGYELŐ Felháborodás az Oscaron Felháborodást váltott ki Iránban, hogy Az Argo-ak- ció kapta a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, a győztest ráadásul a videoközvetítés- sel kapcsolt Michelle Oba- ma jelentette be a Fehér Házból. A Fars és a Mehr iráni hírügynökségek sze­rint a first lady bevonása je­lentős politikai felhangot ad a díjnak. Felteszik a kér­dést, mindez miért pont akkor történik, „amikor egy Irán-ellenes filmet tüntet­nek ki”. Az iráni állami te­levízió CIA-reklámnak mi­nősíti Az Argo-akciót. A film az 1979-es teheráni túszdráma egyik kevéssé ismert epizódját mutatja be, egy CIA-ügynök magát filmproducernek kiadva menekít ki az országból a hatóságok által keresett hat amerikait. Muhammad Ho- szeini iráni kulturális mi­niszter szerint Hollywood elferdítette a történelmet, Az Argo-akció eltúlozza az erőszakot. Vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint a film közel jár a va­lósághoz. Mások szerint az iráni filmeseknek többet kellene foglalkozniuk az iszlám forradalom kérdése­ivel, és gyenge pontja az iráni televízió- és filmipar­nak, hogy több mint három évtizeddel a történtek után még mindig nem dolgozta fel a túszdrámát. Irán már korábban hangot adott an­nak a gyanújának, hogy Az Argo-akció Oscar-jelölésé- nek politikai alapjai van­nak. Amióta Az Árgo-akció januárban elnyerte a Gol­den Globe-díjat, Iránban el­lenfilmet terveznek, amely iráni szempontból mutatná be a 33 évvel ezelőtt történ­teket. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom