Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-21 / 44. szám, csütörtök
Gimi vagy szakközép? I Hol vannak már azok I az idők, amikor a I kilencedik (korábban j pedig a nyolcadik) I volt az alapisko- I la legstresszesebb i évfolyama! Minden ■ végzős alapiskolásnak kötelezően felvételiznie kellett, és bizony egyáltalán nem volt biztos, hogy oda kerül, ahova szeretne. Emlékszem, mekkora megdöbbenéssel fogadtam a hírt, amikor a 90-es évek közepén az egyik, nálam valamivel idősebb barátomat nem vették fel a komáromi gépipari középiskolába. Pedig jó matekos volt, versenyekre is járt. Végül, hogy ne kelljen egy évet otthon ülnie, valamilyen ismeretlen magyarországi középiskolában találtak neki helyet. A kötelező középiskolai felvételikre az utóbbi években úgy tekintettek a végzősök, mint a szocializmusra: „kicsik voltunk akkor még, de a szüléink sokat meséltek róla”. A normatív támogatási rendszer bevezetésével ugyanis az iskolák az állami dotációt már jó néhány éve a gyerekek száma alapján kapják. Az iskoláknak tehát az áll érdekükben, hogy minél több jelentkezőt vegyenek fel. Sok helyen ezért nem is bíbelődtek a felvételikkel. El is szoktak tőle az alapiskolások. Jött viszont Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter, és tavaly hozott egy törvényt, amellyel ismét kötelezővé tette a felvételit a középiskolákban. Idén tehát már csak a legjobb eredményekkel rendelkezőket vehetik fel automatikusan, a többieknek felvételizniük kell. Nehéz megmondani, hogy Čaplovič döntése helyes vagy nem helyes. A rendszeren alapjában nem változtat, a diákok után kapkodó középiskolák ugyanis valószínűleg mindent megtesznek majd azért, hogy a felvételiket minél kevesebb jelentkező bukja el, így minél nagyobb létszámmal nyithassanak osztályokat. Másrészt a kilencedikeseknek sem árt egy kis motiváció, mivel ez arra ösztönzi őket, hogy elgondolkodjanak jövőjü- kön. Persze nagyon kevés olyan 15 éves van, aki képes kitalálni, hogy mivel szeretne vagy tudna foglalkozni élete során. Gimnázium vagy szakközépiskola?- leggyakrabban ezzel a kérdéssel találja szembe magát a szülő és kilencedikes gyereke. Rástresszelni nem érdemes a témára, tudni kell ugyanis, hogy a középiskola során az ember érdeklődési n Rástresszelni nem érdemes a témára, a középiskolában ugyanis a diákok érdeklődési köre és ezzel együtt jövőképük is gyakran változik. köre (és ezzel együtt saját jövőképe) is gyakran változik. A diákok képességeiről viszont már az alapiskola felső tagozata is viszonylag pontos képet ad. Azoknak tehát, akik jók matematikából, fizikából és kémiából, inkább a szakközépiskolákat érdemes megcélozniuk. A műszaki egyetemek tapasztalata ugyanis az, hogy a szaktantárgyak ezeken a középiskolákon jobban megedzik a reál beállítottságú tanulókat, míg a gimnáziumok végzősei gyakran hátrányból indulnak ezeken a szakokon. A gimnáziumot pedig ajánlani tudjuk mindenkinek, aki szeretne tovább tanulni, de még töri a fejét azon, hogy pontosan mivel is foglalkozna. Mellékletünkből megtudhatjátok, milyen változások történtek a témával kapcsolatban, és kaphattok néhány jó tippet a számotokra legmegfelelőbb középiskola kiválasztásához. Veres István Kevesebb lesz Ismét kötelező Čaplovič tervei Nem bíznak tudásukban a gimnazista a felvételi a nyolcosztályosokkal az érettségizők 12. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal
