Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-14 / 38. szám, csütörtök

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 14. Csak a katolikusok negyede él az öreg kontinensen, ám a pápaválasztó bíborosok fele európai Pápaválasztás: az európaiakon múlik, ki lesz az utód Európai vagy nem euró­pai lesz az új pápa? Bár­milyen lesz is a vég­eredmény, a döntés gya­korlatilag az európai bí­borosok kezében van. A katolikus egyház súly­pontja közben az öreg kontinensen kívülre te­vődik át. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb változása az egy­ház életében a súlypontok elto­lódása volt. Míg száz évvel ez­előtt a katolikusok többsége Európában élt, és éppen ezért természetes volt, hogy az egy­ház vezetőségét is európaiak alkotják, addig mára teljesen megváltoztak az erőviszonyok. Igaz, ez egyelőre csak a hívek területi eloszlására érvényes, a „csúcsvezetésre” nem. Európa lemaradt Ma már csak a katolikusok negyede európai. Ez nagyrészt nem az egyháztól eltávolodók miatt van. Az okok az európai­nál lényegesen magasabb latin­amerikai és afrikai népszaporu­lati mutatókban és a sikeres af­rikai és ázsiai missziós tevé­kenységekben keresendők. 1978-ban az afrikaiak 12,4 százaléka volt katolikus, ma HÍVOK es papavalasztok A hívők megoszlása a kontinensek között A pápaválasztó bíborosok (118) 26,4% Európa Amerika Afrika Ázsia és Óceánia 12,7% 12,0% • Fonás: Wikipedia, Vadcan Insider már közel 17 százalékuk az egyház tagja. Ázsiában pedig már most több mint 120 millió katolikus él. Emellett nő a ka­tolikusok aránya Észak-Ame- rikában is: elsősorban a latin- amerikaiak bevándorlása mi­att, másrészt az ő magas nép- szaporulatuk következtében. Vatikáni szakértők szerint az egyház jövője nem Európá­ban keresendő, hanem Afriká­ban, Ázsiában és Latin-Ameri- kában. Sőt, egyesek szerint lassan Európa válik „missziós területté”. A papi hivatást már évtizedek óta az öreg konti­nensen kívüli országokban vá­lasztják a legnagyobb arány­ban. Az eltolódó arányok miatt egyre többször hallani, hogy nem európai egyházfőre lenne szükség. Erről viszont az euró­pai bíborosoknak kell dönte­niük. A pápát választó bíborosi konklévában ugyanis ők van­nak többségben. A latinok döntenek A pápaválasztó, tehát 80 év­nél fiatalabb kardinálisok szá­ma a La Stampa olasz lap összeállítása szerint 118 (a for­rások 115-125 között inga­doznak), ezek közül 62 az öreg kontinensen tevékenykedik. Közöttük többségben vannak a latin országok bíborosai - első­sorban az olasz és spanyol kar­dinálisoknak köszönhetően. Az egyháznak egyébként voltak már nem európai pápái, ám ők nem távoli kontinensek­ről származtak, hanem a Föld­közi-tenger „másik oldaláról”, a közeli Észak-Afrikából. Ez még az arab hódítások előtti időkben volt, amikor Észak- Afrika jelentős része keresz­tényvolt. II. János Pál pápa kifejezett óhaja állítólag az volt, hogy az egyházat továbbra is európai­ak vezessék - a kongregáció tagjainak nagy részét az ő ide­jében nevezték ki bíborossá, a néhai lengyel pápa komoly au­toritásnak számított számuk­ra. Vatikanisták szerint ugyan­akkor a nem oly távoli jövőben várhatóan lesz nem európai egyházfő is, ám azt is hozzáte­szik: ez a kérdés így eddig nem okozott feszültséget a bíboro­sok között. (MSz) Már 600 éve is fogadni lehetett Ki lesz az új pápa? Tegyék meg tétjeiket! ÚJ SZÓ-HÍR A pápaválasztás a fogadó­irodákat is lázba hozta - a hét elejétől tippelni lehet a leendő egyházfő személyére. Válasz­tások kimenetelére évtizedek óta lehet fogadni - ez csak ná­lunk számít viszonylag újnak -, a pápaválasztások eredményé­nek megtippelése pedig 600 éves múltra tekint vissza. Az első szorzókat 1419-ben a Velencei Köztársaságban írták ki. A 16. században a római bankároknál lehetett tippelni. A helyzet odáig fajult, hogy 1591-ben XIV. Gergely pápa ki­közösítéssel fenyegette azokat, akik fogadni mernek a pápavá­lasztás győztesére vagy a fo­lyamathosszára. A fogadások a 19. század vé­gén jöttek újra divatba. Az utóbbi száz évben pedig gyakor­latilag már bármire lehet tip­pelni - természetesen az ex­kommunikáció veszélye nélkül. A fogadóirodáknál egyébként jelenleg az Európán kívüli jelöl­tek vezetnek. A kanadai Marc Ouellet és a ghánai Peter Turk- son a legnagyobb esélyes a ne­ves William Hill fogadóirodánál (7:2 az odds), az élbolyban több olasz potenciális jelölt is van. Az ír Paddy Power fogadóirodában - melynél szintén komoly ha­gyományai vannak a pápavá­lasztásra történő tippelésének- hasonló az élboly: vezet a kana­dai, mögötte a ghánai, illetve az olasz jelölt a legesélyesebb. A tippelési kínálatban a ma­gyar Erdő Péter neve is feltűnik papabiliként, a William Hifinél a 15. helyen van kilenc másik bíborossal együtt. Aki Erdőre fogad, s a magyar érsek lesz a befutó, 33-szoros nyereményre számíthat. Az írek kisebbnek látják az esztergomi érsek esé­lyeit, náluk 50-szeres pénzt ér Erdő Péter pápasága. (MSz) Nem tudni, hol fog lakni, milyen megszólítása lesz, milyen reverendát viselhet Ki kell találni, mi lesz XVI. Benedekkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Hol fog lakni a tá­vozó pápa? Milyen viseletben fog járni? Mi lesz a megszólítá­sa? Egy sor kérdés, melyre még a Vatikán illetékesei sem tud­ják a választ. Nem csoda - több mint fél­ezer éve minden pápaság halál­lal végződött, így csak a teme­tési ceremóniára és az elhunyt egyházfő holttestének elhelye­zésére vannak „előírások”. Az egyházjogban jártas szakértők és vatikáni megfigyelők is csak tippelni tudnak, mi lesz XVI. Benedek sorsa. A katolikus szokásjog szerint a nyugdíjazott püspöknek hát­térbe kell vonulnia, hogy ne tudja befolyásolni a kinevezett főpásztort. Ez alapján várható­an XVI. Benedek pápa is vissza­vonul, s várhatóan csak nagyon ritkán fogja hallatni hangját. Elemzők feltételezik, hogy könyvírásnak fogja szentelni idejét, s nem tartják valószí­nűnek, hogy bele fog majd akarni szólni az új pápa dönté­seibe. Ehhez egyébként joga sem lenne - ám, mivel ilyen eset nagyon régen nem történt, nem teljesen világos, milyen jogkö­rei is lesznek a „régi” pápának. ■ XVI. Benedek lakhatása sem rendeződött még. Egy ideig a Visszavonul. A protokoll csak most készül. pápák nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban fog lakni, majd beköltözik az egyik vati­káni kolostorba. „Biztosan nem marad egyedül” - mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő. - Szabad lesz, szaba­don jöhet és mehet.” Tegnapi sajtóhírek szerint viszont le­het, hogy a kolostorban sem marad sokáig, eddig még nem specifikált helyre fog költözni. A végleges tartózkodási helyét feltehetően az új pápával kö­tött egyezség alapján fogja ki­választani. Az sem világos, mi­lyen titulusa, megszólítása lesz a távozó egyházfőnek. Greg Burke vatikáni tanácsos sze­rint valószínűleg nyugalma­zott (emeritus) római püspök lesz a megszólítása - a min­denkori pápa egyben Róma püspöke is. Még azt sem lehet tudni, hogy milyen nevet fog viselni a lemondása után. A pápák meg­választásukkor egyházi nevet (SITA/AP-felvétel) választanak - így lett Joseph Ratzingerből XVI. Benedek. Ugyanígy nem tudni, milyen öl­tözéke lesz márciustól XVI. Be­nedeknek. A hagyományos, fe­hér színű reverenda a minden­kori pápáé, így ebben is valami új at kell kitalálniuk a vatikáni il­letékeseknek. „Sok kérdésre egyszerűen nem ismerjük a fele­letet. Ebben most történelmet írunk” - mondta a Wall Street Journalnak Kurt Martens ká­nonjogi szakértő. (MSz) Február 27-én adja az utolsó audienciát „Elfogyott az erőm” MTl-HÍR Vatikánváros. A pápa teg­nap adta utolsó előtti audien­ciáját. A résztvevő mintegy nyolcezer ember hatalmas tapssal köszöntötte az egyház­főt. A szerdai szokásos általá­nos kihallgatás után már csak egy audienciája lesz. XVI. Benedek a tegnap dél­előtti kihallgatáson ismételten leszögezte: saját szabad elhatá­rozásából, a katolikus egyház érdekeit figyelembe véve hozta meg döntését. Kifejtette: előtte hosszas lelkiismeret-vizsgálatot tartott Isten előtt. Hozzáfűzte: tudatában van lépése súlyossá­gának, de be kellett látnia, hogy már nincs elegendő ereje a Szent Péter utódjára háruló fel­adatok ellátáshoz. XVI. Benedek a nagyböjt kezdete előtt két nappal közöl­te elhatározását, és a lemondá­sa dátumaként megjelölt feb­ruár 28-áig, éppen a nagyböjt miatt, minimális lesz a pápa nyilvános szereplése. Visszafo­gottan és csendben akart tá­vozni. Ezt azonban a hívők nem fogják engedni - vélik az elemzők. A második, egyben utolsó audienciát február 27-én a Szent Péter téren adja, ahol a lapok szerint „rendkívüli lesz a részvétel és rendkívüli résztvevők is lesznek”. Kevés a pápával való találkozás lehető­sége, ezért a Vatikán a hívők ostromát várja. Az utolsó előtti audiencia résztvevői (SITA/AP-felvétel) A bukmékereknél a kanadai a befutó (SITA/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom