Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-12 / 36. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 12. Közélet 3 2005-től vezette az egyházat; konzervatív pápa volt; március elsejétől átmenetileg üres Szent Péter trónja Kelt a Vatikánban Idő előtt és önként távozik a Szentatya Közel nyolcévnyi pápa­ság után a hónap végén távozik XVI. Benedek. A német egyházfő a valaha volt legidősebb megvá­lasztott pápa. Az utód leghamarabb március­ban lesz ismert. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem példa nélküli egy pápa lemondása, de az elmúlt idő­szakban a pápák általában ha­lálukig hivatalukban marad­tak. A 85 éves német Joseph Aloisius Ratzingert 2005-ben választotta a konklávé pápává, miután az elődje, II. János Pál meghalt. Ratzinger 78 évesen lépett a trónra, ezzel ő lett minden idők egyik legidőseb­ben megválasztott pápája. Ratzinger a bíborosi testület dékánja és a római katolikus egyház nézeteit meghatározó hittani kongregáció vezetője volt II. János Pál idején. Egyesek a Vatikán fő gon­dolkodójának nevezték. Rat­zinger 1991-ben agyvérzést kapott, de azóta vatikáni meg­figyelők szerint jó egészségnek örvendett. Bajor pápa XVI. Benedek Bajorország­ban született, majd a náci Né­metországban nőtt fel. A hitleri propagandában felnőtt, teoló­giát és filozófiát tanult fiúnak 1941-ben, 14 éves korában a németországi törvények sze­rint a Hitlerjugend soraiba kel­lett állnia. Azonban dezertált, és a hadifogságból papi szemi­náriumra ment. Felszentelése után merede­Nyolc év után újra üres marad a trón ken ívelt a pályája felfelé. Teo­lógiaprofesszor lett, több egye­temen is oktatott. A 60-as években ülésező II. vatikáni zsinat egyik vezető teológusa volt, 1977-ben müncheni ér­sekké nevezték ki. II. János Pál 1981-ben hívta Rómába. II. János Pál pápa betegsé­gének súlyosbodásakor, 2000-ben már azt beszélték, ő lehetne, aki akár a visszavonu­ló beteg pápa helyére állna. Már megválasztása előtt is nagy befolyása volt az egyház­ban. Elődje temetési szertartá­sát is ő celebrálta - igaz, akkor A katolikus egyház A katolikus egyház a világ legnagyobb keresztény közössége. Az egyház 2000 éves történelmi létével a világ legősibb fennmaradt intézménye. Csaknem 1,2 milliárd hívével a vi­lág keresztény népességének több mint a felét, a világ népes­ségének több mint egyhatodát képviseli. Szlovákia és Ma­gyarország lakosságának többsége is katolikus. sokan magas kora miatt nem tartották valószínűnek trónra emelését. Személyében 480 év után először választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére. Konzervatív pápa XVI. Benedek már a pápavá­lasztási konklávé kezdetén tar­tott szertartáson is határozot­tan kiállt konzervatív nézetei mellett. Viszonylag gyors meg­választása jelezte, a bíborosok többsége egyetértett jelölésé­vel és nézeteivel. „Az igaz hitet, de még az egy­ház hitvallását is gyakran bé­lyegzik fundamentalizmusnak manapság. Úgy állítják be, mintha a relativizmus, a doktrí­nák figyelmen kívül hagyása volna napjaink egyetlen lehet­séges világnézete. A relativiz­mus diktatúrája semmit sem ismer el, és csak az emberek egoizmusához és vágyaihoz méri a világot” - mondta ekkor. Hozzátette, hogy az egyház ha­jóját a marxizmustól a libera­lizmusig számos szélsőséges irányzat hullámai dobálják, egyben visszautasította a kol­lektivista és a radikálisan indi­vidualista, az ateista és a miszti- cista befolyást., ,Az érett hit nem követi a divat és az újdonságok hullámait” - fogalmazott. Ellenfelei határozottságáért gyakran inkvizítornak, pán­célkardinálisnak vagy az Úr rottweilerének nevezték. Hí­vei szerint viszont a pápa ki­állt az alapvető keresztény ér­tékek mellett s nem engedte, hogy a változó világ ideológi­ái felülírják a vallás évezredes alaptételeit. Öreg volt A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa lemondása egész­(SITA/AP-felvétel) előtt álló „kihívásokra”. A gyermekmolesztálási ügyek miatt is támadott katolikus egyházat az elmúlt években több botrány okán is bírálták. A Vatileaks-botrány kereté­ben 2012 elején több titkos do­kumentum került ki a Vatikán­ból, amiknek a többsége a bí­borosok közötti belső harcok­ról és az államtitkárság pazar­lásáról szólt. Az egyik irat szerint a kora és a tehetetlenség érzése megtör­te a pápát, aki már csak vallásfi­lozófiai munkáin dolgozott - ebből a szempontból termé­keny volt, rendszeresen jelen­tek meg új kötetei -, és eszerint úgy tervezte, a 85. születésnap­ján lemond. Az új pápát megválasztó konklávé várhatóan március közepén ül össze, hogy megvá­lassza XVI. Benedek utódját. Március 1-től az utód megvá­lasztásáig a bíborosi testület ve­zeti az egyházat. (MSz, index) A pápa lemondó nyilatkozata Drága Testvéreim! Nem csak a három szentté avatási eljárás miatt hívtam össze a bíborosi tanácsot, ha­nem hogy közöljek egy, az egy­ház életében nagy fontossággal bíró döntést is. Miután Isten színe előtt többször is önvizs­gálatot tartottam, bizonyos­ságra jutottam, hogy előreha­ladott korom miatt az erőim már nem elegendők ahhoz, hogy Szent Péter egyházát ve­zessem. Jól tudom, hogy lé­nyegi lelki természete miatt a pápai szolgálatot nemcsak sza­vakkal és tettekkel, hanem leg­alább ennyire imával és szen­vedéssel kell ellátni. Azonban a mai világban, mely oly gyorsan változik és melyben a hitélet annyi nagy megrázkódtatást szenved, Szent Péter bárkájá­nak kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez erős test és elme szükséges. Ez az erő az elmúlt hónapokban annyira megfogyatkozott ben­nem, hogy be kell lássam, al­kalmatlanná váltam arra, hogy az Egyházat megfelelően ve­zessem. Ezért, lépésem súlyos­ságának tudatában, szabad döntést hozva bejelentem, hogy lemondok Róma püspöki székéről és Szent Péter utódlá-' sáról, amivel a bíborosok 2005. április 19-én megbíztak. 2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogo­sultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk. Drága Testvéreim! Köszönöm a szeretetet és a munkát, amivel pápaságomat segítettétek, és kérem, bocsás­satok meg hiányosságaimért. Most pedig bízzuk az Anya- szentegyházat legfőbb pászto­runkra, urunkra, Jézus Krisz­tusra, és könyörögjünk az ő szent anyjához, Máriához, hogy féltő szeretetével ő is segítse a bíboros atyákat az új egyházfő megválasztásában. Magam a jövőben életemet az imának szentelve kívánom odaadóan segíteni Isten szent egyházát. Afrikai ersekek is vannak az esélyesek között, magyar aligha lesz az utód Európán kívüli pápa jöhet ÚJ SZÓ-HÍR A katolikus egyházat először vezetheti nem európai pápa. Mindig nehéz előre megjósol- .ni, ki lehet az új egyházvezető, ám időről időre megjelennek szakemberek tollából olyan publikációk, melyek a potenci­ális pápákat listázzák. Az utóbbi években az esélyes- ségi listákat Marc Oullet kanadai érsek vezette a leggyakrabban, 2010-től ő a befolyásos Püspöki Kongregáció vezetője. Szintén az esélyesek között tartják szá­mon Peter Turkson ghánai bíbo­rost. Az ő személyében vélhető­en először lehetne fekete bőrű vezetője a katolikus egyháznak - azért csak vélhetően, mivel egyes források szerint az 5. szá­zadban élt I. Gelasius pápa is sö­tét bőrszínű volt. Az esélyesek között még egy afrikai van, a ni- gériaiFrancisArinze. A potenciális utódok között hagyományosan sok az olasz, az utóbbi években a pápavá­lasztó testületben is megnőtt a számuk. Rajtuk kívül még dél­amerikai spanyol anyanyelvű esélyeseket emlegetnek a szak­emberek. Szent Péter trónján eddig még magyar nem ült. II. János Pál halálakor az egyik, a ké­sőbbi években esélyes jelölt­ként Erdő Péter esztergom-bu- dapesti érseket is emlegették. Az utóbbi esztendők összeállí­tásaiból viszont az idén 61 éves magyar prímás már kiesett, így óriási meglepetés lenne, ha őt választaná meg a konklávé. Erdő ugyanakkor választani Peter Turkson (Képarchívum) fog, egyike a több mint 200 fős bíborosi karnak. A pápát a 80 évnél fiatalabb kardinálisokból álló testület választja (valami­vel több mint 120-an vannak), ennek szlovák tagja jelenleg nincs, ugyanis mindkét szlovák bíboros - Jozef Tomko és Ján Korec - is elmúlt már 80 esz­tendős. (MSz) Hozzávetőlegesen két tucat pápát öltek meg, önként egy távozott Több egyházfőt öltek meg, mint ahány lemondott ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a kánonjog engedi, XVI. Benedeken kívül eddig csak néhány pápa mondott le az egyház vezetéséről. Utoljára 598 éve mondott le pápa, XII. Gergely hét év uralkodás után döntött így az egyház érdeké­ben. A nagy nyugati egyház- szakadás után ő volt az utolsó római pápa, de nem tudta egy­ben tartani az egyházat. Az egyházfők lemondását le­hetővé teszi a kánonjog, a 322. paragrafusban az áll, hogy a pápa saját döntése alapján tehe­ti meg, ha ennek szükségét érzi. Ha nem mond le, akkor haláláig marad az egyház feje. A pápa­ság története azt mutatja, hogy eddig tíznél kevesebb pápa mondott le a trónról, közülük is csak egy volt olyan, aki önként tette ezt, és nem valamilyen külső nyomás hatására. Emiatt sokszor vitás, hogy egy pápa tényleg lemondott-e, vagy száműzése még nem minősül annak, és ellenpápa uralkodott helyette. Csak összehasonlítás­ként, a hivatalukban meggyil­kolt pápák száma ennél jóval több, nagyjából két tucat (bár itt is vannak vitatott esetek). Pontiánusz pápa volt az első, aki lemondott Szent Péter trón­járól - ő volt a 18. pápa a törté­nelemben, 230. július 21-én vá­lasztották meg. 235-ben Ma- ximinus Thrax császár keresz­tényüldözéseinek áldozata lett, a legtöbb magas rangú keresz­tény vezetővel Szardíniára száműzték. Az egyetlen pápa, aki való­ban önként távozott, V. Celesz- tin volt. Megválasztása előtt hu­szonhét hónapig vitáztak a bí­borosok, hogy ki legyen a pápa, végül egy idős bencés szerzetest választottak meg 1294. július 5-én, mint a legkisebb rosszat. Mivel élete nagy részét remete­ként élte, nem is tudta átlátni a pápasággal járó feladatokat, így alig öt hónap után önként le­mondott hivataláról. Ezzel ta­lán ő volt az egyetlen pápa ed­dig, aki nem külső nyomásra, hanem tényleg önként vonult vissza. Halála után szinte azon­nal szentté avatták, (index)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom