Új Szó, 2013. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-11 / 35. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. FEBRUÁR 11. Régió-hirdetés 3 Saját szerződését támadta meg a város, hogy ne kelljen fizetnie Per a krematórium üzemeltetési jogáért Nyitra. Saját szerződését támadta meg a járási bí­róságon a város szolgál­tató vállalata, mert más megoldást nem talált a helyi krematórium üze­meltetéséért folyó per­ben. A helyzet négy éve tisztázatlan, a kremató­riumot most az a cég működteti, amelynek a város felmondott, és az nem tud érvényt szerezni a jogainak, amelynek ér­vényes szerződése van. VRABEC MÁRIA A krematórium a huzavona miatt több mint fél évig nem is működött, de tavaly májustól újra az a PSKS nevű cég üze­melteti, amely a megnyitás, az­az 2003 óta bérelte a várostól, és komoly összegeket fektetett a berendezésbe is. Egyebek kö­zött a cég tulajdona a hamvasz­tókemence - pont emiatt folyik a perlekedés. A városi képvise­lő-testület ugyanis 2009-ben szerződést bontott a PSKS cég­gel annak tartozásai miatt, és pályázatot írt ki az új üzemelte­tőre. A nyertes a Funeko Enviro cég lett, ennek képviselőivel 2009 októberében írt alá szer­ződést a városi szolgáltatáso­kért felelős cég. A szerződés ar­ra kötelezte a Funeko Envirót, hogy igazolja, van hamvasztó­kemencéje, ezért a cég vett egyet. Beszerelni azonban nem tudta, mert az épületben ott volt a PSKS kemencéje, ame­lyet ki kellett volna bontani. A városi önkormányzat mosta kezeit: a képviselők határoza­tot fogadtak el arról, hogy a be­rendezés vásárlásán ők a meg­levő kemence átvételét értet­ték, de tény, hogy a szerződés­ben ezt így nem fogalmazták meg. Az épületben levő ham­vasztókemence továbbra is a PSKS tulajdona maradt, az pe­dig nem engedte, hogy a Fune­ko Enviro használja, hiába volt utóbbinak érvényes szerződése a várossal. A szolgáltató válla­lat igazgatója a bűó kérdésére, miért írta alá a szerződést, ha már tudta, hogy a kemencék miatt lehetetlen lesz annak ér­vényt szerezni, azt mondta: at­tól tartott, bepereli a Funeko Envűo, amiért nem teljesíti az önkormányzat határozatát. A krematórium a huza­vona miatt több mint fél évig nem működött, tavalytól újra a PSKS cég üzemelteti. 2010 januárjában a járási bí­róság előzetes határozatban rendelte el hogy a városi szol­gáltatásokért felelős cég adja át a berendezést a kemence tulaj­donosának, a PSKS cégnek. Az­óta ez a vállalkozás üzemeltette a krematóriumot tavaly márciu­sig, amikor a Funeko Envűo emberei betörtek a krematóri­umba és kicserélték a zárakat. A város másnap mindkét céget ki­tiltotta, és a megállapodásig be­záratta a krematóriumot. A tár­gyalások májusig húzódtak, vé­gül az üzemeltetés joga maradt a PSKS-é, de jóval többet fizet a városnak, és 2018-tól a ham­vasztókemence is a város tulaj­dona lesz. A probléma azonban ezzel nem oldódott meg, mert a Funeko Enviro kártérítést köve­tel, és elutasítja azokat a véle­ményeket, hogy az új kemence beszerelése károkat okozott volna az épület állagában. „Ér­vényes szerződésünk van, és minden műszaki feltételt teljesí­tettünk, a mi dolgunk lett volna, hogy az eredeti kemencét ve­gyük meg vagy újat szerelünk be. Néhány év múlva úgyis ki kell cserélni a kemencét, azt hit­tük, a városnak is az az érdeke, hogy új, környezetkímélő tech­nológiát alkalmazzunk” mondta a bíróságon a Funeko Enviro ügyvezető igazgatója. A kemencecsere ideje alatt állító­lag a cég tulajdonában levő lévai krematóriumban végezték vol­na a hamvasztásokat. A bűóság meghallgatta a szolgáltató vállalat igazgatóját, Ľudovít Jančeket is, aki azzal ér­velt, hogy teljesítenie kellett az önkormányzat határozatát, nem tehette meg, hogy nem írja alá a szerződést. Az önkormány­zat nem vonható felelősségre az elhibázott döntésért, ezért a vá­ros vezetése úgy határozott, in­kább érvényteleníttetni próbálja a szerződést. Ha ez nem sikerül, a város több millió eurós kártérí­tést kénytelen kifizetni a Fune­ko Enviro cégnek a négy év alatt elmaradthaszonért. EZ ITTA KÉRDÉS Jó ötlet a szlovák áruk listázása? Hrušecká Petra tanító, Nádszeg Jó ötletnek tar- tóm az áruk lis- i ^ tázását szár- ■ mazási helyük ■LÚS A alapján. Ha te- hetem, hazai élelmiszert ve­szek, igyekszem mindig olyan üzletben vásárolni, ahol itthoni árut kapok, ezért is örülnék, ha feltüntetnék, honnan származik az áru­készlet. Előfordul, hogy nincs kiírva a zöldség, gyü­mölcs, hús származási helye, ilyenkor az elárusítóktól szoktam tájékoztatást kérni. Nálam nem mérvadó az ár, hajlandó vagyok többet fi­zetni a hazai élelmiszerért, mert tudom, hogy sokkal jobb a minősége, mint a kül­földről származóé. Gyakran vásárolok közvetlenül a ter­melőktől, akkor biztos va­gyok abban, hogy itthoni árut veszek. Fontosnak tar­tom, hogy hazai termékeket vásároljunk, hiszen ezzel a gazdaságot is erősítjük. Ham Erika betegápoló, Ifjúságfalva/Kissziget B Én eddig is a hazai termé­keket helyez­tem előtérbe, csak sajnos ezekből a vá­laszték nem mindig kielégítő. Többször megdöbbenve tapasztaltam például, hogy a kiváló szlo­vák juhtúró helyett csupán lengyelt találtam a pulton. Nekem nagyon tetszik az öt­let, hogy nagyobb arányban legyenek hazai élelmiszerek mind a nagyáruházak, mind a kisboltok kínálatában, hiszen ezzel az itteni munkahely-te­remtést is támogatnánk. A zöldségek, gyümölcsfélék között pedig egyértelműen azt keresem, ami itthon, sőt a régióban termett, aminek nem kellett több száz vagy ezer kilométert megtennie, műé a fogyasztó asztalára kerül. Éppen ezért nagyon tetszik a termelői piac ötlete is, amit Komáromban kez­deményeznek. Thor Tamás fényképész, Érsekújvár Gyakran járok vásárolni, és alaposan kö­rül szoktam nézni a polco­kon. Többnyi­re az egyes üz­letláncok számára gyártott élelmiszerből válogatok - Billa, Cleer, Jednota -, mert azokkal jók a családunk ta­pasztalatai és a kínálatuk ár­iján is megfelelő. Nem rossz dolog ez a címkézés sem, mert a sokféle egyéb szem­pont mellett ezt is ajánlatos figyelembe venni. Másrészt viszont úgy gondolom, hogy az emberek megszokásán, viselkedésén nemigen vál­toztat. A vásárlók többnyűe az eddig bevált élelmiszer után nyúlnak. A szlovák termékek megjelölése azon­ban mindenképpen hasznos azok számára, akik a válasz­tásukkal tudatosan támo­gatni szeretnék a hazai gaz­daságot. (béva, vkm, száz) A JOGÁSZ VÁLASZOL Mely iratokat kell lefordíttatni? Kérheti egy hivatal a szo­ciális segély („podpora v hmotnej núdzi”) megítélé­séhez beadott irat szlovák nyelvre való hitelesített for­dítását? A férjem munkálta­tója által kiállított igazolás­ról lenne szó, melyen csak az áll, hogy az adott hónap­ban milyen fizetése volt. Tu­domásom szerint ma már az uniós tagállamok viszonyá­ban (Magyarország-Szlo- vákia) nem kell hitelesített fordítást készíteni az efféle hatokról. Volt már más hi­vatalos ügyintézésünk, és eddig ilyen követeléssel nem szembesültünk. Meg­jegyzem, ha lenne pénzem hitelesítésre, akkor talán nem hozzájuk fordultam volna, hiszen havi bevéte­lünk a minimálbér alatt van. A szociális biz­tonsági rend­szerek koordi­nálása az uniós polgárok Euró­pai Unión belü­li szabad moz­gásának elősegítése érdeké­ben bevezette - a korábbi E- űrlapokat (E-formulár) felvál­tó - az ún. hordozható doku­mentumok (prenosný doku­ment) használatát. Céljuk a nemzeti szociális biztonsági hatóságok együttműködésé­nek gördülékenyebbé tétele. A hordozható dokumentumok az EU összes hivatalos nyelvén megjelentek. Mivel azonos szerkezetűekuniószerte, így az egyes nemzeti hivatalok fordí­tás nélkül is tisztában lehetnek egy más tagállam hatósága ál­tal kiadott űrlap tartalmával. Ezen túlmenően azonban in­dokolt esetekben a tagállamok hatóságai kérhetik más tagál­lamban kiállított irat hivatalos nyelvre való lefordítását. Kulcsfontosságú hatok hitele­sített fordítását is megkövetel­hetik, nem utasíthatják azon­ban el a más tagállamból szár­mazó, ott bejegyzett fordító fordítását. Egyes tagállamok kétoldalú nemzetközi szerződést kötöt­tek hivatalos nyelvüknek a má­sik szerződő államban való használatáról. A cseh nyelv hi­vatali használatát Szlovákiá­ban az államnyelvről szóló 270/1995-ös törvény 3. para­grafusa szabályozza. Kisebbségvédelmi megkö­zelítésből nézve Szlovákia ma­gyarlakta településein, melye­ken a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok aránya eléri a lakosság 15 százalékát, a ki­sebbségi polgárok az anya­nyelvűket is használhatják hi­vatalos - szóbeli és írásbeli - érintkezésben a településen működő közigazgatási - mind államigazgatási, mind területi önkormányzati - szervekkel szemben. Az anyanyelv-hasz- nálati jog itt kiterjed a bizonyí­tékként szolgáló iratokra is. E települések jegyzékét je­lenleg a 221/1999-es számú kormányrendelet tartalmazza. Azon településeken is, ahol a kisebbségi polgárok aránya nem éri el a törvényben meg­szabott értéket, illetve melyek kiszorultak a fenti listáról, használhatják a kisebbségi polgárok anyanyelvűket szó­beli kommunikáció során, ha azzal az illető közigazgatási szerv és az eljárás résztvevői is egyetértenek. A vonatkozó jogszabályok közül kiemelném a nemzeti ki­sebbségek nyelvének hasz­nálatáról szóló 184/1999-es számú törvényt. Nemzetközi jogforrásként megemlíteném a Szlovákia és Magyarország kö­zötti jószomszédi kapcsolatok­ról és baráti együttműködésről szóló szerződést, az Európai Tanács tagállamai és néhány csatlakozó állam által aláírt Nemzetközi kisebbségek vé­delméről szóló keretegyez­ményt, illetve az Európai Ta­nács Regionális vagy kisebbsé­gi nyelvek európai chartáját. Veszelei Viktória jogász (A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.) Olcsóbb és könnyebb az otthonához vezető út az Első Lakás-takarékpénztárral Hitel, amilyen még nem volt Sok ember számára, akik javítani akarnak lakás- körülményeiken, elkerülhetetlen, hogy terveik meg­valósításához hitelt kell felvenniük, hiszen a szép, működőképes lakás sokba kerül. A Prvá stavebná sporiteľňa, a. s. (PSS) - Első Lakás-takarékpénztár - hitelei jelentős segítséget nyújtanak a tervei gyors és olcsó finanszírozásához. Kamii Timura mérnökkel, a PSS, a. s. értékesítési igazgatójával egy érdekes új termékről beszélgettünk. Mit kínálnak azoknak, akik gyors és olcsó lakás­hitelt keresnek?- Azoknak az érdeklődők­nek, akik szebb otthonra vágynak 2013. március 31- éig rendkívüli akciós hitelt kínálunk - olyan attraktívan alacsony kamatlábú hitelt, amilyen eddig a lakástaka­rék-pénztári piacon még nem volt. Kimondottan első osztályú hitel. A sztenderd feltételekkel ellentétben az akciós hitelt kamatlába 4,69 százalékkal alacsonyabb. Rá­adásul az ügyfél döntésétől függően egy, két vagy három évre fixálható. A rögzítés után a kamatláb nagysága a hitel kérvényezésének idő­pontjában érvényes kamat­lábbal lesz egyenlő. Mire lehet felhasználni ezt a hitelt?- Mindenre, ami a lakással összefügg. A konyhaszek­rény cseréjétől, a beépített háztartási fogyasztókkal egyetemben, a fürdőszo­ba-felújításon át az ajtók, ablakok cseréjéig, a balkon és a terasz beüvegezéséig. Természetesen felhasznál­ható a gáz bevezetésére, csatornázásra, a fűtőrend­szer felújítására. A hitellel az átlagon felüli lakáselemek: biztonsági berendezések, szalmák, kandallók, me­dencék is finanszírozhatók. A lakástakarék-pénztárról szóló törvény rendelkezé­sei szerint még alternatív energiaforrásokba, szenny­víztisztítókba, kertépítésbe is fektetheti a hitelt. Nem utolsó sorban pedig a hitel­lel kiegyenlítheti más ban­kokban a lakással kapcsola­tos tartozásait. Kiknek szól ez az akciós kínálat?- Mindenkinek, aki szeret­ne otthonába pénzt fektetni. Azoknak, akik már meg­takarítottak némi pénzt, és azoknak is, akik nem. Természetesen az utóbbi esetben lakás-előtakarékos- sági szerződést kell kötni, és takarékoskodni kell. A ked­vezményes kamatlábú hitel nagysága 3 ezertől 170 ezer euróig terjedhet, tehát a hi- telfelhasználási lehetőségek palettája igazán nagyon változatos. ■ Részletes tájékoztatást a PSS üzleti képviselőitől vagy a 02/58 55 58 55-ös te­lefonszámon kérhet, illetve a www.pss.sk honlapon olvashat. TP33010029

Next

/
Oldalképek
Tartalom