Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-05 / 4. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 5. Régió 5 A vártemplom barokk oltárát áthelyezik, hogy láthassa a közönség a mögötte talált falfestményt A szakemberek nem engedték eltakarni a középkori freskót (Képarchívum) Nyitra. Nemzetközi szakmai bizottság dön­tött a Szent Emerám-szé- kesegyházban talált kö­zépkori freskó sorsáról, miután a helyi restaurá­torok és műemlékvédők nem tudtak megegyezni. VRABEC AAÁR1A A páratlan értékű falfest­ményt a restaurátorok másik falra akarták áthelyezni, hogy a nagyközönség gyönyörködhes­sen benne, a műemlékvédők azonban azzal érveltek, hogy az alkotásnak az eredeti helyén, az oltár mögött kell maradnia. Kompromisszumos megol­dásként az került szóba, hogy a freskót a vártemplom másik falán újra megfestik, vagy egy méretazonos fotóját bocsátják közszemlére. Az mostanáig fel sem merült, hogy a barokk ol­tárt is áthelyezhetnék, ezzel a javaslattal a cseh, osztrák, magyar és szlovák szakembe­rekből álló tizenöt tagú bizott­ság állt elő, amely az ünnepek előtt vizsgálta mega freskót. A bizottság arra a következtetés­re jutott, hogy az 1662-ból származó, márványból fara­gott oltárt, amelyet a falfest­mény restaurálása miatt úgyis szétszedtek már, egy másik fa­lon rakják össze. A Krisztus ke­resztről való levételét ábrázoló 1200 kilós alkotás ma még a templom egyik hajójában fek­szik, a tervek szerint húsvétkor Szóba került, hogy a freskót a vártemplom másik falán újra megfestik vagy méretazonos fo­tóját bocsátják közszemlére. Az fel sem merült, hogy a barokk oltárt is áthelyezhetnék. (Miriam Hojčušová felvétele) már az új helyén lesz. A szak­mai bizottság állásfoglalását ugyanis a műemlékvédők is el­fogadták és kötelezték magu­kat, hogy annak értelmében járnak el. A püspöki hivatal szerint a lehető legjobb döntés szüle­tett, mert a közönség így töb­bet láthat a templom kincsei­ből. A restaurátorok ugyan­csak üdvözölték a döntést, ve­zetőjük elmondta, remény­kedni sem mertek ilyen jó A Szent Emerám-székesegyház megoldásban. „A kezdetektől azt mondtuk, ha a freskót is­mét eltakarjuk, a légmentes térben romlani fog az állapota. Kár lett volna érte, mert Szlo­vákiában biztos nincs még egy ilyen falfestmény, Európa- szerte is nagyon kevés maradt fenn. Most már biztos, hogy a 14. században készült, a stílu­sa firenzei mesterek munkájá­ra vall. Tájainkra nem jellem­ző módon több jelenetet ábrá­zol, az alkotó egy képbe kom­ponálta Szűz Mária halálát és menybemenetelét” - magya­rázta Vladimír Plekanec, a templomban dolgozó régész­restaurátor csoport vezetője. A freskót eredeti szépségé­ben húsvétkor láthatják elő­ször a templomba látogatók. Mellette egy másik, még ré­gebbi falfestményt is találtak azóta a régészek, de azt nem fogják feltárni, mert a katedrá- lis barokk díszítőelemeiben is kárt okoznának. A költségvetés legproblematikusabb pontja az iskolaügyben keletkezett 150-180 ezer eurós hiány Februárban újratárgyalják a büdzsét A polgármester szerint a hivatal további szűkítése rossz hatással lehetne a munka minőségére (A szerző felvétele) V. KRASZN1CA MELITTA Guta. Pesszimista, feszített, józan, óvatos, szigorú, hideg fejjel összeállított - ilyen és ezekhez hasonló jelzőkkel il­lették a képviselők a 2013-as évre elfogadott városi költség- vetést. Az anyagot előteijesztő Orem Klára, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetője leszögezte, minden téren ta­karékoskodást irányoztak elő. Az eddiginél kevesebb pénz jut az utak javítására, a zöld­övezetek rendben tartására, a hulladékgazdálkodásra, a kul- túrház üzemeltetésére, az is­kolák normatíván felüli támo­gatására pedig egy cent sem jut. Saját bevételeik 3,7 száza­lékos, míg a részesedési adó­ból származó bevétel 3,4 szá­zalékos csökkentésével szá­molnak. 2012-höz képest a város idei büdzséje 28 száza­lékkal alacsonyabb keretszá­mokat tartalmaz (a bevételi és a kiadási oldalon is 7,66 mil­lió euró szerepel), a csökken­tés oka a visszafogott beruhá­zásokban keresendő. Egyetlen jelentős beruházást terveztek csupán, mégpedig az árvízvé­delmi munkálatok folytatását. A tavalyi évről 103 ezer euró kifizetetlen számla is átkerül 2013-ra. Koczkás Beáta alpolgármes­ter elmondta: a legnagyobb gondok az iskolaügyben lesz­nek, elsősorban a napközi ott­honok, a szabadidőközpont, valamint az óvodák finanszí­rozásával. Az eddigiekhez ké­pest ugyanis jóval kevesebb ál­lami támogatás érkezik erre a területre, mintegy 150-180 ezer euró hiányzik, amit a vá­ros nem képes kigazdálkodni. „Ki kell mondani, ha nem tör­ténik változás, népszerűtlen intézkedések meghozatalára kényszerülünk” - hívta fel a fi­gyelmet az alpolgármester, hozzátéve, nem a város okolha­tó a helyzetért. Angyal Béla szerint viszont még mindig túl nagy apparátussal dolgozik a városi hivatal, ott lenne még mozgástér a takarékoskodás­ra. Németh Iveta hivatalvezető ezt visszautasította, szavai sze­rint a bérek csökkentésével már így is 68 ezer eurót spó­rolnak. Horváth Árpád alpol­gármester pedig megjegyezte: az elmúlt hónapban pénzügy­minisztériumi könyvvizsgálat folyt a hivatalban, amely a 2009-es és 2011-es időszakot vizsgálta, és az ellenőrök egyetlen cent hiányt nem talál­tak. „Ez is bizonyítja, hogy jól dolgozik a hivatal. Lehetséges, hogy még egy-két személyt el lehetne bocsátani, de az már hatással lehetne a munka minőségére” - tette hozzá. A költségvetést végül 16 igen, két nem (Angyal Béla, Ferenczi László) és egy tar­tózkodás (Huszárik Roland) mellett jóváhagyták a képvise­lők. Azzal a megjegyzéssel, hogy a büdzsé februárban új­ra a testület elé kerül, addig pedig tovább keresik azt a forrást, amelyből finanszíroz­ni lehet az iskolaügy területén lévő hiányt. Jól ismert dallamok csendülnek fel Szerelmem, Sárdy V.KRASZN1CA MELITTA Guta. Egy fiatal színész nagymamája halála után meg­találja annak titkos naplóját, amelyben a kor bálványa, Sár­dy János iránti tiszta, sírig tartó piátói szerelméről vall. Először még mint tizenéves fruska, majd mint férjes asszony. A lányból nővé, majd asszonnyá, anyává váló Mária látószögén keresztül kíséri végig Sárdy pá­lyafutását a Szerelmem, Sárdy című zenés előadás, a duna- földvári. kántortanítóságtól az Operaház és a Fővárosi Ope­rettszínház, majd a zenés fil­mek ünnepelt sztárjáig. Meskó Zsolt darabját (ren­dező: Harangi Mária) Derzsi György előadásában - nem sokkal a szarvasi Cervinus Te­átrumban megtartott ősbemu­tató után - karácsony előtt lát­hatta a gútai közönség. A da­rabban közismert melódiák csendültek fel a János vitéz dal­játékból, a Bob hercegből, a Ci­gánybáróból, a Mária főhad­nagyból és más operettekből, operákból; Derzsi György kivá­ló, hiteles előadását minden dalbetét után ütemes tapssal jutalmazta a közönség. Sárdy János a 20. század ta­lán legnagyobb magyar bonvi- vánja volt, korának ünnepelt sztárja, halála után pedig, a hetvenes-nyolcvanas években a televízióban nem volt olyan kívánságműsor, amelyben ne lett volna hallható egy-egy da­la. Mára viszont neve kezd fe­ledésbe merülni. Ezért önként adódott a kérdés, amit a bemu­tatót követően Derzsi György­höz címeztünk: miért Sárdy? „A Színművészeti Egyetemen, ahol operett-musical szakot végeztem, sokat foglalkoztunk Sárdyval. Amikor arra kért a tanár, soroljunk fel híres ma­gyar bonvivánokat, gyakorlati­lag mindenkinek az ő neve ug­rott be - mondta a művész. - Később, amikor én is játszot­tam a János vitézt, többször megnéztem az ő alakításában a darabot. Koncertjeimen pedig sokszor elénekeltem egy-egy dalát, és a közönség visszajel­zései alapján azt vettem észre, hogy nagyon szívesen fogad­ták. Sokan biztattak, hogy éne­keljek többet tőle, így született Derzsi György maga is tenorista, így az eredeti hangfekvésben hallhat­juk tőle Sárdy J ános örökzöldjeit. az önálló előadás ötlete, Meskó Zsolt barátom pedig megírta számomra ezt az egyfelvonásos zenés naplót.” Derzsi György maga is tenorista, így az eredeti hangfekvésben halljuk tőle Sárdy örökzöldjeit. Az előadás óriási sikert ara­tott a jobbára középkorú és idősebb korosztály tagjaiból ál­ló gútai közönség körében, ám bátran ajánlanák azt a fiata­labb nemzedékhez tartozók­nak is. Sárdy zenei világa már távol áll tőlük, egy népszerű sztár iránti eltitkolt szerelem története azonban nem kor­függő. És ha már másért nem térnének is be a színházba, Derzsi György csodálatos hang­jáért érdemes megtekinteni a darabot! A nagymama titkos naplójából sok érdekes dologra derül fény (A szerző felvétele) AJANL0 Január 6. (vasárnap) Zilizi Zoltán, bemutatja Sán- Gímes - 16.00: a régió dor Anna egyetemi docens. A magyar iskoláit népszerűsítő rendezvényen fellép a helyi Iskoláink-jövőnk a Zoboral- gyermek- és vegyes kar, va­ján című ldadvány bemuta- lamint a zsérei és a koloni tója. A kötetet szerkesztette énekkar, (vm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom