Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-29 / 24. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 29. vww.ujszo.com RÖVIDEN Tesztkérdés lesz a Monty Python London. Történelemmel, kultúrával és humorral bővül az új brit állampolgársági teszt, mert a kormány azt akarja, hogy a bevándorlók alaposan elmerüljenek mindenben, ami brit - Margaret Thatcher volt miniszterelnöktől kezdve egé­szen a komédia műfaját gyökeresen megújító Monty Python- csoportig -, mielőtt hivatalosan is a szigetország állampolgá­raivá válnának. A teszt eddig a mindennapi életre vonatkozó gyakorlati kérdéseket vonultatott fel, ám ezentúl a brit tör­ténelemre és kultúrára helyezi a hangsúlyt. A kormány sze­rint az új kézikönyv révén az olvasók elmerülhetnek „a britek egyedülálló humorérzékében és szatírájában is”. Az új ál­lampolgársági tesztet márciusban vezetik be. (MTI) A „földalatti” zenekar London. Megtartotta első koncertjét az a brit zenekar, amelynek tagjait kivétel nélkül a londoni földalattin tobo­rozták. Shaun Buswell, az ötletgazda több mint háromszáz embert kérdezett meg a metrón, hogy csatlakozna-e kezde­ményezéséhez. Az előadás bevételével egy beteg gyerme­kekkel foglalkozó alapítványt támogatott az alkalmi együt­tes, amely végül csaknem hetven tagú lett. „Csodálatos mó­don minden helyre találtam valakit, egyedül angol kürtö­sünk nincs...” - közölte Buswell. Elmondása szerint a zené­szek között vannak olyanok is, akik mögött jelentős zenei karrier áll. A trombitás például Ray Charlesszal játszott együtt egy lemezen, és sikerült beszerveznie a Királyi Zene- akadémia néhány diákját is. Az utoljára „leszerződött” zene­kari tagról, aki a bariton tubát szólaltatja meg, kiderült, hogy a londoni közlekedési vállalat alkalmazottja. (MTI) Helyreigazítás Lapunk szombati számában tévesen közöltük azt az in­formációt, hogy Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának újraválasztott elnöke ingyen és bérmentve, önkéntes alapon végzi munkáját. Az érintett közlése szerint a választmány egyik tagja néhány évvel ezelőtt javasolta, hogy a mindenkori elnök részesüljön némi anyagi juttatás­ban, azóta Hodossy Gyula is havonta megkapja ezt az össze­get. Minden érintettől elnézést kérünk, (juk) Kígyózó sor a jegyiroda előtt (Fotó: Nemzeti Színház Megrohamozták a jegyirodát és a honlapot Népszerű a Nemzeti MTI-HÍR rakozási időért a türelmüket ké­rik. Mint írják, az online vásár- Budapest. Szinte lehetetlen lássál kapcsolatos probléma jegyet venni a Nemzeti Színház helyreállításán még dolgoznak, előadásaira március végéig. Az A jegyvásárlási roham azzal óriási érdeklődés miatt a szín- magyarázható, hogy aki még ház honlapja és az online vásár- esetleg valamit kihagyott a re- lási felület tegnap összeomlott, pertoárból, azt szeretné gyor- Alföldi Róbert leköszönő igaz- san bepótolni az évad végéig, gató személyesen kérte a sor- mivel ezeket az előadásokat ban állók türelmét a színház valószínűleg a későbbiekben pénztára előtt, az Andrássy úti már nem lehet látni. Gálos Or- iroda előtt várakozókat pedig solya, a színház kommunikáci- meleg teával kínálták. A márci- ós vezetője elmondta, gondol- usi jegyeket tegnap 10 órakor tak arra, hogy nagy lesz az ér- kezdték árulni: az internetes deklődés az előadások iránt, vásárlás mellett a közönség megpróbáltak felkészülni, ám megrohamozta a színházat és a ekkora rohamra nem számítot- belvárosi jegyirodát is. A szín- tak. Alföldi Róbert az évad vé- ház honlapján kér elnézést a gén, június 30-án távozik a nézőktől a technikai problémák Nemzeti Színház éléről, utódja miatt, az esetleges hosszabb vá- Vidnyánszky Attila lesz. Az első magyar The Voice-ot melléfogások jellemezték, eltörpült a profi X-Faktor mellett A hendikepes tehetségkutató Ha a The Voice nemzet­közi pozíciójából indu­lunk ki, akkor Pál Dénes, „Magyarország hangja” olyan gyorsan eltűnik a süllyesztőben, amire a magyar tehetségkutató tévéműsorok esetében még nem volt példa. PUHA JÓZSEF A több országban futó The Voice egyetlen nemzetközüeg ismert énekest sem tud felmu­tatni. A győztesek és a felfede­zettek még odahaza sem ke­rülnek be a zenei élmezőnybe. Hosszan lehetne írni arról, hogy a műsor miért nem váltja be a hozzá fűzött reményeket még az USA-ban és az Egyesült Királyságban sem, és arról, az ismertté váló tehetségek miért nem tudnak helyt állni. A The Voice túl későn lépett a piacra, amikor már mindenütt futósza­lagon folyt a sztárgyártás - ez a legfontosabb magyarázat pehelykönnyű súlyára. S zedett-vedett tehetségek A magyar The Voice nézett­sége hétről hétre csökkent. A finálé előtti adásra már csak 800 ezren voltak kíváncsiak, ami ilyen volumenű műsor ese­tében kevés. Pedig az alap­anyag látszólag jobb volt, mint a harmadik X-Faktoré. Hangi adottságával a középmezőny is simán verte Kovács László Stone-t vagy Csobot Adélt. Si­került rászedni jó hangú, de alig ismert vagy népszerűségük csúcsán már túljutott veterá­nokat is az indulásra. Csakhogy baj van a veteránokkal, ha annyira messze vannak az él­mezőnytől. A legnagyobb baj az, hogy - Csobot Adéllal ellen­tétben - nem egyéniségek. A The Voice-ban sokan jutottak messzire, aztán sokan estek ki adásonként. Akik maradtak, azok sem szerepeltek eleget a képernyőn, és nem láttunk ná­luk szinte semmilyen fejlődést. Sőt több versenyzőnél vissza­fejlődésről beszélhetünk. Nem csak a hang számít A Csak a hang számít szlogen szemfényvesztés. A The Voice ugyanolyan show-műsor, mint az összes többi, ha csak a hang számítana, pár tízezer zenera­jongó nézné. A reklámszlogen a magyar változatnál is csupán a legelején érvényesült, amikor a mesterek a versenyzőknek hát­tal ülve döntöttek arról, tovább- juttatják-e őket. (Egyébként nehéz elhinni, hogy semmit sem tudtak az indulókról.) Az­tán a hang eltörpült, és a körítés kapott főszerepet. A hatalmas színpadon a gigantikus díszle­tek között és az egyfolytában villogó sztroboszkóp fényében elveszett az énekes, az interne­tes fórumokon pedig egyebek mellett Veres Mónika sok négy­zetméternyi helyet elfoglaló uszályos ruhája volt a téma. Azért adták rá, hogy legyen mi­ről beszélni, írni. A zenekar vi­szont jól teljesített, a háttéréne­kesekkel együtt többé-kevésbé profi előadásokat produkált. Szintén dicsérendő, hogy a The Voice-ban nem kerülnek képer­nyőre a tehetségtelen, önjelölt bohócok. Csodálkozom is azon, hogy a szerkesztők vállalják ezt, hiszen van egy jelentős csoport, amely rájuk kíváncsi, de a szín­vonalas adásokra már nem. A műsorszerkesztők azonban elkövettek egy olyan harakirit, amire nincs ésszerű magyará­zat. Többször jók párbajoztak jókkal és kevésbé jók a hozzájuk hasonlókkal. Ezért olyanok ju­tottak messzire, akiknek semmi keresnivalójuk sem volt ott. Érthetetlen, hogy egymással kellett megküzdenie a két leg­jobb hangú előadónak, Veres Mónikának és Fehér Adriennek. Ez utóbbi a legnagyobb vesztes, a szakma Cserháti Zsuzsa utód­ját látja benne, ezt azonban a zeneiparban nem és nem tudja kamatoztatni. Unalmas Somló, idegesítő Malek A zsűrivel is csak ötven szá­zalékban lehetünk elégedettek. A tévécsatorna egyfolytában új megmondó embereldel pró­bálkozik, de az első két Mega­sztár zsűrijéhez mérhetőt nem tud összeállítani. Az ízig-vérig zenész Caramel már az elején kitűnt bölcs hozzászólásaival, aztán szerencsére Mező Misi­ből is előjött a zenész, és visszavett a ripacsságból. Ők tartották lendületben a műsort. Somló Tamás csalódást oko­zott, szótlan, sótlan volt. A má­sodik sorozatban - biztosan lesz - Presser Gábort kell a he­lyére ültetni. Ilyen nagy műsor rendezésénél nyilván csekély­nek számít az az összeg, amivel többet kérne, és az meg is té­rülne. Malek Andrea engem idegesített a röhögésével és sértődéseivel. Nem értem, mi­ért kell harcba szállni a másik tévécsatornával. Meggyőződé­sem, hogy Andrea azért kapott szerepet a The Voice-ban, mert öccse az X-Faktor zsűrijét erősí­tette. De Miklós zenei szakem­ber, Andrea pedig színész-éne­kesnő. A mesterek között nem volt meg az az összhang, ami az X-Faktor mentorait jellemzi. Összességében a dalválasztá­sok is sokkal jobbak voltak a másik műsorban. A győztes dupla szerencséje A lebonyolítási rendszer mi­att korántsem a legtehetsége­sebb szereplők jutottak be a négyes fináléba. Pál Dénes győzelmében duplán is közre­játszott a szerencse. Több ve- télytársa lemorzsolódott mellő­le, a külsejével, a szép szemé­vel pedig maga mellé állította a tinilányokat, és elnyerte a „Magyarország hangja” címet. Tehetséges a fiatalember, vé­gig egyenletesen jól teljesített, kiderült, mi lakik a torkában, az első magyar The Voice-ot azonban mégsem neki kellett volna megnyernie. De ez már a múlt, a jövő pedig nem kecseg­tet túl sok jóval. A győztesnek és a többi felfedezettnek - ha maguk is úgy akarják - gyöke­ret kellene ereszteniük a túl­zsúfolt magyar zeneiparban. Ne legyen igazam, de úgy gon­dolom, hosszútávon ez egyi­küknek sem sikerül... Holokauszt-emléknap - Anne Frank naplója iPad-alkalmazásként is megjelent A teljes elmélyedés lehetőségét ígérik (Képarchívum MTI-HÍR London. A Penguin könyv­kiadó elkészítette Anne Frank naplójának iPad-alkalmazását, 65 évvel azután, hogy édesap­ja, Otto Frank könyvben közre­adta a diáklány háború alatt írt jegyzeteit. A holokauszt áldozatainak emléknapjához időzítve köz­readott új számítógépes al­kalmazás a kiadó szándéka szerint teljes elmélyedést tesz lehetővé a felhasználónak a napló és megírásának körül­ményei megismerésében. Az alkalmazásban egyebek mel­lett belelapozhatnak az érdek­lődők az eredeti napló angol nyelvre fordított változatának fakszimile kiadásába. Felbuk­kan benne annak az amszter­dami raktárépületnek a re­konstruált mása, ahol Anne Frank szüleivel bujkált a má­sodik vüágháború idején. Vi­deofelvétel mutatja be a lány egyetlen ma is élő rokonát, Buddy Eliast, hallható benne Helena Bonham Carter, amint felolvas a naplóból. A szer­kesztők azonban azt tanácsol­ják az Anne történetét egyálta­lán nem ismerő olvasónak, hogy előbb inkább fejezzék be a napló elolvasását, és csak az­tán merüljenek bele a számí­tógépes alkalmazásba. A zsidóüldözés elől szüleivel bujkáló Anne Frankot 1944-ben elfogták és az auschwitzi megsemmisítő tá­borba szállították, majd átke­rült a bergen-belsenibe. Ott halt meg 1945 márciusában tí­fuszban. Az ENSZ-közgyűlés 2005. A napló extrákkal november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nem­zetközi emléknapjává január 27-ét, az auschwitz-birkenaui halál tábor 1945-ös felszabadí­tásának napját, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmülió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeg­gyilkosságok történetét. Vajon meddig jut a valódi zenei életben Pál Dénes? (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom