Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-29 / 24. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 29. Az állam célja elsősorban a Szociális Biztosító hiányának enyhítése, a biztosítottak nyugdíja csak másodlagos A pénztártag is kap állami nyugdíjat A NYUGDÍJRENDSZEREK előnyei es hátrányai Az egypilléres rendszer A kétpilléres rendszer ELŐNYEI: az állam garantálja a nyugdíjat a nyugdíj összege évente a törvényben meghatározott mértékben emelkedik __ a nyugdíj összege nem függ a tőkebefektetés sikerétől az alacsonyabb jövedelműek a szolidaritás miatt magasabb nyugdíjra számíthatnak HÁTRÁNYAI: a nyugdíjat kizárólag az állam fizeti, nincs kockázatmegosztás az összeget kizárólag az állam garantálja az aktuális befizetésekből a befizetett járulékot az állam azonnal kifizeti, nincs tőkefelhalmozás a nyugdíjrendszer hiánya miatt nem zárható ki a jövőben kifizetendő nyugdíjak csökkentése vagy a nyugdíj- korhatár emelése a magasabb jövedelműek az erősebb szolidaritás miatt alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak • Összeállította: Ipj, fotó: képarchívum ELŐNYEI: a kockázat megoszlik, a nyugdíj „két lábon" áll - részben az állam fizeti, részben a megtakarításból származik, az első pillérből származó nyugdíjra ugyanaz vonatkozik, mint az egypilléres rendszerben fizetett nyugdíjra a nyugdíj-megtakarítás a pénztártag tulajdonában van a megtakarítás örökölhető a megtakarítást növelheti a nyugdíjalap jó befektetési politikája a nyugdíjkorhatár nem befolyásolja a nyugdíj összegét HÁTRÁNYAI: a nyugdíjalap veszteséges befektetése csökkentheti a befizetett vagyont (kivétel a garantált alap) az alacsony jövedelműek viszonylag alacsony megtakarítása kisebb nyugdíjat eredményez a kockázatmentes garantált alap hozama alacsony, jelenleg nem fedi az inflációt P Még három napig, január 31-ig nyitva áll a második nyugdíjpillér, és nyilatkozatok szintjén folyik a háború az egypilléres rendszert erőltető kormány és a második pillér fenntartásában érdekelt magán-nyugdíjpénztárak között. LAJOS P. JÁNOS A kormány természetesen azt szeretné, ha minél többen visszatérnének az egypilléres rendszerbe, hiszen ez rövid távon enyhíti a Szociális Biztosító hiányát. A visszatérők ugyanis amellett, hogy ezentúl a biztosítóba fizetik majd a teljes nyugdíjjárulékukat, viszik magukkal eddigi megtakarításaikat is, ami viszonylag komoly összeg. A Szociális Biztosító legfrissebb adatai szerint január 28-ig 45,8 ezer pénztártag tért vissza az egypilléres rendszerbe, ami a biztosítónak 146,4 millió euró egyszeri bevételt jelent. Ez az összeg eddig a biztosítottak magánvagyona volt, visszalépésükkel viszont „odaajándékozták” az államnak. Ezzel szemben szeptembertől 9400 új biztosítottat szereztek a nyugdíjpénztárak, vagyis az állam nettó „nyeresége” mintegy 35 ezer ügyfél. Természetesen ez a szám még változni fog csütörtökig, vagyis a határidő lezárultáig, de az állam várhatóan nem éri majd el, hogy a nyugdíjpénztárak ügyfeleinek száma a tervezett 60 ezer fővel csökkenjen. A legtöbben az első nyitás alkalmával hagyták el a második pillért még 2008 első felében, akkor 106 ezer pénztártag távozott, és 23 ezren választottak maguknak nyugdíjpénztárt, második alkalommal, 2008 novembere és 2009júniusa között már csak 66 ezer kilépő jutott a 14,5 ezer belépőre. Vegyes és állami rendszer A kormány legtöbbször azzal érvel, hogy az alacsony keresettel rendelkezők és a 10-15 évvel a nyugdíjkorhatár előtt állók már nem tudnak annyit megtakarítani, hogy az magasabb nyugdíjat jelentsen az államinál. Arról azonban nem szabad elfeledkezni, hogy nem a tiszta magán- és a tiszta állami rendszer áll szemben egymással, hanem egy vegyes, részben állami, részben magán nyugdíj- rendszer „versenyez” a teljesen állami nyugdíjrendszerrel. Sőt idén szeptembertől a kevert rendszerben is túlsúlyba került az állami rész, hiszen változott a nyugdíjjárulék megoszlása a két rendszer között. A korábbi felezős (9-9%) rendszer helyett ugyanis szeptembertől a 18% nyugdíjjáru- lék túlnyomó többsége, 14% az állami pillérbe kerül, és már csak 4% jut a magánnyugdíjpénztárakba. A pénztártag is kap állami nyugdíjat Ebből következik, hogy míg korábban hozzávetőlegesen a pénztártagok nyugdíjának fele származott volna az állami, fele, jó esetben ennél több pedig a magánpillérből, a szeptemberi változás módosította ezt az arányt is. Miroslav Kotov, az Allianz Magánnyugdíjpénztár munkatársa szerint a jelenleg 52 éves pénztártagok a nyugdíjuk 75-85 százalékát az állami rendszerből kapják majd. Ez még mindig jelentős arány, de érdemes mérlegelni, hogy II. pillérből származó pénzt például egy összegben is felveheti az, aki úgy látja, hogy az állami nyugdíjrészből is meg tud élni. Sokan kifogásolják azt is, K1B3MĽM Kilépés január 31-ig ♦ a Szociális Biztosítóba kell eljuttatni a nyilatkozatot ♦ január 31-ig személyesen le kell adni a biztosítóban, nem elég aznap postára adni ♦ nem kell hitelesített aláírás Belépés január 31-ig ♦ szerződést kell kötni valamelyik magánnyugdíjpénztárral ♦ szerződést köthet, aki már legalább egyszer rendelkezett nyugdíjbiztosítással ♦ az is beléphet, aki korábban már küépett a második pillérből Belépés február 1. után ♦ szerződést kell kötni valamelyik magánnyugdíjpénztárral + az léphet be, aki 2012. december 31. előtt nem rendelkezett nyugdíjbiztosítással és a szerződés- kötés pillanatában fiatalabb 35 évnél hogy a nyugdíjpénztárak viszonylag alacsony hozamot biztosítanak, amely nem éri el az infláció szintjét sem. A pénztárak a viszonylag alacsony, 1-3 százalékos hozamot a szabályok gyakori változásával és a szigorú garanciavállalási kötelezettséggel magyarázzák. A garanciaalapokban ugyanis a pénztár vállalja, hogy az esetleges befektetési veszteséget saját tőkéjéből egészíti ki, ami nem kis megterhelés lenne a pénztárnak. Már 2015-ben nyugdíjat kellene kapniuk az első „második pilléres" nyugdíjasoknak Csak jövőre lesz világos a kifizetés módja Nem tudni, a jövő nyugdíjasa mit engedhet meg magának járadékából. Fényűző életmódot aligha. (TASR/AP-felvétel) Második éve nincs félévi bizonyítvány Jön a félévi szünet és a kivonat ÚJ SZÓ-HÁTTÉR Nyolc évvel a második pillér indulása után még mindig nem lehet tudni, hogy pontosan hogyan számítják majd ki a nyugdíjat, és az milyen formában és milyen közvetítőkkel jut majd el a nyugdíjasokhoz. Az állam ugyanis még adós egy fontos törvénnyel, amely éppen a nyugdíjkifizetés módját határozná meg. Az biztos, legalábbis a jelenlegi törvényi szabályozás alapján, hogy a nyugdíjpénztárakba befizetett összeghez három módon lehet majd hozzájutni. Megkapható lesz egyszeri kifizetéssel, vagyis a megtakarítás egy összegben történő felvételével, ebben az esetben a pénztártag természetesen már nem számíthat nyugdíjra a második pillérből. A második lehetőség az úgynevezett programozott felvétel, amikor előre megállapodnak a nyugdíjpénztárral, hogy a megtakarítás mekkora részét müyen határidőkkel veszi fel az ügyfél. Megszokott nyugdíj ebben az esetben sem jár, a ki nem vett pénzösszeg tovább kamatozik majd, de ez úgy működik, akárcsak egy takarékbetét, vagyis a ki nem fizetett összeg továbbra is a nyugdíjas tulajdona marad. Kérdés azonban, hogy az összeget továbbra is a nyugdíjpénztár ke- zeli-e majd, vagy pedig valamilyen más befektetési társaságra vagy bankra bízzák. A fel nem vett összeg a nyugdíjas halála esetén természetesen továbbra is örökölhető marad, az öröklési szabályoknak megfelelően. A harmadik megoldás a klasszikus nyugdíj vagy életjáradék formában történő felvétel, aminek a szabályai még nem láttak napvilágot. A kormány ígérete szerint csak jövőre készül el a vonatkozó jogszabály, jelenleg még az elvekről sem lehet semmit tudni. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint a vonatkozó törvény 2014 első negyedévében elkészül, miközben a második pillérből már 2015-ben nyugdíjat kellene kapniuk az első nyugdíjasoknak. Az eredeti, 2004-es elképzelések szerint a nyugdíjpénztárban lévő pénzből valamelyik életbiztosítóban lehetett volna életjáradékot vásárolni. Az életbiztosítók a megtakarított összeg nagysága alapján biztosítási modellek szerint számították volna ki a havonta folyósítandó summa nagyságát. A biztosítóval kötött szerződés tartalmazhatja a járadék éves indexálását, vagyis emelkedését is, tudni kell azonban, hogy ez az életjáradék már nem lesz örökölhető, és a biztosító kockázata lesz, hogy a nyugdíjas még negyven vagy csak 5 évet él a folyósítás megkezdésétől. Opj) VERES ISTVÁN Pozsony. Holnapután osztják ki az cdap- és középiskolákban a félévi bizonyítványok „utódját”, az értesítőt (hivatalos fordításban kivonatot). Utána egy nap szünetet kapnak a diákok, pénteken tehát nem lesz oktatás. Félévi bizonyítványt már második éve nem osztanak az iskolákban. Helyette az osztályfőnök írásbeli vagy szóbeli értesítést (vagy a kettő kombinációját) ad a diákoknak. Erről az iskola vezetése dönt, a legtöbb helyen igénybe is veszik ezeket a nyomtatványokat. Ha a szülő valamüyen okból úgy dönt, kérvényezheti a bizonyítvány kiállítását is - ilyenkor az iskola köteles neki eleget tenni. A kivonat ugyanis nem minősül hivatalos okiratnak, csupán tájékoztató jellegű. A félévi osztályzatok hivatalos formában az év végi bizonyítványban szerepelnek majd. Eugen Jurzycza (SDKÚ) volt oktatásügyi miniszter az iskolai bürokrácia csökkentése érdekében szüntette meg a félévi bizonyítványokat - így kívánta csökkenteni a pedagógusok adminisztratív munkával kapcsolatos terheit. A minisztérium magyarázata szerint azért is volt szükség a változtatásra, mert a félévkor kiadott hivatalos, vízjellel és pecséttel ellátott okmányokat év végén már nem lehetett visszatenni a nyomtatóba, ha a papír kicsit is meggyűrődött. Ez pedig elég gyakran előfordult. A mostani értékelés 700 ezer hazai iskolást érint, ebből 430 ezren alap-, 241 ezren közép-, és 24 500-an speciális iskolába járnak. Néhány fővárosi intézmény pedagógusai a tavalyi tanársztrájk után azt fontolgatták, hogy tiltakozásképp szabotálják a félévi osztályzást. Erre végül nem kerül sor - a héten tehát valamennyi tanuló kap értékelést.
