Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Gašparovič kinevezte a Selye rektorát Pozsony. Immár hivatalosan is megkezdte második rekto­ri ciklusát Tóth János a Selye János Egyetem élén. A régi-új rektort tegnap Ivan Gašparovič köztársasági elnök nevezte ki. Tóth elmondta, azon lesz, hogy fejlessze a komáromi egyetemet. Szerinte a szlovákiai magyarok büszkék arra, hogy saját egyetemük van, és ez példaként szolgál más or­szágoknak is. (TASR) Sokolék egymást ellenőrizték Pozsony. A TA3 hírtelevízió értesülései szerint Ján Sokol nyugalmazott nagyszombati érsek unokaöccse volt a nagy- szombati adóhivatal vezetője, amikor a hivatal ellenőrizte az egyházmegye könyvelését. Jozef Sokol előtte 20 éven át bankhivatalnok volt, két évvel ezelőtt viszont az adóhivatal megbízott igazgatója lett. Hat hónapos hivatali tevékenysége után raktárosként helyezkedett el. Ő volt az, aki az érsekség amerikai adományaiból nyugdíjasotthont épített, (ú) Újabb Hl NI-fertőzések Pozsony. Négy új, a H1N1 influenzavírussal fertőzött be­teget diagnosztizáltak a héten Szlovákiában - Nagyszom­batban, Pozsonyban, Bajmócon és Komáromban. A betegek életkora 29 és 74 év közötti, két férfiról és két nőről van szó, közülük ketten szorulnak kórházi ellátásra. A Közegészség- ügyi Hivatal szerint nincs oka az aggodalomra, ebben az inf­luenzaszezonban eddig mindössze hat olyan beteget diag­nosztizáltak, akiket ez a vírus fertőzött meg. A védőoltás a H1N1 ellen is védettséget nyújt. (TASR) Négy feljelentés is érkezett Lipšic ellen Főügyészség: Bízza ránk! ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A politikusoknak nem tartozik a hatáskörükbe, hogy döntsenek egy bűnvádi el­járás megkezdéséről vagy leállí­tásáról - válaszolt tegnap sajtó- nyilatkozatban Daniel Lipšic volt belügyminiszternek a fő­ügyészség. Lipšic ugyanis fel­szólította az ügyészséget, hogy ha van elég bátorsága, akkor kezdjenek ellene eljárást. A Hospodárske noviny gaz­dasági napilap szellőztette meg, hogy a hírhedt Gorilla-ügy kapcsán, lejáratás és hivatali jogkörrel való visszaélés miatt bűnvádi eljárást kezdeményez­hetnek Lipšic ellen, három ter­mészetes és egyjogi személy ál­tal tett feljelentés kapcsán. „Üzenem a főügyészségnek, hogy ezekben az ügyekben nem ismeretlen az elkövető. Egy év­vel ezelőtt történt ügyekről van szó, akkor én voltam a belügy­miniszter. Ha a főügyészség ar­ra a véleményre jutott, hogy bűncselekmény történt, akkor vegye a bátorságot, és vádoljon meg” - mondta Lipšic. A főügyészség tegnapi nyi­latkozatából kiderül, hogy je­lenleg négy, Lipšiccel kapcsola­tos feljelentés kapcsán indított vizsgálatot felügyelnek. „Egyik esetben sem kezdődött el az el­járás, a vizsgált esetek pedig nincsenek összefüggésben a Gorilla-üggyel, azt a speciális ügyészség felügyeli” - mondta Vladimíra Gedrová, a főügyész­ség szóvivője. (dem, SITA) A munkaadók nagy része inkább megvált a munkavállalótól, vagy más szerződést kötött vele Több százezer megbízásos munkahely szűnhet meg Az akár százmillió eurós kiesés mindkét miniszternek fájhat (Jón Kroslók felvétele) Pozsony. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy va­lóra válnak azok félelmei, akik szerint a társadalom- biztosítási terhek draszti­kus növelése miatt több százezer ember munkahe­lye szűnhet meg, azoké, akik eddig megbízási szer­ződésre dolgoztak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Január 31-ig a munkaadók kötelesek bejelenteni a megbí­zási szerződés alapján dolgozó munkavállalóikat a Szociális Biztosítóban és az egészségbiz­tosítóban. Január közepéig csak mintegy 7000 ilyen beje­lentés érkezett, márpedig ez csupán a 2012 végén szerző­désre dolgozók létszámának alig több mint 1 százaléka - ál­lítja a Hospodárske noviny gazdasági napilap. A szám a hónap végéig még nyilván emelkedik, de azért jelzi, hogy a kormány járulékemelése ko­moly elbocsátási hullámot vált ki a munkaadók részéről. Maga a pénzügyminisztérium is azzal számolt, hogy a nagyobb ter­hek miatt a szerződéses alkal­mazottak száma a negyedével csökkenhet, ami óriási vissza­esés, tekintve, hogy 2012 vé­gén a Szociális Biztosítóban 640 ezer ilyen jogcímen beje­lentettet regisztráltak. Ez a Szociális Biztosítónak is komoly bevételkiesést jelent­het, mivel a költségvetésében 132 millió euró bevételt tertve­zett be a megbízásos szerző­désre dolgozóktól. A szerződés alapján dolgozók után ugyanis ez év januárjától magasabb egészségügyi és szociális járu­lékokat fizet a munkáltató. A január végi határidő csak azok­ra érvényes, akik már 2012. - december 31-e előtt is foglal­koztattak megbízási szerződés alapján dolgozókat. Akik 2013. január elseje után kötnek üyen szerződést, azoknak még a szerződés életbe lépése előtt je­lenteniük kell ezt a Szocciális Biztosítóban, vagy legkésőbb a munkavégzés megkezdése e- lőtti napon. Korábban az ilyen szerződé­sek után a munkaadó mind­össze 1,05 százalékot vezetett el a Szociális Biztosító kasszá­jába, az új törvény értelmében viszont idén már a munkavál­laló a bruttó bére 13,4 százalé­kát köteles befizetni, a munka­adó pedig a bér további 35,2 százalékát fizeti be járulék formájában a szerződéses al­kalmazottai után. (sán) Berágtak Kalinára, ám így is megnyerheti a voksolást, ha az ellenzék egy része is támogatja ÚPN: a smereseknek nem tetszik saját jelöltjük ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A SITA hírügynök­ség értesülései szerint több smeres honatyának nem tet­szik saját pártjának jelöltje a Nemzeti Emlékezet Intézeté­nek (ÚPN) élére. Juraj Kalinát a múlt héten, az utolsó pilla­natban mutatta be a kormány­párt, azóta az illetékes parla­menti bizottság meghallgatá­sán is részt vett. Jó pár smeres- nek nem tetszik, hogy Kalina az ÚPN alapítója, Ján Langoš munkatársa volt, és pozitívan nyilatkozott a néhai jobboldali politikusról. Emellett kiakad­tak azon is, hogy jelöltjük 2010-ben a Facebookon csat­lakozott ahhoz a kezdeménye­zéshez, amely a pozsonyi vár­ban Ficóék által installált Szva- topluk-szobor elmozdítására szólította fel az akkori házel­nök Richard Sulíkot. Ráadásul a médiának adott nyilatkozata­iban elhatárolódott attól, hogy a Smer jelöltjének nevezzék. A Smer hivatalosan nem kommentálta az értesüléseket, a frakció hétfőn ülésezik, ezen döntenek a képviselők. Sok vá­lasztásuk nem lesz, a jelölési határidő régen lejárt, az ÚPN jelenlegi vezetőjének megbíza­tási ideje pedig a következő he­tekben végződik - tehát min­denképpen új igazgatót kellene választani. Igaz, van már pár, az ÚPN-nél alkotmányos és po­litikai szempontból sokkal fon­tosabb intézmény - főügyész­ség, Állami Számvevőszék -, melynek több mint egy éve nincs választott vezetője. A renitens Smer-képviselők dolgát nehezíti, hogy a jelölt megfúrása - a szavazás titkos lesz - sem biztos, hogy „ered­ményre” vezetne. Attól tarta­nak, hogy Kalinát a „biztonság kedvéért” néhány SaS-es és hidas képviselő is támogatná ­mivel az ellenzéki jelölt František Mikloško úgyis esélytelen a megválasztásra, Kalinával szemben pedig ne­kik sem voltak szakmai vagy erkölcsi kifogásaik. „Nem tu­dom, miért kellene valaki mást támogatnunk” - reagált a TASR-nek Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. Hasonló szellemben nyilatkozott Ľubo­mír Gaiko, a liberálisok alel- nöke is, szerinte az SaS-es honatyák Mikloškóra szavaz­nak. Az ÚPN vezetőjéről a par­lamenti ülés első napján, jövő héten kedden szavaznak a képviselők. (MSz) Tavaly naponta 95 469-en voltak betegek Egyre több a táppénzes ÚJ SZÓ-HÍR A biztosítók ellenőrzik az orvos által megállapított diagnózist is, a csalók akár börtönt is kaphatnak A válság miatt nőtt a biztosítási csalások száma Pozsony. A válság óta folya­matosan nő a táppénzen lévők száma, ez ugyanis az egyik lehe­tőség, amivel néhány héttel el­odázható az elbocsátás, vagy akár egy évig is viszonylag ren­des bevételt tud magának bizto­sítani az elbocsátott. Ehhez csak az kell, hogy az elbocsátás után hét napon belül „betegedjen meg”, ebben az esetben ugyanis a Szociális Biztosító még fizeti neki a táppénzt. Ez meglátszik Szociális Biz­tosító statisztikai kimutatásain is, míg 2007 decemberében or­szágos szinten a biztosítással rendelkezők 3,37 százaléka volt táppénzen, 2011-ben már 4,41%, 2012-ben pedig 4,21%. Volt olyan megye is, ahol csak­nem megduplázódott a táppén­zesek aránya: Eperjes megyé­ben a 2007-es 4,9%-ról 2011-re csaknem 8%-ra emelkedett az arányuk. Számszerűleg a leg­többen tavaly voltak betegek, naponta átlagosan 95 469 em­ber jelentett beteget, míg egy évvel korábban csak 92138-an. A legrosszabb statisztikákat szinte minden évben Eperjes megye néhány járása mutatja ki. A negatív statisztikát 2012- ben a Svidníki járás vezette 10,82%-al, a második Stropko- vi (9,49%) és a harmadik Vra- novijárás (9,49%) előtt. Ugyan­itt mutatták ki a leghosszabb át­lagos táppénzes időszakot is, a Svidníki járásban például csak­nem három hónapig tartott át­lagban egy megbetegedés. A legjobb mutatókkal a pozsonyi városkerületek rendelkeznek, mindenhol 2% alatt volt a bete­gek aránya. A betegség hosszát tekintve a Komáromi járás is az élbolyban végzett, 32,36 napos átlagos betegséghosszal a má­sodik helyen végzett Pozsony 4.. kerülete előtt. dpj) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sokan az üzleti biz­tosításukkal visszaélve akarják növelni a családi kassza bevéte­lét. Különösen látványosan nőt­tek a baleset-biztosítások során elkövetett visszaélések, egy év leforgása alatt megnégyszere­ződtek, a legtöbben a gépjár­művek kötelező felelősségbiz­tosítását használják csalásra. ,Annak ellenére, hogy statiszti­kai adatainkat minden évben közöljük, s ismételgetjük, hogy a pénzbírságon kívül 15. éves szabadságvesztés is járhat, évente megismétlődnek a naiv biztosítási csalások” - mondta Jaroslava Zemanová, az Allianz képviselője. 2012-ben 3152 gyanús kártérítési kérvény ügyében indítottak vizsgálatot, az esetek 88%-ában csalásra derült fény. A biztosító így 6,35 millió euró biztosítási díj feles­leges kifizetését tudta kivédeni. A kötelező biztosítás a „nyerő” A leggyakrabban a gépjár­művek kötelező felelősségbiz­tosítása során próbáltak csal­ni, a második helyre került a vagyonbiztosítás, a harmadik­ra pedig a baleset-biztosítás. A leggyakrabban úgy próbálnak csalni, hogy ugyanazt a kár­esetet egy kis idő elteltével másodszor is bejelentik, de más körülményeket adnak meg. „Tipikus példa a beázott lakások vagy a rövidzárlat ál­tal megrongált háztartási be­rendezések. Ezekben az ese­tekben gyakran ex post, tehát a javítás után is ellenőrzést végzünk” - pontosított Zema­nová, hozzátéve: a válság ide­jén érezhetően megugrott a hamis kártérítési szándékok száma. Menedzser helyett villanyszerelőt találtak Egy kliens például baleset- biztosításából akart pénzhez jutni, azt állította, hogy mun­kabalesetben eltörte a kezét. Napi 70 eurós kártérítést kel­lett volna neki fizetni. Mikor megkötötte a biztosítást, azt ál­lította, hogy egy magáncégnél dolgozik vezető beosztásban. A káreset vizsgálata során vi­szont kiderült, hogy villanysze­relő, s napi bére nem lépi túl a 20 eurót. Mivel szerződését nem ilyen feltételekre vonat­kozóan írták alá, illetéktelenül akart hozzájutni a 25 napos be­tegállományért 1250 euró biz­tosítási összeghez. A diagnózist is vizsgálják A biztosítók a gyanús esetek ügyében a diagnózist is vizsgál­ják. Például az Allianznak ta­valy egy férfi azt jelentette, hogy az utcán megcsúszott, és kibicsaklott a bokája, öt hétig volt betegállományban - bizto­sításából akart pénzhez jutni. A biztosítónak az összes orvosi ki­vizsgálásról, s a későbbi ellen­őrzésekről szóló jelentések má­solatát is átadta. Az Allianz vi­szont az ületékes egészségbiz­tosítótól megtudta, hogy a keze­lőorvos nem kérte a kezelés költségeinek átfizetését. Ké­sőbb kiderült, hogy a férfi hami­sított orvosi igazolásokat adott át, nem is sérült meg, a 3500 eu­rós igénylése indokolatlan volt. Az Allianz azonnal feljelentette őt a rendőrségen, (dem)

Next

/
Oldalképek
Tartalom