Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-24 / 20. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 24. Tudomány- hirdetés 19 Ray Dolby 80. születésnapjára - a Dolby Laboratories az utóbbi ötven évben egy tucat eljárást dolgozott ki az elektroakusztika minden területére A házimozitól a multiplexig Az utóbbi évtizedekben a korábbi állapotokhoz képest nagyságrendek­kel javult a mozifilmek hangjának minősége. A vetítőteremben körben elhelyezett hangfalak­nak köszönhetően az ef­fektusok olyan élethűek, hogy fülünkkel pontosan követni tudjuk a köröző jármű útvonalát, robba­násokkor olyan sokkban részesítenek bennünket, hogy eláll a lélegzetünk. OZOGÁNYERNŐ A filmek feliratain és a plaká­tokon egyaránt a nagyérdemű tudomására hozzák, hogy Dol­by stereo, Dolby surround, vagy Dolby digital eljárással rögzítették a hangot, ami azt sugallja, hogy nem mindenna­pi élményben lesz a nézőnek része. Az ember azt gondolhatná, hogy valamilyen hangzásbeli vagy zenei fogalomról, mint a D-dúr vagy d-moll van szó. Egyáltalán nem: Ray Dolby kö­szöni szépen, jól van, január 18-án ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Viszont érde­mes megtudnunk, miként vált fogalommá a neve. Annál is in­kább, mivel egyike volt azok­nak, akik találmányukkal visszacsábították az elmarado­zó nézőket a mozikba. Ráadá­sul a huszadik század egyik legnagyobb sikertörténete az életútja. Az Oregon állambeli Port- landben 1933-ban látta meg a napvilágot. Voltaképpen sze­rencsés csillagzat alatt szüle­tett, mivel középiskolai tanul­mányait a Redwood City-i Se­quoia High Scoolban végezte. Abban a városban, ahol nyári idénymunkára, majd szakmai gyakorlatra alkalmazta őt az Ampex nevű ismereüen kis vál­lalat, amely hamarosan világ­hírnévre tett szert. Már pálya­futása kezdetén megmutatta oroszlánkörmeit: 1949-ben részt vett az első, a gyár által forgalomba hozott magnetofon megszerkesztésében. A követ­kező évek nagy feladata a vi- deomagnetofon megalkotása volt. A televíziózás ebben az időben már nagykorúnak szá­mított az Egyesült Államokban, viszont nem volt megfelelő módszer a mágneses képrögzí­tésre. Átmeneti megoldásként az élő műsorok rögzítésére a te- lerecording nevű berendezést használták, amely egy stúdió­minőségű képernyőhöz - mo­nitorhoz - kapcsolt speciális filmkamera volt. Az RCÁ nevű nagyvállalat egyik fontos cél­jául tűzte ki a képmagnó meg­alkotását. Álmukban sem gon­dolták volna, hogy megelőzi őket az akkor még teljesen is­meretlen kis cég, az Ampex, amely 1956-ban piacra dobta a világ első stúdióképmagnóját VR 1000 néven. A bétűjel a vi- deorecorder fogalmat takarja, a szám pedig arról árulkodik, hogy ezer méter szalaggal dol­gozott, amely egyórás felvételt biztosított. E termék hangfel­vételi eljárásának kidolgozásá­ban a legfontosabb szakértők egyike épp Ray Dolby volt. Közben folyamatosan bővítette ismereteit, aminek eredmé­nyeképpen a következő évben megszerezte a baccalaureus fokozatot a kaliforniai Stan­ford Egyetemen. Ezt követően Cambridge-ben folytatta ta­nulmányait, ahol 1961-ben védte meg doktorátusi fokoza­tát. Némi kitérőt jelentett éle­tében, hogy tanulmányai befe­jeztével az Egyesült Nemzetek Szervezetének műszaki ta­nácsadójaként 1965-ig Indiá­ban fejtette ki tevékenységét. Még harmincéves sem volt, amikor fiatal mérnökként az elektronikus áramkörök alapza­jának a csökkentését tűzte ki cé­lul. Ez már a tranzisztorok tö­meges alkalmazása idején tör­tént. Ennek az áramköri elem­nek sok előnye mellett az elekt­roncsövekkel szemben van egy hátránya is: az erősítő elemek határrétegein átugráló elektro­nok finom súgást okoznak, amit sörétzajnak neveztek el. Ez a zavaró jelenség annak a követ­kezménye, hogy az áramkörök állandó feszültség alatt - előfe­szített állapotban-vannak, ami kedvez az elektronok nemkívá­natos áthaladásának. A hang­erősítőt nagy teljesítményen üzemeltetve ez a zörej meglehe­tősen zavaró lehet. A zajcsök­kentő elektronikának a kidol­gozása fűződik a nagyszerű amerikai mémöknevéhez. Az elektroakusztikus hang­tartományt górcső alá véve ki­derítette, hogy a magasabb rezgésszámú tartományokban - egy kilohertz fölött - sokkal zavaróbb a sörétzaj, a súgás. Ennek megfelelően kidolgozott egy eljárást, amellyel magnó- felvételnél a magas hangokat sokkal nagyobb intenzitással vette fel, mint a mélyeket. Ezzel megnövelte a hasznos jel távol­ságát a zörejtől, szakszóval mondva feljavította a jel/zaj arányt. Ahhoz, hogy a hallgató számára ne tűnjenek túl erős­nek a nagyfrekvenciájú han­gok, lejátszásnál az előzőleg mesterségesen felerősített tar­tományt elnyomta, amivel be­biztosította az egész hangtar­tomány természetes hangzását, miközben a zavaró zörejek a tö­redékükre csökkentek. Termé­szetesen hamarosan rájött, hogy nem elegendő egy sávba bezsúfolnia az egy kilohertz és a fül számára még érzékelhető tizenhat kilohertz közötti jelet, több sávot is kialakított, ame­lyeket a lehető legoptimálisabb módon erősített, majd elnyo­mott. Ez szolgáltatta az alapot egy egész termékcsalád megje­lenéséhez. Eredeti eljárását a magnetofonhang feljavítására dolgozta ki. A filmipar gyakorlatilag az első pillanatban felfedezte, te­kintve, hogy az optikai hang- rögzítés mellett a múlt század hatvanas éveiben széles körben alkalmazták a mágnes csíkot is. Ez utóbbi felvétel sokkal ol­csóbb, az eljárás is gyorsabb: míg az elrontott optikai hang- felvételnél az egész filmet ki kell dobni, a mágneses rögzítés esetében a hang azonnal újra feljátszható. Persze a feltaláló rögtön az elején tudatosította, hogy nemcsak egyetlen jó megoldás képzelhető el, ezért 1965-ben Londonban saját magáról elnevezett laboratóri­umot hozott létre. Ezt tizenegy évvel később szülőhazájába, a kaliforniai San Franciscóba te­lepítette át. A Dolby Labora­tories a legutóbbi csaknem öt- ven évben összesen egy tucat eljárást dolgozott ki az elektro­akusztika minden területére: a magnetofontechnikától kezdve a rádiózáson keresztül a han­gosításig bezárólag. Az első há­rom találmányát az ABC első három betűjéről nevezte el. A filmipar területén a Dolby Stereo, Dolby surround és leg­újabban a Dolby digital haszná­latos. Ez utóbbi módszer az eredeti ötcsatornás hang cine- maszkópját veszi alapul. A né­zők előtt három hangfal - bal, középső és jobb -, mögöttük kettő - hátsó bal és hátsó jobb helyezkedik el. Az elektro­akusztika egyik sajátossága, hogy két valós hangsugárzó között, az egyik és a másik csa­torna térbeli hatásától - szak­nyelven szólva fázisától - füg­gően egy harmadik, fantom hangsugárzó alakul ki. Ez már a sztereó hangnál is jól megfi­gyelhető: van olyan eset, ami­kor úgy tűnik, hogy nem a két hangszóróból, hanem a közöt­tük levő térből kapjuk a han­got. A fáziskülönbségnek meg­felelően természetesen a fan­tomsugárzó akár folyamatosan helyet is változtathat. Ennek az eredménye az a tökéletes illú­zió, amikor halljuk a terem fa­lán elhelyezett öt hangrend­szemek köszönhetően, hogy a hangforrás körbefut. De ez még mind nem elég: az újabb rend­szerek 5.1 üzemmódban mű­ködnek, ahol a terem közepén elhelyezett hatodik, mély han­gú sugárzó szorítja ki belőlünk a szuszt. Ez utóbbi hatása azon a fizikai tényen alapul, hogy a mély hangok hordozzák az energia négyötödét - ezt a basszus subwoofer tökéletesen ellátja -, miközben az irányhal­lásban csak a magasabb han­goknak van szerepe. Ennek megfelelően a százhúsz hertz- nél alacsonyabb hangokat bár­honnan sugározhatják, a fül képtelen a hangforrás helyét behatárolni. Emiatt tanácsos lenne a színes szemüvegek mellett fülvédőt is osztogatni a moziban a nézőknek. Dolby mester még arra is gondolt, hogy nem minden mozi van felszerelve a legmo­dernebb digitális technikával. Ezért a digital változatot a filmszalag bal oldalán, a lyu­kak, azaz perforáció között ap­ró négyzetekben helyezte el. Emellett a képkocka és a perfo­ráció közötti keskeny sávba fel- játsszák a hagyományos Dolby sztereó hangot is, hogy a ré­gebbi technikával rendelkező mozik nézői is teljes mértékben élvezhessék a rendezők által ki­talált, olykor legvadabb hang­effektusokat. Dolby szellemi birodalmá­nak legfőbb jellemzője, hogy berendezések előállításával egyáltalán nem foglalkozik: csupán új technológiákat fej­leszt ki, amelyeket a gyártóknál értékesít. Egykoron a harminckét éves Ray Dolby pontosan tudta, hogy szellemi kincsét nem szabad el- tékozolnia, csakis a saját válla­lat hozza meg számára az erköl­csi siker mellett az anyagi elis­merést. Ez olyannyira igaz, hogy a nevét viselő vállalat va­gyonát az amerikai Forbes ma­gazin a világválság kitörése előtt 2,9 milliárd dollárban ha­tározta meg. Az elmúlt években ugyan jelentős veszteséget kel­lett elkönyvelnie, amelynek eredményeképpen a múlt év szeptemberében nyilvánosság­ra hozott adatok szerint vagyo­na 2,4 milliárd dollárra zsugo­rodott, ezzel a világranglistán a százkilencvenedik leggazda­gabb emberként tartják őt szá­mon. De erkölcsi elismerések­ben sem szenved hiányt: kapott már Oscar- és Emmy-díjat mű­szaki kategóriában, a Brit Biro­dalom tiszti keresztjének tulaj­donosa, a cambridge-i egyetem díszdoktora, kitüntették az Edi­son- és az Amerikai Nemzeti Technológiai emlékéremmel, már életében beválasztották az amerikai feltalálók dicsőség- csarnokába, ezenkívül még egy tucatnyi emlékérem, kitüntetés tulajdonosa. Van mit ünnepel­nie: döntő mértékben befolyá­solta az elektroakusztika hu­szadik századi fejlődését. Ta­lálmányai a házimoziktól kezdve a multiplex mozikig mindenütt jelen vannak. Neve egyszer s mindenkorra össze­forrott a minőségi hang rögzí­tésével és visszajátszásával. BERLINALE CAMERA-DIJ RAY D0LBYNAK Tavaly Ray Dolby egy új abb darabbal bővíthette díjainak sorát. A berlini nemzetközi filmfesztiválon 1986 óta ad­ják át a Berlinale Camera-díjat olyan személyiségeknek vagy intézményeknek, akiknek kü­lönösképpen szeretné kife­jezni a háláját a rendezvény. 2012-ben az elismerést Ray Dolby kapta a Dolby Stereo hangzás kifejlesztéséért. Ta­lán kevesen tudják, de Dolby csak 2011-ben vonult vissza a cége éléről, bár a tiszteletbeli elnöki címet így is neki ítélték oda. Személyesen látogatott el a Berlinaléra, hogy átvegye az elismerést, (kmm) Ray Dolby a Berlinale Camera-díjat csodálja, mögötte Dieter Kosslick, a Berlinale igazgatója ismét Kézfogást)! -összeállításunk a köszönési szokásokról és arról, hogyan kerülhetjük el az ezzel járó kellemetlen helyzeteket Idén ez lesz a frizuradívat - 2013 divattrendjei, hajápolási tippek, tanácsok és JÁTÉK, melyben kozmetikai csomagot nyerhetnek! Tizenöt árulkodó jel, hogy tetszünk neki - milyen testbeszéddel, gesztusokkal árulják el a férfiak vonzódásukat? Havonta 16 oldalon az Ray Dolby (Fotók: képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom