Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-23 / 19. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 23. www.ujszo.com Igor Burger már öregnek érzi magát a posztra Most sem választották meg Harabin helyettesét ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Már nem akar a Legfelsőbb Bíróság alelnöke lenni Igor Burger, ezért az Igazságszolgáltatási Tanács megint nem tudott helyettest választani Štefan Harabinnak. A Legfelsőbb Bíróságnak már lassan három éve nincs elnök- helyettese, így Harabin egye­dül vezeti a testületet. Burger a korával indokolja lépését, ha­marosan eléri ugyanis a nyug­díjkorhatárt, az alelnököt pe­dig ötéves ciklusra választják. „Teret kell adni azoknak, akik még sokkal fiatalabbak 60 évnél” - jelentette ki a volt al- elnökjelölt. Az alelnök megválasztását azonban többször éppen Bur­ger hiúsította meg azzal, hogy nem jelent meg az Igazságszol­gáltatási Tanács ülésén, így az nem foglalkozhatott a válasz­tással. Legutóbb tavaly október 16-án, amikor más elfoglaltság­ra hivatkozva maradt távol az ülésről. Tavaly áprilisban pedig ő kérte a választás elhalasztá­sát, mivel nemsokára lejárt az Igazságszolgáltatási Tanács néhány tagjának mandátuma, és a bírók az új tagok megvá­lasztására készültek. Burgerről azonban már 2011 augusztu­sában is dönthetett volna a tes­tület, azonban akkor éppen megsérült. Tavaly januárban pedig egy meghibásodott alkat­rész miatt hiúsult meg a válasz­tás: nem tudták ugyanis rögzí­teni az ülésen elhangzottakat. Štefan Harabin sajnálja, hogy most sem sikerült megválaszta­ni helyettesét. Jelenleg az egyes bírói kollégiumok elnökei látják el az alelnök feladatait, és he­lyettesítik Harabint távollété­ben. Vannak azonban olyan ha­táskörei is, amelyeket csak az alelnökre ruházhat rá. A Legfel­sőbb Bíróság alelnöki posztjára pályázott Dániel Švecová is, aki korábban töltötte be ezt a posz­tot, de a tanács őt nem válasz­totta meg. (lpj, SITA) RÖVIDEN 433-mal kevesebb állampolgár Pozsony. Már 433 személy vesztette el a szlovák állam- polgárságát az állampolgársági törvény - Robert Fico első kormányának végnapjaiban hozott, a magyar egyszerűsített honosításra reagáló módosítása - miatt. A legtöbben, 202-en a cseh állampolgárság felvétele miatt. A cseheket a német (71), az osztrák (49), a magyar (33), a brit (31), a holland (12), és az amerikai (11) követi. (TASR) Tavaly 44 halálos tűzeset volt Pozsony. Negyvennégy halálos tűzeset történt 2012-ben - közölte az Országos Tűzoltó-parancsnokság -, az áldozatok közül kettő gyermek, kettő tűzoltó volt, egy hivatásos és egy önkéntes. A tűzoltók a múlt évben összesen 14 846 oltáshoz és 16 416 műszaki mentéshez szálltak ki. 1031 alkalommal téves riasztást kaptak, 463 alkalommal pedig nem volt szük­ség beavatkozásra. (SITA) Híd: rossz Kaliňák tervezete Pozsony. A belügyminisztériumnak át kellene dolgoznia a közbeszerzési törvény parlamentben lévő módosítását, véli Gál Gábor, a Híd parlamenti képviselője. „Ez a terjedelmes javaslat alapjában véve semmilyen pozitív előremozdulást nem eredményez, és már a tárcaközi egyeztetés során sok kritika érte” - jelentette ki Gál. Szerinte nem javítja sem az átláthatóságot, sem a közpénzek kihasználásának hatékony­ságát. (ú) Finiseinek a tárgyalások: nem lesz koalíció, de nem indulnak egymás ellen a magyar jelöltek Közép-Szlovákiában érik a Híd-MKP együttműködés Pozsony. Besztercebánya megyében finiseinek a Híd-MKP tárgyalások. Várhatóan együtt fog működni a két párt, ha­bár koalíciókötésre itt sem kerül sor. MÓZES SZABOLCS Közel áll a megegyezéshez a két magyar párt Közép-Szlová­kiában. Az MKP tegnapi köz­leménye szerint három járás­ban sikeresen lefolytatták a tárgyalásokat - Nagykürtösön, Losoncon és Rimaszombatban -, már csak a Nagyrőcei járás szerveinek kell megegyezniük. Az MKP szerint eddig három dologban egyeztek meg: a majdani jelöltállítási kulcs alapján a két párt nem indít teljes jelöltlistát; egymás je­löltjeit kölcsönösen nem vé­leményezik, és a választási küzdelem során nem folytat­nak negatív kampányt egymás ellen. Az egyezséget a járási és a kerületi elnököknek kell még aláírniuk. „Ez így igaz” - mondta la­punk megkeresésére Simon Simon: egyelőre no comment Zsolt, a Híd Besztercebánya megyei elnöke. Többet ugyan­akkor nem akart elárulni, arra hivatkozva, hogy a tárgyalások még nem zárultak le. „Novem­berben megegyeztünk, hogy együttműködés lesz annak ér­dekében, hogy ne vesszenek el a szavazatok. Ennek az előze­tes megállapodásnak az értel­mében folytatjuk most is a tár­gyalásokat. Pont” - tette hozzá. Annyit megerősített: várható­an együtt fog működni a két párt, még ha választási koalíci­ót nem is kötnek egymással. Er­re elvüeg nincs is szükség, ugyanis a megyei választáso­kon nem pártlistákra, hanem a jelöltekre lehet voksolni, s minden járásban más választá­si listát kapnak a szavazók. „Fi­gyelembe véve, hogy az MKP csak a négy déli járásban indít jelölteket, nem fogunk koalíci­ót kötni” - mondta Simon. Azt ugyanakkor nem zárta ki, hogy megyei szinten más párttal léphetnének koalícióra. „Ezt még korai így lezárni. A Híd és az MKP kapcsolatáról beszél­tünk. Tárgyalásokat folyta­tunk, amelyekről még nem le­het érdemben beszámolni” - tette hozzá Simon. Azt, hogy az egyes járásokban hány jelöltet indíthat a Híd, s mennyit az MKP, csak a szerződés aláírása után fogják elárulni - erre leg­hamarabb várhatóan csak feb­ruárban kerülsor. Besztercebánya megyében négy magyarlakta járás van. A Nagykürtösi, illetve a Nagyrő­cei járás 3-3 képviselőt küld a 49 fős megyei önkormányzat­ba, a Losonc járás ötöt, a Rima­szombati pedig hatot. Négy éve a Híd itt egyetlen mandátumot sem szerzett, az MKP Losoncon három, Rimaszombatban ket­tő, Nagyrőcén és Nagykürtös­ben pedig 1-1 képviselői helyet szerzett. Teherán hallgat a letartóztatott szlovák állampolgárról, akár halálbüntetést is kaphat Irán elzárta a külvilágtól Valúchot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Teherán. Tovább­ra sem engedélyezik az iráni hatóságok, hogy a szlovák dip­lomaták meglátogassák fogsá­gában a kémkedéssel gyanúsí­tott Matej Valúch szlovák ál­lampolgárt, akit múlt héten tartóztattak le Teheránban. A szlovák külügyminisztéri­um szerint kevés információjuk van az egész ügyről, az iráni hatóságok ugyanis csak annyit közöltek, szűkszavúan, hogy kémkedés gyanújával letartóz­tatták egyik állampolgárunkat. ,A többszöri telefonos és írásos felkérés ellenére sem tették le­hetővé, hogy kapcsolatba lép­jünk vele” - mondta a külügy­Valúch az iráni propaganda­filmben (Forrós: Youtube) minisztérium szóvivője, Boris Gandel. Az iráni televízió a múlt hé­ten vetítette le Valúch vallomá­sát egy Vadász a fogságban című dokumentumfilmben, amelyben a 26 éves férfi beis­merte, hogy az amerikai hír­szerzés (CIA) számára kémke­dett. Az iráni atomprogramról kellett információkat beszerez­nie, állítólag folyamatosan kap­csolatban állt a CIA ügynökei­vel. A dokumentumfilmben, amelyben Valúch angolul be­szélt, azt is elmondta, hogy a CIA iráni tudósok meggyilkolá­sát tervezte. „Sajnálom azt, amit elkövettem. Bocsánatot szeretnék kérni, mert már tu­dom, hogy hiba volt hinni a tit­kos ügynököknek. Örülök, hogy mindenre fény derült, s hogy nem esett bántódása Irán lakosságának” - mondja a film­ben, amelyben több vágóképen Pozsony belvárosa is felbukkan. Valúchról egyelőre csak annyit tudni, hogy nyáron uta­zott Iránba, ahol a távközlési szektorban dolgozott, és utol­jára decemberben lépett kap­csolatba a szüleivel. Szülei hét­főn megrökönyödve értesültek arról, hogy fiukat mivel gyanú­sítják az irániak, el sem tudják képzelni, hogy ilyet tett volna. Elemzők szerint a szlovák diplomácia dolgát megnehezí­ti, hogy Iránban idén választá­sok lesznek. A Nyugat-ellenes kormányzat ilyenkor általában mindig előveszi a „nyugati kártyát”, ezzel terelve el a fi­gyelmet az egyre rosszabb iráni gazdasági helyzetről. Ha az iráni hatóságok Valúchot kém­kedésért elítélnék, halálbünte­tést kapna. (dem) Az egészségügyi minisztérium már nem küldené börtönbe az orvosokat; a nővérek szakszervezete szerint a kormány egyre arrogánsabb Orvosok: nem kérünk a kényszermunkából ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Fellázadtak az or­vosok szakszervezetei az egészségügyi minisztérium el­képzelése miatt, amely szerint börtönbe kerülhetnének azok az orvosok, akik megtagadják vagy megpróbálják elkerülni az ügyeleti szolgálatot elrendelt veszélyhelyzetben. A szaktárca részben meghátrált: már nem akatja börtönbe küldeni a munkát megtagadó orvosokat. A jogszabály módosítását a szaktárca képviselői javaslat segítségével akarják elérni. „Ez a hatalom visszavágása az egészségügyi dolgozók mun­kakörülményeinek javítására tett kísérletünkre” - áll az Or­vosszakszervezet (LOZ) par­lamenti pártok vezetőinek kül­dött levelében. Szerintük a kormány így szeretné megaka­dályozni, hogy a jövőben az or­vosok a 2011-es, illetve a tava­lyi zsolnai munkabeszüntetés­hez hasonló akciókat szervez­hessenek. 2011-ben tömeges felmondásokkal lehetetlenítet- ték el a kórházak munkáját, így kényszerítve a kabinetet a bér­emelési és egyéb követeléseik teljesítésére. Tavaly a zsolnai kórházban csak az ügyeleti szolgálatok fel­vételét utasították el, az egész­ségügyi minisztérium kényte­len volt katonaorvosok segítsé­gét igénybe venni. A LOZ sze­rint a kormány elképzelése a kényszermunka bevezetésével lenne egyenlő. Az orvosokhoz csatlakozott a nővérek és a töb­bi egészségügyi dolgozó szak- szervezete is. „A kormány egyre arrogánsabb az egészségügyi dolgozókkal szemben” - állítja Iveta Svetlanská, a Nővérek és Szülészasszisztensek Szakszer­vezetének elnöke. Az egészségügyi tárca visszautasítja az Orvosszak­szervezet állítását, szerintük a betegek védelmében szükség van a jogszabály szigorítására. „Már többször hangsúlyoztuk, hogy a betegek nem válhatnak az egészségügyi dolgozók nyomásgyakorló akcióinak túszaivá” - magyarázza a tör­vényjavaslatot Zuzana Čižmá- riková, a minisztérium szóvivő­je. Ugyanakkor úgy véli, hogy az orvosoknak nem kell tarta­niuk a törvénytől. „A tervezett törvénymódosítás csak rendkí­vüli helyzetekre vonatkozik majd, az egészségügyi dolgo­zók számára csak egy korláto­zott időszakban lesz kötelező a munka felvétele, hogy a mi­nisztérium biztosíthassa a be­tegek számára a szükséges és folyamatos egészségügyi ellá­tást” - állítja Cižmáriková. A veszélyhelyzetet a kor­mány rendelheti el, és akár 90 napig is tarthat. Zuzana Zvo­lenská egészségügyi miniszter szerint az orvosok terelik politi­kai síkra a témát. „Helytelennek tartom, hogy az orvosok politi­kai szintre rántották le ezt a vi­tát - jelentette ki a miniszter. - Az első helyen mindig a beteg­nek kell állnia.” A minisztérium azonban éppen az orvosok tö­meges szolgálatmegtagadásá­val vagy „hirtelen megbete­gedésével” indokolja a módosí­tás elfogadását. „Ezek a helyze­tek megmutatták, hogy a jelen­legi jogrendben vannak héza­gok, amelyek a betegeket veszélyeztetik” - áll a tárca nyi­latkozatában. Részben azonban meghátrált a minisztérium, a módosításból kiveszi a bünteté­sekre vonatkozó részeket, vagy­is a büntetótörvénykönyvet egyelőre nem fogja módosítani. Az elrendelt veszélyhelyzet ese­tére vonatkozó kötelező mun­kafelvétel azonban várhatóan beépül majd az egészségügyi törvényekbe, (lpj, TASR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom