Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-18 / 15. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 18. Közélet 3 Gondjai az anyanyelvén továbbtanuló elsősnek is vannak, ám ha anyanyelvén tanul, ezek még kiküszöbölhetők, idegen nyelven aligha Komoly hátrányt jelent a szlovák iskola A gyermek érti, mit mond a tanító (Somogyi Tibor felvétele) Érzékelési problémák, megszólalástól való félelem, és lemaradás. Ez vár azokra a magyar anyanyelvű gyerekekre, akiket szlovák iskolába írattak. A szülők gyakran nem tudatosítják, mekkora kárt okoznak gyermeküknek azzal, ha a jobb érvényesülés reményében nem anyanyelvükön taníttatják őket. VERES ISTVÁN A héten indult Szlovákiában az alapiskolai beiratkozás. Még mindig elterjedt a szülők között az a nézet, hogy a szlovák tannyelvű iskola sikeresebb jövőt, könnyebb érvényesülést biztosít a gyerekeknek. Kevesebbet hallani viszont arról, hogy ez miért nem igaz. Sok magyar családban a hagyománytisztelet és egyéb szempontok miatt nem kérdéses a gyerekek magyar nyelvű taníttatása. Az anyanyelvi oktatás hasznában viszont nem ezek a fő szempontok. Több gondjuk lesz, lemaradnak Szakmailag ugyanis egyértelműen alátámasztható, hogy a szlovák iskolába kerülő magyar anyanyelvű tanulók nyelvi nehézségei gyakran olyan hátrányba hozzák őket az osztály többi tagjával szemben, amelyeket tanulmányaik során sok esetben már nem is tudnak behozni. Kiemelkedő tanulmányi eredményeket pedig csak nagyon ritka esetben várhatunk az ilyen diákoktól. Arról nem is beszélve, hogy tökéletes szinten sem a magyar, sem a szlovák nyelvet nem fogják bírni még jó pár évig. A tanulmányi versenyeknél ez pedig alapfeltétel. Gondjai az anyanyelvén továbbtanuló elsősnek is vannak, figyelmeztet Vančóné Krem- mer Ildikó, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánhelyettese. „Azok az észlelési problémák, amelyek az iskolakezdő gyerekeknél feltűnnek, a magyar iskolában kiküszöbölhetők, behozhatok” - magyarázta lapunk kérdésére. „Ezek az észlelési problémák a magyar gyerekek 60-70%-ánál jelen vannak” - teszi hozzá Vančo Ildikó. Állítása szerint a magyar anyanyelvű gyerekeknek azért is van nehezebb dolguk a szlovák osztályban, mert nem tudnak megnyilvánulni (kérdezni), így ezek a problémák csak egyre jobban elmélyülnek és nehezítik a tananyag megértését. Nem mernek megszólalni Míg a szlovák anyanyelvű gyerekek tanulni mennek a szlovák iskolába, a magyar gyerekeknek először meg kell ott tanulniuk szlovákul. Ez gyakran behozhatatlan hátrányt jelent náluk, a jó képességű magyar anyanyelvű gyerek sokszor emiatt lesz gyengébb tanuló. Az első osztályban az a lényeg, hogy a diák a betűket megtanulja, írni és olvasni, a másik fő feladat pedig, hogy bővítse a szókincsét, szögezi le Ferenczi Éva a komáromi Eötvös Utcai Alapiskolából. „Sokat beszélgetünk, mesélünk az előkészítő szakaszban, hogy amikor a hangokat tanulják," simábban menjen az összeolvasás” - mondta lapunk kérdésére. A pedagógus szerint a gyerekek habitusa, személyisége szintén hatással lehet az előmenetelre. „A szégyenlő- sebbek kicsit lassabban kapcsolódnak a beszélgetésekbe, de aztán később megbátorodnak, és mivel az anyanyelvükön kell megszólalniuk, nem okozhat nekik különösebb gondot, bekapcsolódnak ők is” - teszi hozzá. Szerinte nyilvánvaló, hogy ha ezek a feladatok idegen, szlovák nyelvi környezetben érik az elsősöket, akkor ott nehezebben birkóznak meg a nehézségekkel. Komenskýis a fejét csóválná Fontos az is, hogy ha nem értenek valamit, szabadon kérdezhessenek a tanítótól vagy az osztálytársaiktól, ez pedig a szlovák iskolában eleve lehetetlen számukra, mivel még nem tudnak szlovákul. „Ha a félénk gyerek anyanyelvén is bátortalanul szólal meg, akkor egy idegen nyelven még nehezebben teszi ezt” - mutat rá Ferenczi Éva. Szerinte ez egyértelműen megmutatkozik a szlovákórákon. Elárulta, tapasztalt olyat is, hogy a szlovák óvodából magyar elsőbe került diáknál a kezdeti szakaszban érezhető volt, hogy nem tud olyan magabiztosan megnyilvánulni magyarul, mint azok az osztálytársai, akik magyar óvodába jártak. Bár a hazai oktatásügy tekintélyként tiszteli Jan Amos Komenskýt, ők sem igazán buzdítják a magyar szülőket arra, hogy Komenský tanácsát megfogadva anyanyelvükön taníttassák tovább gyerekeiket. Inkább az államnyelv elsajátítását emlegetik az érvényesülés kulcsaként. Az anyanyelvi oktatás helyességét „magyarkodás" helyett érvekkel kell alátámasztani Beiratkozási kampány - nem mindig használ A Via Nova beiratkozási filmjének részlete (Képarchívum) Akár egy százasért is elkészíthető Kisfilmet forgatni nem nagy dolog VERES ISTVÁN Pozsony. Kevés szülő hagyja az utolsó pillanatra a döntést. Amikor a beiratkozás hivatalosan megkezdődik, a legtöbb érintett családban már tudják, hová küldik nagycsoportos gyereküket. A legtöbb iskola ezért igyekszik már tanév közben megszólítani a szülőket. Hogy a kampányok mennyit használnak, arról megoszlanak a vélemények. Próbálkozni azért kell Ha van a beiratkozási kampánynak érezhető eredménye, ha nincs, próbálkozni mindenképpen kell, véli Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója. „Minden lehetőséget meg kell ragadni. Ha egy iskolának módjában áll, hogy rövidfilmet készíttessen, vagy szórólapokat, akkor tegye meg, bár szerintem olyan sokat nem segít” - szögezi le az igazgató. Elismeri ugyanakkor, hogy a szülők 90 százaléka jól tudja, mi a helyes döntés, a fennmaradó 10 százalékot pedig bármilyen kampánnyal nehéz meggyőzni. Idén a Tompa Mihály Alapiskolában a nyitott napokon és az óvodalátogatáson kívül külön nagyszabású rendezvénnyel nem készültek. „Próbálkoztunk már sok mindennel, volt játszóház, vagy a népszerűsítő rendezvényen felléptek olyan nevek, mint Halász Judit vagy a 100 Folk Celsius, és elmegyünk az óvodákba is” - magyarázta lapunknak Orosz. Hozzátette, ezeket annak ellenére is fontosnak tartották, hogy Rimaszombatban egyedüli magyar alapiskolaként működnek, a másik, Dúsa úti iskolát ugyanis kizárólag szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek látogatják. „Egész évben próbáljuk az akciókon hangsúlyozni a szülőknek az anyanyelvi oktatás fontosságát” - fejtette ki. Nehezen „megközelíthető” szülők Egyre több beiratkozási kisülni készül, amelyekben az iskolák próbálják magukra felhívni a ügyeimet. A Via Nova Ifjúsági Csoport az elmúlt években szintén készített ilyeneket, idén egy hosszabb, 10 perces videóban igyekeznek rámutatni az anyanyelvi oktatás fontosságára. Az internetes videóval elérhetők azok a szülők is, akik közösségileg passzívabbak, véli Samu István, a Via Nova alel- nöke. „A közösségi portálokon ott vannak a vegyes házasságban élők is, míg a tájékoztató körutakra nemigen jönnek el, érzik ugyanis a rájuk nehezedő nyomást” - mondta lapunk kérdésére Samu. Az intellektuális üzenetek viszont főleg azokat a családokat célozzák, akiknél feltehetően egyébként sem kérdéses, hogy képesek felismerni az anyanyelvi oktatás fontosságát. Ez jól látszik a szülők számára rendezett találkozókon, véli Sándor Anna, a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi intézet vezetője. ,Akikhez az ilyen üzeneteknek leginkább el kellene jutnia, azok gyakran negatívan viszonyulnak az efféle kampányokhoz, és a szakemberekhez” - magyarázta. Szerinte beszélgetéssel és észérvekkel lehet leginkább hatni az ilyen típusú szülőkre. Nem elég a „magyarkodás” A beiratkozási médiakampányok (plakátok, hírnek, szórólapok) leggyakoribb érve a hagyományokhoz, gyökerekhez való hűség. Sándor Anna egyetért azzal, hogy a nemzeti identitás nem elégséges érv, főleg a kétnyelvű családokban. „Ez is fontos része az érvelésnek, de önmagában nem elég, az anyanyelvi oktatás helyességét érvekkel kell alátámasztani” - teszi hozzá. Ezek közül a legfontosabbak szerinte, hogy a diáknak azon a nyelven kell tanulnia, amelyet legjobban bír, amelyen gondolkodik, ugyanis csak így lehet nyelvi komfortérzete. Egy idegen nyelvű iskolában a gyerek nyelvi fejlődése megakad - hangsúlyozza. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Bár egyre több iskola dönt úgy, hogy internetre feltöltött kisülmmel szólítja meg a szülőket, ez még mindig ritkaságnak számít. Sok intézménynek ugyanis még saját weboldalra sem telik. Néhány perces kisülmre viszont akár ingyen is szert tehet az iskola, elég találni egy szülőt, aki ért a kamerához és a vágóprogramokhoz. így készült például a szenei magyar alapiskola idei kisülmje is. Aki proü ülmes stábbal szeretne igényes népszerűsítő videót készíttetni, több száz eu- rós befektetéssel kell számolnia, állítja Molnár Csaba, a Promaction csapatának vezetője. „Sok függ a megrendelő igényeitől, játékülmet akarnak-e jogdíjas zenével, vagy csak összevágott felvételeket” - magyarázta lapunknak a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója, aki a Promactionnal az elmúlt években több reklámülmet is készített megrendelésre. „Komolyabb minőségű hímhez operatőrt, világosítót és hangmérnököt is kell alkalmazni, ez pedig növeli a stáb honoráriumát” - mondta. Molnár elismeri, hogy egy háromperces, vágóképekből összeállított egyszerű bemutatkozót jóval kevesebbért is el lehet készíteni. „Ha felhívnának egy ismerős iskolából ezzel a felkéréssel, azt stáb nélkül is meg tudnám csinálni, és talán elkérnék érte szimbolikus száz eurót. Háromszáz euróért viszont már operatőrt is tudnék vinni, és az már sokkal jobb minőséget jelentene” - jegyezte meg Molnár Csaba. Elismeri azt is, hogy ehhez a munkához nem feltétlenül van szükség proü filmesekre, egy kreatív szülő is meg tud birkózni a feladattal. A Youtube internetes videómegosztó oldalra szintén bárki feltöltheti videóját, teljesen ingyen. A Via Nova ICS idén két hímmel igyekszik megszólítani a szülőket az anyanyelvi oktatás fontossága kapcsán. Az elmúlt négy év tapasztalatai egyértelműen a kisfilmek mellett szólnak, állítja Samu István. ,A beiratkozási körutakon korábban nagy anyagi ráfordítással is csak egy adott csoporthoz jutottunk el” - árulta el az ICS alelnöke. Következő kisülmjükben állítólag az utca embere szólal majd meg a témával kapcsolatban. A költségeket elmondása szerint a Bethlen Gábor Alaptól pályázták, és 400 ezer forintot tudtak fordítani az idei beiratkozási programra, (vps)
