Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-03 / 2. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 3. Közélet 3 Az államfő Čentéš erkölcsi kvalitásai mellett a jelölt adminisztratív képességeit is megkérdőjelezte határozatában Gašparovič nem nevezi ki Čentéšt Nem lesz főügyész. A döntés végleges. (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Mégsem lesz fő­ügyész Jozef Čentéš. Ivan Gašparovič államfő tegnap döntött: nem ne­vezi ki. Čentéš az Alkot­mánybíróságon fogja megtámadni az államfő indoklását, ugyanis meggyőződése, önké­nyes érvek alapján dön­tött. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Gašparovič döntését írásban csak Pavol Paška házelnöknek küldte el, Čentéšnek nem. A teljes indoklást délután három órakor töltötték fel az államfő honlapjára, Gašparovič nem tartotta fontosnak, hogy ez ügyben sajtótájékoztatót hív­jon össze. A közzétett kilencoldalas in­doklás utolsó oldalán derül csak ki, miért nem nevezi ki Čentéšt. Összesítve elmondha­tó, hogy az államfő szerint a parlament által megválasztott főügyész morálisan mondott csődöt, például azzal, hogy egyáltalán hajlandó volt részt venni a választáson, mellyel kapcsolatban túl sok kérdőjel merült fel. Nyolc oldalon a há­romfordulós parlamenti vá­lasztás részleteit elemzi; politi­kusok sajtóban megjelent kije­lentéseit idézi, azt magyaráz­va, szerinte miért kérdőjelez­hető meg a parlamenti fő­ügyészválasztást. Adminisztratív kérdőjelek Gašparovič Čentéš admi­nisztratív képességeit is meg­kérdőjelezte, amiért beismerte, hogy véletlenül megsemmisí­tette Igor Matovič képviselő vallomását. Matovičot a fő­ügyészválasztás kapcsán hall­gatta ki a főügyészségen Čentéš, a képviselőnek ugyanis olyan információi voltak, hogy néhány honatyát lefizettek a választás során - vallomásának nyomtatott és elektronikus vál­tozata viszont később eltűnt. Čentéš először azt állította, hogy a főügyészség adminiszt­ratív alkalmazottjai törölték, aztán beismerte, hogy saját maga törölte, véletlenül. „Mindez minimum admi­nisztratív képességeit kérdője­lezi meg. Ha valóban véletle­nül törölte a vallomást, s ezt nem tartotta olyan nagy mu­lasztásnak, akkor nem lett vol­na oka hazudni, s másra hárí­tani a felelősséget. S ha ki akart bújni a felelősség alól, akkor vagy nem véletlenül semmisítette meg a vallomást, vagy tudatosította, hogy ez el­fogadhatatlan mulasztás, vagy olyan ember, aki kicsinyes dol­gok miatt is képes hazudni” - olvasható az indoklásban. Čentéš a vallomás törlése miatt fegyelmi büntetést ka­pott. Matovič egyébként ké­sőbb megismételte vallomását és kijelentette: ugyanazt mondta el, amit korábban. Blogok, SMS, RSS Gašparovič szerint példát­lan, hogy egy főügyészjelölt megkérdőjelezze az államfő el­járását, s az alkotmánybíró­sághoz forduljon azért, amiért mindeddig nem született dön­tés az ügyben. Kijelentéseivel szerinte lejáratta az államfőt, magára ruházta az alkotmány- bíróság kompetenciáit, amikor saját szubjektív véleményét megkérdőjelezheteden tény­ként kezelte, például amikor arról nyilatkozott, hogy köte­les-e őt az államfő kinevezni, és ha igen, mikor. Gašparovič indoklásában egyebek mellett magánszemé­lyek blogbejegyzéseire, műsor­vezetők kijelentéseire, SMS- üzenetejre, videofelvételekre, politikusok kijelentésére, a saj­tó általános kijelentéseire, de egy RSS napüapra is hivatko­zik. Ilyen napilap viszont nem létezik, az RSS egy internetes tartalomfigyelő és kereső rendszer. Ez nagyjából olyan, mintha azt írta volna indoklá­sában, hogy „a Google szer­kesztője szerint...” Gašparovič az indoklásban azt írja, hogy az RSS újságírója a következőt írta 2011. augusz­tus 5-én: „Jozef Čentéš már né­hány hónapja hihetetlen nyo­más alatt dolgozik olyan kö­zegben, ahol még az utolsó portásnak sem lehet hinni. Rá­adásul közismert róla, hogy nem igazán praktikus em­ber...” Ezt az idézetet Marek Vagovič újságíró cikkében le­het megtalálni a .týždeň napi­lap internetes oldalán. Čentéš panaszt nyújt be Čentéš még tegnap közzétet­te: néhány napon belül panaszt nyújt be az Alkotmánybírósá­gon az indoklással szemben. „Kinevezésem elutasításának indoklása véleményem szerint nem tesz eleget az Alkotmány- bíróság október végi határoza­tában megfogalmazott krité­riumoknak” - mondta Čentéš, akit még 2011 júniusában vá­lasztott meg a parlament fő­ügyésznek. A Smer már januárban döntene Jana Laššáková, a Smer frakcióvezetője a döntés kihir­detése után jelezte, a párt a le­hető leggyorsabban új fő­ügyészt akar választani, s nem kizárt, már a parlament január 29-én kezdődő ülésén előruk­kolnak saját jelöltjükkel. „Jó lenne, ha az új jelöltet az ellenzék is támogatná, ezért a többi politikai párt képviselői­vel is tárgyalni fogunk” - mondta. Az Alkotmánybíróság egyébként továbbra sem dön­tött Čentéš korábbi beadvá­nyáról, amelyben alkotmá­nyos jogainak megsértését ne­hezményezi, mert az államfő több mint egy évvel megvá­lasztása után sem döntött ügyében, (dem, SITA) AZ ELNÖKI DÖNTÉS INDOKLÁSA + Megkérdőjelezte a parlamenti főügyészválasztás törvé­nyességét, szerinte még mindig túl sok a megválaszoladan kérdés a választás körül, amit szerinte a jelenleg már ellen­zéki politikusok korábbi kijelentései is igazolnak. + Gašparovič szerint Čentéš lejáratta a sajtóban az államfőt, kérdőre vonta kompetenciáit, saját véleményét és nézeteit megcáfolhatatlan tényként kezelte. ♦ Megkérdőjelezte adminisztratív képességeit; Igor Matovič vallomásának törlése szerinte elfogadhatatlan mu­lasztás volt. VELEMENYEK AZ ALLAMFO DÖNTÉSÉRŐL Robert Fico kormányfő Az új fő- iigyészjelölt választásánál minden hibát el akarunk kerülni, amik Jozef Čentéš megválasztásának során előfordultak. A következő lépé­sekről azonnal tájékoztatunk, amint azokról megegyezünk. Jozef Čentéš megválasztott főügyész Az Alkotmány- bírósághoz fordulok. Az államfő csak olyan okokból utasíthatja el a kinevezésemet, amelyek az én személyemre vonatkoznak, tehát nem a vá­lasztás folyamatára. Az okoknak olyan komolyaknak kell lenniük, amelyek indokoltan vonják kétségbe azt, hogy el tudom végezni a főügyészi feladatokat. Bugár Béla Híd-elnök Ivan Gaš­parovič egy újabb pofont adott a de­mokráciának azzal, hogy halogatta az új főügyész kinevezését. Ezzel to­vább mélyítette a Főügyészsé­gen és a bíróságokon uralkodó állapotokat. Az államfő a felelős azért, ami a Főügyészségen már régóta folyik. Pavol Frešo SDKÚ-elnök Megmagya­rázhatatlan és védhetetlen az államfő dön­tése. Másfél évet kellett várni egy ilyen elfogadhatatlan határozatra. Ezután a Smer jelöltje lesz a főügyész, és attól tartok, az ellenzéknek semmilyen ellenőr­zési lehetősége nem lesz. Igor Matovič OLaNO-elnök i Az államfő ; csak indokot keres arra, hogy a Smer í jelöltje lehes- ; sen a fő­ügyész. Ivan Gašparovič megerősíti saját ko­rábbi szavait, miszerint a Smer tagjának érzi magát. Čentéš doktort becsületes és jó em­bernek tartom, ezért veszélyes lenne a Smer számára, (sán) TlffllIJI'li'M ♦ 2010. november: siker­telen titkos főügyészvá­lasztás a parlamentben, a koalíciónak nincs közös jelöltje ♦ 2010. december: Trn- kát két szavazat híján fő­ügyésszé választják, né­hány koalíciós képviselő is támogatja ♦ 2011. február 2.: Trnka mandátuma lejár, a fő­ügyész széke üresen ma­rad ♦ 2011. április: a parla­ment nyüvános választás­ról dönt, az Alkotmánybí­róság kijelenti: titkos sza­vazás kell ♦ 2011. május: újabb si­kertelen titkos szavazás. Trnka 70 szavazatot kap, Čentéš a választás előtt visszalép ♦ 2011. június 15.: az Alkotmánybíróság szerint a főügyészválasztás nem lehet nyüvános, míg a ta­láros testület nem dönti el, hogy ez a módszer al­kotmányos-e, vagy sem ♦ 2011. június 17.: a par­lament titkos szavazáson megválasztja Čentéšt, az államfő a kinevezésével kivár ♦ 2011. július 14.: Tmka beadvánnyal fordul az Al­kotmánybíróságra, amelyben azt állítja, hogy már májusban megválasz­tották ♦ 2011. szeptember: Čentéš véletlenül törli számítógépéből Igor Matovič vallomását; ez Gašparovič szerint újabb ok a parlament által meg­választottjelölt ki nem ne­vezésére ♦ 2011. október: Gašpa­rovič kijelenti: Čentéš ki­nevezése számára har­madrangú probléma ♦ 2011. november 17.: Čentéš panaszt nyújt be Gašparovič tétlensége mi­att ♦ 2012. február 29.: a KDH, az SDKÚ, a Híd és az SaS képviselői arra kérik az Alkotmánybíróságot, hogy mondja meg, joga van-e az államfőnek el­utasítani a parlament fő­ügyészjelöltjét ♦ 2012. május: Gašpa­rovič azt állítja, hogy Čentéš megválasztása korrupciógyanús volt + 2012. október: az Al­kotmánybíróság dönt: az államfőnek haladéktala­nul döntenie kell az ügy­ben, de nem köteles ki­nevezni a parlament je­löltjét; ha nem nevezi ki, meg kell indokolnia dön­tését ♦ 2012. október: az el­nök továbbra sem dönt, meg akarja várni az AB döntését Čentéš panaszá­ról 4 2012. december: az ál­lamfő azt mondja, hogy korábban dönt, mint ahogy korábban gondolta, hogy dönteni fog ♦ 2013. január 3.: Gaš­parovič közzéteszi végle­ges döntését: nem nevezi ki Čentéšt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom