Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 11. www.ujszo.com MAUTHNER KERTÉ0ZETI KATÉOA MAUTHNER ÖDÖN CB. ÉS KIR. UDVARI MA6KERE9KEDĎ Hl- ADÁSA, BUDAPEST. ARA 1 KORONA. * VEVŐKNEK IN6VEN. LE6U3ABB KIADÁS. ■ I------------------------­K ÖNYVAJÁNLÓ Becsület kérdése KENÉZ BORBÁLA gus pusztán termékfelsorolásra és árra vonatkozó jellegét: ez itt Az ügyes kis könyvecske ismeretek és tanok tételes (Ára 1 korona, vevőknek in- összefoglalása, tartalomjegy- gyen) egy letűnt világ nemze-' zékkel (magyar és latin neve- dékeken át hagyományozódó zéktannal), külön fejezetekben hozzáértésének és figyelmének tárgyalva a konyhakerti növé- iskolapéldája. Mauthner Ödön nyék magvait, valamint a leg- (1848-1934) magkereskedő, fontosabb egynyári és évelő nö- kertész, kertészeti szakíró volt, vényekéit, részletesen szól ezek s ezt a pályát egyengette fiai vetéséről, a növények gondozá- számára is. 1874-ben megala- sáról, a veteményezési ered- pította az ország legnagyobb mények meghiúsulásának leg- vetőmag-nagykereskedését, a gyakoribb okairól és így tovább, ma is álló, viszonylag jó állapo- Szakaszokba, bekezdésekbe, tú épületegyüttesről szép ké- mondatokba foglalva megannyi pékét és műemlékvédelmi le- személyes tapasztalat, írást találunk a http://www. Idézzünk röviden a Zsázsa muemlekem.hu/muemlek?id címszóból: „A kerti zsázsát = 11578 oldalon. A19. és a 20. minden évszakban és minden század fordulóján kiadta és talajban biztos sikerrel lehet szerkesztette a Kert című folyó- vetni. Csak igen forró időjárás­iratot, s őt tekintjük a magyar- sál kell árnyékos helyet válasz­országi magexport atyjának is. tani neki. Ä vetés sorokba ej- Azt már a Gabriella nevű unó- tendő meg, kikelésig locsolni kájával készült beszélgetésből kell és néhány hét múlva már (http://www.hhrf.org/hhrf/ vannak kinőtt levelek, melyek index.php?oldal=479) tudjuk egy igen kellemes, finom salá- meg, hogy a nagybani borsó- tát szolgáltatnak és a melylyel termesztésnek Angliában is a oly előnyösen lehet díszíteni a Mauthner-féle vetőmag terem- vegyes salátát. Ha azonban tette meg a hagyományát, minden két hétben egy folyta- „Apám arra figyelmeztette a tólagos, vagyis úgynevezett fo- bátyáimat, hogy a magkeres- kozatos vetést ejtünk meg, ak- kedés becsület kérdése” - kor folyton szedhetünk zsá- mondja Mauthner Gabriella, zsát. Mint melléknövényt me- akinek másik (anyai) nagyapja, legágyban is lehet zsázsát te- Weiss Manfréd is nagy szerepet nyészteni, sőt szobában csere­játszott a korabeli Magyaror- pekbenis.” szág fellendítésében. (Mauthner Kertészeti Kátéja. A mű címe is pontos, valóban Budapest, 1897,160 oldal; Leg- káté, amennyiben messze újabb kiadás: 1912, 20.000 meghaladja az átlagos kataló- példány) RÖVIDEN Megkerült Matisse Kertje London. Nagy-Britanniában bukkant fel Henri Matisse francia impresszionista festő egymillió dollárt érő olajképe. A Kert (1920) című festmény 1987-ben, egy vakmerő betörés során tűnt el a stockholmi Modem Művészeti Múzeumból. A képet egy jóhiszemű lengyel gyűjtő ajánlotta fel karácsony előtt eladásra. A műgyűjtőt sikerült rábírni arra, hogy ellen­szolgáltatás nélkül adja át az értékes festményt. (MTI) A legrövidebb tenyészidejű zöldségnövény: a legegyszerűbb saját előállítású C-vitamin-forrás Főszerepben: Gábor-zsázsa Munkatársunk, Csanda Gábor kényszerkertésze­ti kísérlete nem eredeti ötlet, de igazolja, hogy friss zöldséghez kert nélkül is juthatunk. ÚJ SZÓ-T1PP A zsázsa szabad földbe már­ciustól vethető, de érdemesebb éppen a tavaszig tartó holt idényben termesztenünk, még­pedig beltéri magvetéssel. Szokás kérdése, mibe vetjük az apró magokat: egyesek fi­nom, laza földre szórják, mások vékony vattarétegre, itatóspa­pírra. A lényeg, hogy ne kerülje­nek mélyre a magok, mert a ve­téstől a termés begyűjtéséig csak hét nap tenyészidővel számo­lunk. A másik fontos szempont, hogy e hét nap alatt nem szárad­hat ki a zsázsatelep: reggel és es­te öntözni, permetezgetni kell. Sok fényre is szüksége van a nö­vénykének: az ablakpárkány legvilágosabb helyén tartjuk, s naponta megfordítjuk, hogy szá­lai egyenesen nőjenek. A zsázsát magas C-vitamin- tartalma és finom-csípőskés íze végett termesztjük. Márciusig hetente vethetjük a konyhában, s akkor havi négy alkalommal szüretelünk, (b) A végeredmény vajas kenyérre szórva (a paradicsom csak illuszt­ráció). Általános benyomás: a zsázsaíz akkor érvényesül, ha a hajtásokkal nem takarékoskodunk. Igazi zamata önmagában tá­rul föl: egy-két csipetnyit rágcsálva előbb a metélőhagyma szúrós hatására emlékeztet, később a torma csípősségére, végül olyan, akár a citromlé. Illata nagyon kellemes, aromatikus, kifejezetten jót tesz a szájnak. Hús mellé kiváló saláta 1. Végy egy alacsony peremű, alul lukas műanyag tálcát. Az ilyet könnyű vízbe mártani, s nem kell fölülről öntözni 2. Egy papírmasé tojástartó teteje kettévágva s összenyomva al­kotja a magágyat. Beáztatjuk, a lukas tálcába igazítjuk 3. A magot beleszórjuk, az egész tasakkal! A kis tálcát egy mé­lyebb, szélesebb, alul zárt másikba helyezzük 4. Az első napra letakarjuk (vagy sötétbe helyezzük). így a szá­rak tetején nem marad ott a barna maghéj 5. A telep másnap ilyen látványt nyújt: maghasadás. Az egész he­lyiséget belengi egyfajta kedves, friss illat 6. A csírázást követő nap látványa: a konyha megtelik zsázsail­lattal, az első sziklevelkék már láthatók a csúcson 7. Engedhetnénk tovább nőni, de már nehéz megállni, hogy bele ne kóstoljunk. A levele, a szára, még a gyökere is ehető 8. Az ollót a földes termesztéshez találták ki: a zsázsaleveleket ezzel vágják le a szárukról; itt semmi szükség rá: ami az átázott papí­ron nőtt, kézzel le- vagy kiszedhető (Képek: Új Szó/Kertészkedő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom